Ezért hívjuk segítségül az úgynevezett projektív eljárásokat, melyekkel ezeket a tudatalattiba gyömöszölt emlékeket tudjuk felszínre hozni és megoldani. Ezek közé sorolhatjuk a rajzteszteket, a Világ-tesztet, a Rorschach-tesztet és a bábtesztet, melyet Rambert dolgozott ki. Ez a teszt azért más, mint a többi, mert a bábuk mögé bújva lehet felszínre hozni a vágyakat, indulatokat. A történetek általában szimbolikusak, a tényleges jelentésük csak később lesz világos és érthető a tesztet alkalmazó szakember számára - akkor, amikor már feltérképeztük a gyermek által használt szimbólumok és kifejezések eszköztárát. A problémák (boszorkány, ördög, anya, apa) tárgyiasulnak a szimbolikus figurák által, és ez a fajta kijátszás segíti a probléma feldolgozását, levezetését is. A bábozást is tanulni kell! Tudnunk kell viszont, hogy ez nem minden gyermek esetében ilyen egyszerű! Sajnos sok szülő még csak nem is beszélget a gyerekével otthon vagy az utcán sétálgatva, ha pedig a beszélgetés hiányzik a lurkónak, akkor el lehet képzelni, hogy a játékok terén milyen hiányosságok vannak. Szomorú tény, hogy a gyerekek inkább a televíziózással töltik az értékes otthon töltött perceket, ahelyett, hogy a szülőkkel beszélgetnének, játszanának, esetleg báboznának. A bábozást is meg kell tanítani, mint ahogyan a homokozást is meg kellett mutatnunk a gyermekünknek. Minta alapján kezdte el a szimbolikus játékait is, és játszotta otthon a macival az anyás-babást vagy az óvónéni-gyerekek játékokat is. Bábozás Az a tapasztalatom, hogy sok gyerek azt sem tudja, hogyan kell a kesztyűbábot felhúzni, hogyan örül vagy integet a báb, hisz az alapvető gesztusokkal sincsenek tisztában. Nem csoda ez, hiszen van olyan, akinek egy hétköznapi beszélgetés közben a szemkontaktus tartása is nehézségbe ütközik - és nem azért, mert autizmussal összefüggő problémája lenne. A gyerekekkel egyre kevesebbet mondókáznak, egyre kevesebb szemtől szembeni játékot játszanak (Kerekecske gombocska, Ez elment vadászni, Hüvelykujjam almafa stb.). Ennélfogva a direkt beszédet kiegészítő úgynevezett metakommunikációs eszköztáruk hiányos, pedig annak a része például a szemkontaktus tartása, a beszédet kísérő kézmozdulatok, a fejmozgások, mint a testbeszéd részei, és amelyeket a bábozás során is felhasználunk.   A bábozás és egyéb játék során a hang használata is fontos, amit attól függően váltogatunk, hogy pici vagy nagy, aranyos vagy gonosz, férfi vagy női alak az, akit éppen megformálunk. Ezt mi is úgy lestük el a szüleinktől, amikor a Piroska és a farkast vagy a Három kismalac meséjét hallgattuk. Ha a gyermekeinknek sokat mesélünk - és nem a televízióból hallják -, akkor tudják, hogy anyának az egyébként teljesen élvezhető, szép dallamú hangja miért változik gonoszan rikácsolóvá vagy ijesztően méllyé attól függően, hogy a gonosz banyát vagy éppen az ordas farkast utánozza.   Ezek a pici kortól belénk ivódott minták segítenek abban, hogy később el tudjunk játszani szimbolikus alakokat, figurákat (a banyát és a farkast). Belénk ivódott eszköztár ez, mely ha hiányzik, ki kell alakítani ugyanúgy, mint minden, már készség szinten működő képességünket, melyet felhasználunk tevékenységeink során.   Forrás: lurkovilag.hu