Grimm-mesék üzenete
Minden gyermek találkozott már azzal az érzéssel, ami akkor jelentkezik, amikor a szülő, például az anya, teljesen kivetkőzve önmagából kiabál, veszekszik gyermekére.
A Grimm mesék segítenek a gyermeki düh, agresszió feldolgozásában, és megpróbálnak megoldást sugalmazni erre a problémára.
Agresszió a népmesékben
A népmesék tele vannak agresszióval, fizikai bántalmazással, halállal, levágott fejekkel. Kivájják a szereplők szemét, tűzre vetik őket.
|
Sok szülőt megrémisztenek ezek a momentumok, ezért nem mesélnek ilyen mesét, vagy egyszerűen kihagyják ezeket a jeleneteket. Azt gondolják, hogy a gyerekek ugyanúgy látják a világot, ugyanazt élik meg a mesehallgatás alatt, ugyanazokat a belső képeket látják, mint ők.
Nem tartják szem előtt, hogy a gyerekek mágikus világban élnek, s hogy a mese szereplői egyszerre azonosíthatók be a körülöttünk élő hús-vér emberekkel, és egyszerre szolgálnak útmutatóul a saját belső világunk feltérképezésében. Vagyis a sárkány vagy a boszorkány egyszerre lehet egy rokon, vagy a szomszédasszony, de jelentheti egy olyan személyiségrészünket, vagy betegségünket, amely ellenünk fordult, és le kell győznünk, meg kell semmisítenünk.
Ha ebből a szempontból nézzük a meséket, nemhogy szépíteni kell a sárkány lefejezésének, vagy a boszorka tűzön pörkölődésének részletét, hanem mesemondásnál kihangsúlyozva a gyerekek pont ezeket a részeket fogják a legjobban élvezni.
Ezeknek a részeknek mind megvan a maguk jelentősége a történetekben, és a tudattalan, valamint a szimbólumok nyelvén szólva meg is érthetjük őket akár felnőttek, akár gyermekek vagyunk. De könnyen félre is érhetjük őket, ha a racionális bal agyfélteke szabályai szerint közelítünk a mesékhez.
Forrás: cultura.hu
Elemzett népmesék:
|
|