OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
A MESÉK ÜZENETE
A MESÉK ÜZENETE : A népmesék pszichológiai háttere

A népmesék pszichológiai háttere

 
Mit jelentenek a népmesék a gyerekek számára, hogyan hatnak?
Miért mindig a harmadik, legkisebb gyerek a főhős, mit jelképez a fele királyság, miért fontosak a mesében az állatok?

A népmesék a gyerekkorban elkerülhetetlenül bekövetkező frusztrációk segítenek feldolgozni. Olyan nyomasztó problémákról szólnak, mint a testvérféltékenység, a szülőkről való leválás, az ödipális konfliktus vagy a szülők elvárásainak terhe. Ha a gyermek minden vágyálma alakot ölthet egy jótündérben, minden destruktív vágya egy gonosz boszorkányban, minden félelme egy falánk farkasban, lelkiismeretének minden parancsa egy bölcs öregemberben, akkor ezeken a kivetítéseken keresztül rendet tehet a belső ellentmondásainak világában.

A népmesék általános emberi problémákat fogalmaznak meg és adnak rá válaszokat: a szájhagyomány őrizte meg őket évszázadokon át, és a sok mesélés során folyamatosan csiszolódtak, összefoglalva egy egész társadalom tapasztalatit. Sokan nem tudják, de a Grimm-mesék is ősi történetek leírásával születtek. Nem baj, ha olvasás közben mi is igazítjuk őket a gyerekeink egyén vagy generációs igényei szerint.
 

Az osztrák származású gyermekpszichiáter, Bruno Bettelheim írta a téma egyik alapművét, a Chicagói Egyetem pszichoanalitikus professzora egyben egy olyan gyermekotthont is vezetett, ahol érzelmileg károsult, illetve autisztikus gyermekeket kezelt – sokszor mesével. A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyvében hozta fel példának a több ezer éves, hagyományos hindu orvoslás egyik gyógymódját, amely szerint a lelkileg megzavart embernek egy mesét kell adni, méghozzá olyat, amely az ő egyéni problémáiról szól. A betegnek meditálnia kell rajta, vagyis többször elolvasnia, értelmeznie a részleteket, míg meg nem látja szenvedéseinek mibenlétét és a megoldást.

A gyerekek lényegében véve ugyanezt csinálják, amikor mesélés közben rákérdeznek egy-egy mozzanatra, újra és újra meg akarják hallgatni a történetet, eljátsszanak egy-egy jelenetet, ábrándokat szőnek róla. Ezek során feltárul számukra a mese valódi, nekik szóló jelentése.

És a gyereknek sokkal könnyebb a meséről beszélnie, mint a saját érzéseiről, amelyek olykor szégyenletesek. Ezért is fontos, hogy a szülő maga mesélje a mesét, hiszen így egyetértését és áldását fejezheti ki.

A mese áttételesen, szimbólumokban szól a gyerekekhez, az ő látásmódjukból építkezve. A  „hetedhét országon is túl”, az  „egyszer volt, hol nem volt” és egyéb kifejezések azt üzenik a gyerek számára, hogy a mese nem a valóságban játszódik, most valami ősi dologról lesz szó, ami eltér a mindennapi életünktől, ezért itt sok mindent szabad, amit egyébként nem. Így átengedheti magát azoknak a fantáziáknak, amelyeket a lelki folyamatai hívnak elő, és amelyek talán zavarba ejtőek a számára.

Az áthatolhatatlan, sötét erdő, az alvó kastély és más szimbólumok azt érzékeltetik, hogy valami rejtett dolog fog feltárulni: s valóban a gyerekkor problémái nem mindig tudatosak. Egyébként nem is kell tudatosítani vagy kimondani őket, a mese abban is segít, hogy a kimondás terhe nélkül simuljanak el a vad érzések – hiszen ezek valóban szégyenteljesek.

A gyerekek világképe animisztikus: úgy élik meg a környezetük működését, hogy a tárgyaknak lelkük, szellemük van, mágikus módon működnek, így számukra hitelesebb az a történet, amiben a természet egyes elemei, a szél vagy a fák beszélnek, az állatok emberré változnak.

A mese főhőse sokszor a harmadik, legkisebb testvér. A gyerek világképe a családban elfoglalt helye szerint épül fel: van apa, anya és ő, a harmadik – akkor is, ha vannak testvérei. Másrészt a főhős általában hátrányos helyzetből indul, gyakran ostobának tartják, lebecsülik: gyerek is azt tapasztalja meg önmagáról, hogy a felnőttek okosabbak nála, ő még ügyetlen, neki még segíteni kell.

A mese ezért reményt és vigaszt is nyújt, hogy egyszer, egy hosszú út végén végül felülkerekedik mindenkin. Ez csak a távoli jövőben lehetséges, a jelen helyzetben irreális vágy, de a jövendő győzelmek álmai, az ebből fakadó jó érzések valóságos erőt nyújtanak és segítenek elviselni a jelen kudarcait.

A gyerekkorban megtanult problémakezelő módszer később is fontos lesz: ha el tudunk képzelni egy szebb jövőt, mindig neki tudunk vágni a megvalósításának.

A mese elején gyakran kitaszítják a főhőst az otthonából: ez talán a legáltalánosabb gyerekkori érzéseket fejezik ki. Csecsemőkor után, kisgyerekkorban a szülők elkezdenek elvárásokat támasztani a gyerekkel szemben, miközben számos tiltást fogalmaznak meg. Egy paradicsomi kor ér véget ilyenkor, és egy nagyon nehéz, konfliktusos korszak kezdődik, ami tele van elkerülhetetlen vereségekkel. A gyermek ilyenkorra valamilyen szinten egyébként is érdeklődik a szűkebb környezetén kívüli világ iránt, elkezd kifelé fordulni, máshol is keresni érzelmi támaszt. Ezt a helyzetet jelképezi az otthon elhagyása, majd egy hosszú útra lépés, aminek a végén a jutalom vár – vagyis a személyiségfejlődés eredménye.

Azért is fontos, hogy a mese hallgatója könnyen tudjon azonosulni a főhőssel, mert a gyerekben nem az a kérdés merül fel, hogy jó akarok-e lenni, hanem az, kire akarok hasonlítani, és az értékrend a pozitív azonosulások talaján alakul ki. A negatív hős mindig csúnya és pórul jár: ergo, nem éri meg rossznak lenni.

Az állatok a vágyak szerint működő, ösztönös életformát jelenítik meg. A gyerekkor legnagyobb feladata megtanulni uralkodni a személyiség ezen része felett, freudi megközelítésben: megzabolázni az ösztön-ént. A segítőkész állat azt érzékelteti, hogy a személyiség szolgálatába kell állítani ezt a részünket, nem legyőzni vagy elfojtani.

A lelki fejlődés során tehát sokszor ellentétes részeinket kell integrálnunk: erről szól a világ leggyakoribb mesetípusa, amelyben két testvér a főszereplő. Bruno Bettelheim ebből több mint hétszáz változatot gyűjtött össze, köztük van a bibliai, tékozló fiúról szóló epizód is.

Ezeknek az elbeszéléseknek az a lényege, hogy a két testvér elszakad egymástól, mert az egyikük elhagyja az otthonát, a másik pedig ott marad. A gyakoribb változat szerint a  „tékozló” testvér kerül bajba, de az is előfordul, hogy az otthon maradt. A történet során újra egymásra találnak, illetve meglelik a boldogságot. Ez freudi megközelítésben azt jelenti, hogy a gyereknek integrálnia kell a felettes ént és az ösztön ént is. Nagyon sokáig ugyanis a szülők testesítik meg a felettes ént, vagyis a szabályokat, a lelkiismeret parancsát, ha minden jól alakul, ezek idővel beépülnek a személyiségbe, a külső parancs belső késztetésévé válik. De az sem jó, hogy az ösztön-én teljes elnyomás elfojtás alá kerül.

És végül a főhős elnyeri méltó jutalmát, a fele királyságot, vagyis az identitást, hogy gyerek uralmat nyer a benne kialakult káosz fölött.

Forrás: eletszepitok.hu

 
 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót