Andersen mesék: A vadhattyúk (2) |
Antalfai Márta |
|
|
A varázsmese életpróba vizsgálata
Ebben a mesetípusban a főhős mindig valamilyen fejlődési utat jár be, melynek során különféle erőpróbákon megy keresztül, és túljutva rajtuk, eléri célját.
Hogyan képes a mesehős arra, hogy mindig győzelmet arasson a gonoszerők felett? Honnan veszi az erőt, kitartást, bátorságot? Számíthat-e támogatókra küzdelmei során a legkisebb királyfi vagy a szegény legény?
Mire hívják fel figyelmünket ezek a mesék? Vajon képesek vagyunk-e saját erőpróbáinkra úgy tekinteni, ahogyan azt a mesehősök teszik?
"Mindenünket odaadni és egy szál ingecskében maradni – a megváltáshoz vezető út első állomása.
Hallgatni, és elmélyült figyelemmel a feladatra koncentrálni – ez a következő lépés.”
|
|
Meseregény: A Csudafa |
Boldizsár Ildikó |
|
 Nagy mesemondónk, Benedek Elek népszerű meseregénye az elvarázsolt, rút Bűbájosról szól, aki minden varázstudományát összeszedve igyekszik elnyerni a hétszer szép királykisasszony szerelmét, mely talán megválthatja őt a gyermekkori átoktól.
A rőt hajú, csúnya arcú, ám ragyogó szemű Bűbájos egymagában él kis házikójában a rengeteg erdő közepén. Barátai, a százéves baglyok aggódva látják, hogy gazdájuk az utóbbi időben megváltozott: nem gyűjti már össze a kertjében nyíló virágok kelyhéből a mézet, hogy varázsitalt főzzön belőle, tégelyei és üvegei üresen állnak a kemence padkáján.
Bűbájos semmivel sem törődik, mert naphosszat csak a hétszer szép királykisasszonyra gondol, aki Tündérországban él, s aki sohasem lehet az övé, mert a csudafa megvédi tőle. Egy nap azonban varázspálcájával magához hívja fekete fellegét, melyben utazni szokott, s eltűnik benne a két ámuló bagoly szeme elől…
Baglyok, varázsitalok, a félszemű Nagy Bűbájos, a hűséges Szikra, a félelmetes Föld Szelleme, a végighas Mézkirály, a Tündérkirálynő, no és a csudafa segítik-terelgetik Bűbájos kalandos útján.
|
|
Meseregény: A csudálatos Mary |
Boldizsár Ildikó |
|
  A Csudálatos Mary meseregény kezdetén a Banks család otthonában éppen a feje tetején áll minden, amikor Mary a keleti szél szárnyán megérkezik.
 A négy gyerek: Jane, Michael, John és Barbara egyhangú életében ezután az egyik fantasztikus dolog követi a másikat. Mary Poppins feneketlen táskájából olyan üveg kerül elő, amelyből többféle ízű, finom orvosság kerül minden gyermeknek, majd izgalmasabbnál izgalmasabb emberekkel ismerkedhetnek meg, különleges helyekre utazhatnak el.
A gyerekek nagyon megszeretik Maryt, pedig első látásra nem tűnik a nevelők gyöngyszemének: szigorú, gúnyolódik a gyerekekkel, soha semmit nem magyaráz meg, rendkívül hiú és ráadásul a zabkása is mindig csomósra sikerül neki.
De ami a sok izgalmas élményen kívül is fontosabb, hogy a gyerekek soha nincsenek egyedül, és Mary Poppins mellett mindig biztonságban érezhetik magukat. „Kezét Mary Poppinsnak a gyerekkocsi fogóján nyugvó kezére tette. Meleg, biztonságos, megnyugtató érzés volt.”
|
|
Meseregény: A Félőlény |
Boldizsár Ildikó |
|
  A meseregény színhelye a Kiserdő, mely egykor a felhőtlen örömök vidéke volt. A régi szép időkben teadálutánokat tartottak akiserdő közepén, és a Félőlény, aki akkor nem volt még félőlény, történeteket mesélt, olvasott fel hatalmas könyvtárából.
 "Az odú tágas volt. És téres. Meg zegzugos. Lakhelynek a legalkalmasabb. Ahány helyiség, szeglet, sarok, sut, mindmegannyi mennyezetig rakva könyvvel. Csodás regék, románcok, mesék, mondák, legendák, poros, régi fóliánsok és vadonatúj sziporkázó képeskönyvek; avítt bőrkötések és tükörfényes borítókba burkolt remekművek sorjáztak a polcokon és az ágyak alatt, mivelhogy könyvek bújtak meg ott is, meg a konyhaszekrényben, de még az ágyneműtartóban is - könyvek, könyvek mindenütt!"
Ennek azonban már jó ideje vége. Csatang már korábban el is hagyta a Kiserdőt, és barátait, hamarosan azonban újra megjelenik, és tájékoztatja a társaságot, a szörnyek bizony mindenhol ott vannak, és nincs más lehetőség, be kell állni közéjük...
Ott áll hát a Félőlény a szörnyfelvételi irodában a teleszkópos kezű Irodaszörny előtt, aki a legújabb kiadású Kis rémhatározóból különféle szörnytípusokat ajánl behódolni kész ügyfele figyelmébe.
|
|
Meseregény: A kék madár |
irodalmiradio.hu |
|
 "A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni.
A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája; az emberi szív."
 Noha Maeterlinck műveinek túlnyomó része ma már csak irodalomtörténeti érdekességű, a Kék Madár szárnycsapásai minden olvasó szívében visszahangzanak.
Szimbolikus jelentésekkel teli a mű: a „kék madár” az emberben rejlő boldogságvágyat jelképezi, s azt, hogy e vágy beteljesülése még a tündérmesei keretben is csak kitartó küzdelmek, megpróbáltatások útján valósulhat meg.
|
|
Meseregény: A kétbalkezes varázsló |
Boldizsár Ildikó |
|
  Történetünk egy modern meseregény, amelyben találkozhatunk a népmesében megszokott szereplőkkel: varázslóval, boszorkánnyal, királlyal, királykisasszonnyal, dzsinnekkel, de főhőse mégis egy teljesen hétköznapi kisfiú.
A kacagtató klasszikus rengeteg tanulságot, bölcs intelmet és nyelvi leleményt rejt.
A történet szokatlan módon indul. Helyszíne egy varázslóiskola, időpontja „manapság”, hőse pedig Fitzhuber Dongó, a kétbalkezes varázsló, aki befejezte tanulmányait, és most kapja meg az erről szóló oklevelet.
Varázslónk nem csak kétbalkezes, de még a fizimiskája is mulatságos. Krumpliorrú, kajla fülű, csámpás, ráadásul peches is, mert az ünnepség végén, az állások kiosztásakor elnyeri a lehető legrosszabb munkahelyet:
a Nimbusz Endre Bertalan utcai lakótelep Körzeti Varázslóhivatalát.
|
|
Meseregény: A kis boszorka |
Boldizsár Ildikó |
|
|
A kis boszorkány csak 127 éves, és ezért a „nagy boszorkányok” nem veszik komolyan. De ha már nem lehet hatalmas, legalább jó boszorkány akar lenni. Egész évben igyekszik jót cselekedni, hogy részt vehessen a nagy Boszorkányünnepen, ahonnan azonban Bibircsók néne elkergeti.
 A kalandos történet során sok sejtelmes dolog történik, és a kis boszorka fantasztikus tetteinek és tréfáinak se szeri se száma.
Időnként bizony előfordul, hogy a meselények között is kommunikációs zavar támad. Ha ilyenkor egy vájt fülű meseíró épp a közelben tartózkodik és felismeri a pillanat nagyszerűségét, remek történet kerekedik a zavarodott helyzetből. Halhatatlan mesék születtek már félresikerült varázslatokból, meg nem értett, lelkileg sérült sárkányokból, szabadságjogaikért küzdő törpékből és identitásukat vesztett boszorkányokból.
|
|
Meseregény: A kis herceg |
Boldizsár Ildikó |
|
  A Kis herceg mesevilága a B-612-es kisbolygón tárul elénk. Ezen a gyermekkort idéző játékbolygón él a címszereplő, s innen indul el látogatóba, a szomszédos planéták lakóihoz.
E különös mesefigurák - köztük a király, akinek mindenki alattvaló; a hiú ember, aki csak csodálókat ismer; az iszákos, aki azért iszik, hogy elfelejtse szégyenét és szégyenkezik, mert részeges - valamennyien a valóság visszásságairól beszélnek.
A gyermekmesén belül ott van egy másik, voltaire-i filozófikus mese: egy gyermek utazásának története, aki ártatlan szemével értetlenül figyeli a felnőttek világát.
Hat bolygón tett látogatás tanítja meg a kis herceget, miképpen nem szabad élni. A Földön az első kissé keserű figyelmeztetést a kígyótól kapja, amikor magányosságról panaszkodik; Az emberek között is egyedül van az ember.
|
|
Meseregény: A Négyszögletű Kerek Erdő |
Boldizsár Ildikó |
|
 A Négyszögletű Kerek Erdő kezdete:
„Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság… De hogy mindennap eljön!” – kiált fel a mese főszereplője a magánytól gyötrődve.
 Amikor már érzi, hogy ismét itt van az ablak alatt, megérkezik Mikkamakka, megragadja a kezét és elrohan vele a négyszögletű kerek erdőbe, ahol újra társakra találhat.
A Négyszögletű Kerek Erdő nemcsak nyelvi és formai, hanem világképi szempontból is a legegységesebb, az előző mesék morális világát összegző, betetőző kötet.
Olyan kulcsfontosságú motívumok kerülnek újra középpontba, melyek Lázár Ervin első két évtizedének munkásságában érlelődtek, A Négyszögletű Kerek Erdőben megfogalmazott értékrend azonban a következő húsz év munkáira is előremutató hatással van.
|
|
Meseregény: A Végtelen Történet |
Galgóczi Móni |
|
 „Azt szeretném tudni – mormolta maga elé –, mi is van egy ilyen könyvben, amíg csukva van. Természetesen betűk vannak benne, melyeket papírra nyomtattak, de mégis valaminek kell még lennie benne, mert ha kinyitom, egyszerre előttem áll egy egész történet.
Személyek bukkannak fel, akiket még nem ismerek, mindenféle kalandok, tettek és harcok fordulnak elő – és néha tengeri viharok játszódnak le, vagy az ember idegen országokat és városokat lát. Ez mind benne van ugyanis valahogyan a könyvekben.
El kell olvasni, hogy átélhessük, ez világos. De belül mindez már előre megvan. Szeretném tudni, hogyan.”
Bastiannak nem könnyű az élete. Édesanyja meghalt, az apja pedig állandóan azzal gyötri, hogy rosszul tanul és folyton álmodozik. A fiú egy szép napon besétál a könyvesboltba, ahol rábukkan egy érdekesnek látszó könyvre.
Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Lenyűgözi Fantázia császárnőjének története.
|
|
Meseregény: Alice Csodaországban |
E-konyv blog |
|
  ALICE, a világ gyermek-irodalmának eme klasszikusa 1865-ben jelent meg első ízben. Lewis Carroll, a múlt században élt oxfordi matematika professzor angolszász humorral megírt alkotása.
Meseregénye a korabeli Anglia torzképe. Képtelen helyzetek, csodás cselekmények fűzére a történet, melynek ifjú főszereplője álomként éli át a kalandokat, ahol még az állatok is emberként viselkednek, cselekszenek.
A könyvnek számos erénye van: Alice furcsa kalandjait olvasni valóban szórakoztató, azt meg különösen érdekes megfigyelni, hogy a regény számos szereplője és jelenete azóta mekkora karriert futott be az irodalomban és a filmművészetben.
Carroll nyelvezete pedig zseniális. Attól perctől fogva, hogy Alice megérkezik Csodaországba, a nyelv elkezd másként működni, mint „odafenn”, és minden, ami a külvilágban magától értetődőnek és egyszerűnek tetszett, az Csodaországban egyáltalán nem magától értetődő, és ugyanez igaz fordítva is: bizonyos szavak, amelyek a külvilágban helytelennek számítanak annak ellenére, hogy logikus módon vannak képezve, Csodaországban helyesek.
|
|
Meseregény: Az aranyecset |
Panyi Szabolcs |
|
 Szádeli, a kisfiú mindenáron festő akart lenni. Végül is szert tett egy aranyecsetre. De az nem volt ám akármilyen ecset: minden, amit festett vele, életre kelt.
A madár felrepült a vászonról, a hal kiugrott a falból, a festett vitorlásra még maga a hatalmas, kapzsi császár is felszállhatott.
El is fújta a festett vihar, mert ez az ecset az igazságtevés ecsetje. Egy kisfiú kalandjait követhetjük végig rendhagyó „születésétől” a „világ megmentésén” át a császár legyőzéséig.
Egy embernek és feleségének nem születik gyermeke, az óriástól kért tanács és a föld alá leereszkedés után azonban mégis kapnak egy csecsemőt, Szádelit.
|
|
Meseregény: Berzsián és Dideki |
Boldizsár Ildikó |
|
 A meseregény főfőse Berzsián a költő megállapítja, hogy az emberek lopnak, csalnak, hazudnak, lustálkodnak, vizezik a bort, klórozzák a vizet, önzők, zsugoriak, gyávák.
Úgy dönt, hogy megszakítja a kapcsolatot az emberiséggel, ezért becsukja az időtlen idők óta nyitva álló kaput.
Ezután leszereli a kapuról a csengőt, bezárja a páncélszekrénybe, és várja, hogy valaki becsöngessen, akivel közölheti, hogy szakított az emberiséggel.
|
|
Meseregény: Maja, a méhecske |
|
|
  A 100 éves meseregény egy engedetlen méhecske kalandjait írja le. Maja, a kalandvágyó kis méh, a megszületése utáni napon - első próbarepülésekor - megszökik a méhkasból, a méhek államából. Büszkeséggel és boldogsággal tölti el, hogy ilyen önálló, független életmódot választott és nem kell dolgoznia. Legnagyobb vágya ugyancsak teljesül: találkozik az emberrel is.
A világgal való ismerkedése során a lódarazsak veszélyes fogságába kerül, már-már lemond életéről, de amikor megtudja, hogy a darazsak támadást akarnak intézni hazája, a méhkas ellen, ez olyan erőt ad neki, hogy nemcsak kimenekül a fogságból, hanem a méhkast is megmenti a jókor jött figyelmeztetéssel.
Az izgalmas csata leírása után megtudjuk, hogy Maja méhecske életének hátralevő részét nagy köztiszteletnek örvendve tölti el a méhkasban.
|
|
Meseregény: Micimackó |
Balassáné Veres Margit |
|
|
|
Meseregény: Momo |
Boldizsár Ildikó |
|
  A meseregény színhelye egy kisváros pereme, utcagyerekekkel, utcaseprővel, turistákat szédítő vagánnyal, kiskocsmával és egy, a semmiből ott termett kislánnyal, a címszereplő Momoval, aki mindenkit meghallgat.
Nem ítélkezik, csak figyel, és ezzel visszaadja a felnőttek lelki békéjét, és felébreszti a gyerekek játékos képzeletét.
Egy napon azonban megjelennek a városban a szürke urak, akik az emberek életidejében élősködnek. A város lakói észre sem veszik, hogy lelketlen, embertelen robotokká manipulálták őket, akik teszik a dolgukat, gazdagodnak, ám eközben még arra sincs idejük, hogy ennek értelmén elgondolkodjanak.
|
|
Meseregény: Óz, a nagy varázsló |
Fischer Eszter |
|
  Az Óz, a Nagy Varázslóban a két világ térbe vetítve jelenik meg: a szürke, csodák nélküli Kansas áll szemben Óz csodálatos birodalmával.
A fõhõsön, Dorkán kívül a szereplõk is eszerint oszlanak meg hétköznapi és mesefigurákra.
A konfliktust az szolgáltatja, hogy Dorka a csodaországból vissza akar jutni otthonába, hazajutásához Óztól, a varázslótól akar segítséget kérni, de ahhoz, hogy színe elé járulhasson, sok akadályt kell még legyőznie.
Útja során három társra lel, akiknek szintén van egy-egy kívánságuk:
- az egyik észt,
- a másik szívet,
- a harmadik bátorságot akar kapni.
E három tulajdonság megszerzése a felnőtté váláshoz elengedhetetlen képességek fontosságát hangsúlyozza.
|
|
Meseregény: Titkok egy régi kertben |
Boldizsár Ildikó |
|
 Nagyszerű mesei helyzetek teremthetők két különböző világ találkozásából - talán a mese az egyetlen műfaj, amelyben az összeegyeztethetetlen dolgok szisztematikus összeegyeztetési kísérlete nem vezet szükségszerűen kudarchoz.
Kálnay Adél napjaikban játszódó meseregényében két világ találkozik egymással, de ezt a találkozást nem követik mulatságos vagy tragikus események.
Egy kisvárosi bérházban élő nyolcéves kislány meghívást kap vidéki rokonától, hogy barátnőjével együtt töltse nála a vakációt.
Ez a vidéki rokon nem más, mint Teréz néni, egy valamikori grófkisasszony, aki öregkorában jött vissza szülőfőldjére, és felújíttatta családja régi udvarházát. Ide utazik a két kislány, és már az érkezésük napján megannyi csodára lelnek az öreg házban és a még öregebb kertben.
|
|
Meseregény: Varázslóiskola Vágyországban |
Németh Eszter |
|
Szilber Rozmarino varázslóiskolájában Máli és Mug, a két legtehetségesebb tanítvány lépésről lépésre sajátítja el a varázslás művészetét. Néha türelmetlenkednek, látványos mutatványt szeretnének véghezvinni, ám keservesen megbánják, hogy a saját fejük után akartak menni.
Be kell látniuk ugyanis, hogy Szilber tanár úrnak igaza van: a varázslás leghathatósabb eszköze, a Fantázia, amely veszedelmes jószág, szörnyeket is képes teremteni.
A történet tehát hajszál híján rossz véget ér, de szerencsére a tanár úr nem hagyja cserben az imposztorokat.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
