OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
BABAVILÁG 0-1 éves korig
BABAVILÁG 0-1 éves korig : A babák fejlődése és kommunikációja

A babák fejlődése és kommunikációja

Mirtse Márta pszichológus  2017.05.20. 18:34

Ismerkedés a világgal

A szülők előtörténete, fantáziái, elvárásai strukturálják a kicsik életét. Mi az, ami számukra érdekes, mitől kell félni: mindezt megtanulja a baba abból, ahogy szülei foglalkoznak vele.

Franciaországban Caroline Eliacheff pszichoanalitikus a gyermek problémája esetén kizárólag a csecsemőre koncentrál, hangsúlyozza, hogy egész mondatokat is jól megért már a tíz hónapos csecsemő, akkor is, ha ő maga még nem produkálja az adott szócsoportot.

Az első életévben már zajlik az "Én", önmaga felfedezése, állítja Daniel Stern amerikai gyermekpszichológus. E folyamatot így ábrázolja:

 

  1. "Érzelmek világa" - a csecsemő 2-3 hónapos koráig. A kisbaba a tárgyakat, eseményeket, személyeket azok révén az érzések és hangulatok révén észleli, amelyeket azok kiváltanak benne.

  2. "Direkt kontaktus világa" - 2-3 hónaptól a baba 7-9 hónapos koráigA gyermek intenzív kapcsolatokat alakít ki környezetével. Megtanulja, hogy hatáskeltésre képes, például nevet, és ezzel maga mellé hívja mamáját, aki szintén ránevet. 

  3. Gondolatok világa" - 7-9 hónaptól a baba 12-18 hónapos koráig. A kicsi felfedezi, hogy érzelmeket, vágyakat, gondolatokat közölni tud másokkal, hogy mások megértik őt, és ő is megért másokat.

Meséljünk gyermekünknek a képről, lehetőleg minden alkalommal ugyanúgy. Hagyjuk, hogy mutogasson, és ha akar, lapozzon is, az együttes élmény csak növeli a baba motivációját a következő alkalomra. Érdemes egy helyet vagy időpontot kiválasztani, amikor mindig mesélünk neki, például az esti lefekvés előtt. Lehet az ölünkben megnézegetett könyvecske az elalvás előtti szertartás egyik része. De más napszakban is adjunk neki lehetőséget a nézegetésre, vegye elő akkor, amikor ő szeretné a kedvenc könyvét.

Az olvasás és a könyv tiszteletének kultúrája épp ezekben az időkben alapozódik meg, legyen számára élmény, és semmiképp ne legyen kötelező.

 

A kommunikáló kisbaba fejlődése az első évben

Tényleges szóhasználatról csak a gyermek egyéves kora körül beszélhetünk, ám ahhoz, hogy ide elérkezzen, a verbális kommunikáció számtalan lépcsőfokát kell bejárnia. Bármilyen hihetetlen, ez a képzeletbeli séta már újszülött korban elkezdődik.

Az újszülött „beszéde”

Az újszülöttek is kommunikálnak, de természetesen még nem szavakkal, sőt nem is tudatosan. „Mondanivalójukat” kizárólag a sírásukkal fejezik ki.

Az első hetekben még az édesanya számára is komoly feladat lehet, hogy megfejtse gyermeke sírásának okát, de a visszajelzések hatására (mindkét fél részéről!) hamarosan differenciálódik a sírás. Más lesz az „oá”, ha a baba éhes, más, ha fáradt, vagy, ha ki kell cserélni a pelenkáját. Elengedhetetlen, hogy a sírásra ebben az életkorban (is) azonnal reagáljunk, mert gyermekünk csak így fogja megtanulni, hogy miképpen kérjen segítséget, ha baj van, valamint azt, hogy mindig számíthat ránk. 
 
A két hónapos baba

Nagyjából 6 hetes korban ajándékoz meg bennünket a kisbabánk az első igazi, úgynevezett szociális mosollyal. Ez az a kedves mimika, amely már nem az arcidegek játékának köszönhető, hanem annak, hogy a gyermekünk felismert bennünket, és örül nekünk. Ezt a szavak, hangok nélküli kommunikációt (és ezzel együtt a szülő-gyermek kapcsolatot) erősíti fel néhány héten belül az első akaratlagos hangok kiadása. Ez a gügyögés általában hosszan elnyújtott magánhangzókból áll, melyekhez rövid mássalhangzókat is kapcsol a baba. Ebben a korban még azokat a hangokat is használja, amelyek nem találhatóak meg az anyanyelvében. Mosolyával, hangjelzéseivel, rúgkapálásával egyszerre kommunikál, azt jelzi: jól érzi magát, örül a törődésnek. A sírása tovább differenciálódik, egyre több érzést, hangulatot tud kifejezni általa. Továbbra is fontos, hogy ne hagyjuk őt sírni, próbáljuk azonnal megfejteni kesergésének okait!

A három hónapos baba

A harmadik hónapra a beszéd – és összességében a kommunikáció – óriási fejlődésen megy keresztül. Amikor a baba jól érzi magát, a gőgicsélés mellett hangosan, gurgulázva kacag. A hangokat még mélyen, hátul képzi, még erre az időszakra is jellemző, hogy mindenféle, az anyanyelvtől távol álló hangokat is használ. Elkezdődik az utánzás ideje, elsősorban akkor, ha a baba meghitt közelségből figyelheti, amint egy felnőtt, vagy nagyobb gyerek beszél hozzá. A szem tájékáról immár a száj mozgására csúszik a figyelme, és ajkaival, nyelvével ő is hangképző mozdulatokat tesz. Nagyon fontos a beszédfejlődés szempontjából, hogy naponta legalább félórát töltsünk el a babával nyugodt körülmények között úgy, hogy ez a ne a gondozás ideje legyen. Legalább ennyi időre van szükség olyan módon, hogy ne legyen háttérzaj, a szülő és a gyermek kizárólag egymásra tudjon figyelni.

A négy hónapos baba

A negyedik hónapban elkezdődik az igazi hangképzés. Továbbra is nagyon fontos, hogy a lehető legtöbbet beszéljünk hozzá, mégpedig úgy, hogy lássa arcunkat, szánk, nyelvünk mozgását, és így lehetősége legyen leutánozni azt. Sokat vitatott kérdés, hogy szabad-e a picikhez gügyögve, emelt hangon beszélni. Általánosságban elmondható, hogy a gyermek iránt érzett szeretetünk önkéntelenül is egy kicsivel magasabb hangszínt hoz ki belőlünk. Ez még nem baj. A fontos az, hogy sose legyünk természetellenesek, amikor a babához szólunk. Ebben a korban egyébként még mindegy, hogy miről beszélünk, csupán az számít, hogy minél többször, minél közvetlenebb formában tegyük ezt. A legjobb, ha minden tevékenységünket „tolmácsoljuk” a baba számára. Így megtanulja a szavakat, hangokat egy-egy tevékenységhez kapcsolni.

Az öt hónapos baba

Az ötödik hónapban tovább tökéletesedik a hangképzés, megkezdődik a g, k hangok képzése. A baba előszeretettel ismételget szótagsorokat, és az őt ellátó felnőttel sajátos kommunikációt fejleszt ki. Már nem pusztán a sírásával jelzi igényeit. Egyéb módokon, gügyögéssel, nyöszörgéssel képes hívogatni édesanyját. Ezt a sajátos kommunikációt legtöbbször csak ők ketten képesek értelmezni, ezzel is szorosabbá téve a kettejük közötti kapcsolatot.

A hat hónapos baba

Féléves korban kezdődik az elöl képzett hangok gyakorlása. A baba még nem érti a folyamatos beszédet, de egyes gyakran használt szavakat (pl. apa, anya) már összekapcsol a hozzájuk tartozó képpel. Örömmel ismételget bizonyos szótagokat, pl. „mama, baba, papa”, stb. Ez még nem azt jelenti, hogy kimondta az első szót, de természetesen hasznos lehet, ha ilyenkor megerősítjük őt: „Igen, itt van a baba”. Ezzel is elősegíthetjük, hogy mielőbb megértse az őt körülvevő személyek, tárgyak neveit. A 6 hónapos baba sokat gügyög, nemcsak társaságban, de akkor is, ha egyedül játszik. Szereti és keresi az emberek figyelmét, szívesen kommunikál a maga módján hangokkal, mimikával.

A hét hónapos baba

Még mindig fontos, hogy a gyermek nyugodt körülmények között, csendben figyelhesse a beszéd hangjait, az ajkak mozgását. Mostanra egyre több szót megért, akkor is, ha nem látja a személyt, vagy tárgyat, amelyre a szó vonatkozik. Például az apa szóra keresni kezdi édesapját, ha az nincs jelen. Az ismerős szavakat cselekvésekkel is összekapcsolja, például pá-pá szókapcsolatra integetni kezd, ugyanakkor vannak szavak, amelyeket csak a megszokott helyzetekben ismer fel. Ébrenlétének minden pillanatában fogékony a beszédtanulásra, ezért fontos, hogy minél többet beszéljünk hozzá.

A nyolc hónapos baba

Kisbabánk most már egyre gyakrabban és egyre hangosabban kísérletezik saját hangjával. Játék közben gőgicsél, énekelget, hol magasabb, hol mélyebb hangokkal játszik. Már sok szót ismer, ezeket képes cselekvésekkel, helyzetekkel összekapcsolni és fordítva. A leggyakrabban használt szavakat már pontosan érti, pl. a nem szóra rázza a fejét. Egyszerre használja kommunikáció céljára a hangokat és a mimikáját is. Pl. ha nem kér többet az ételből, akkor elfordítja a fejét, ha nincs kedve valamihez, akkor sírós hangon nyekereg. Gügyögésének ritmusa, dallama egyre inkább hasonlít az anyanyelv beszédének dallamához.

A kilenc hónapos baba

A gyermek ebben a korban már legalább húsz szót ismer és megért. Fontos, hogy a baba tiszta, érthető beszédet halljon maga körül, és semmilyen háttérzaj ne zavarja, amikor beszélünk hozzá. (Pl. meseolvasáskor ne szóljon a tévé.) Egyre aktívabban részt vesz a beszélgetésekben, maga is rájön, hogy hangjelzéseit a gesztusokkal erősítheti. Örül, ha megértjük, amit mondani akar.

A tíz hónapos baba

A tíz hónapos gyermek már felismeri a saját, és a környezetében élők neveit és a gyakran hallott zörejeket. Az állandó háttérzaj késlelteti a beszéd fejlődését, és a szelektív hallás kialakulását, ezért igyekezzünk minél gyakrabban csendet teremteni a baba körül. A csendben lehetősége van rá, hogy megfigyelje a mások és saját hangjait, és ezeket játékosan ismételgesse. A megszokott szövegkörnyezetben egyre több új szót, szókapcsolatot ismer fel, és ezeket szinte napról napra folyamatosan bővíti.

A tizenegy hónapos baba

A hangképzés még magasabb szintre jutott, a baba anyanyelvének már szinte valamennyi hangját ismeri és használja. A szavakat már nemcsak megérti, de rájuk is mutat, ezzel segítve önmagát a megértésben. Fejleszthetjük, ha meseolvasás közben megállunk egy-egy képnél, és többször elismételjük a képen látottakat. Hosszú mondatok helyett elsősorban kulcsszavakat használjunk, a baba így könnyebben megjegyzi és összekapcsolja a szót a képpel. Hasonlóképpen séta közben is ismertessük meg mindazzal, ami az utunkba kerül. Az állatoknak, egyes tárgyaknak a nevét az általuk kiadott hanggal is összekapcsolhatjuk. Így hamarosan akár egyszerű kis szerepjátékokba is bevonhatjuk, amelyekben ő játszhatja a kutya, vagy cica szerepét. Egyszerű dalokkal, mondókákkal fejleszthetjük a ritmusérzékét, és ezáltal a beszédkészségét is. A gyermek mindent leutánoz – ez a tanulási módszere – így a hallott szavakat, és a látott mozdulatokat is.

A tizenkét hónapos baba

A mozgás igen nagy hatással van a beszédfejlődésre, ezért észrevehető, hogy amikor a gyermek megteszi az első önállólépéseket, a beszéde is rohamos fejlődésnek indul. Megjelennek az egy-és két szótagos szavak. Még mindig a megszokott szituációban nyernek értelmet számára a mondatok, ezért ajánlott keresni és ismételni ezeket. Viszonylag hosszú beszédre is képes már odafigyelni. Passzív szókincse jóval bővebb, mint az aktív. Ebben a korban is szívesen utánozza a felnőtteket, ezért a szavakat, mondatokat célszerű mozgással összekötni. Most már az anyanyelvében használatos összes hangot ismeri és használja, széleskörűen kommunikál: hív, kér, válaszol a maga módján. Legalább 60 szót felismer és megért.

Nem szabad elfelejteni, hogy nincs két egyforma gyermek. Lehet, hogy az egyik baba az első születésnapján már szavakban fejezi ki magát, míg a másik csak két évesen jut el erre a szintre. A beszédfejlődést nem (sem) szabad siettetni! Aggodalomra csak akkor van okunk, ha a gyermek nem keresi a kapcsolatot a környezetével, nem néz a beszélőre, nem kezdeményez a játékban, és nem ismeri fel kedvenc tárgyait.

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót