OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
ALKOTÓI INTERJÚK
ALKOTÓI INTERJÚK : Vadadi Adrienn és Monostori Dóra: Három születésnapi torta

Vadadi Adrienn és Monostori Dóra: Három születésnapi torta

pagony.hu  2018.11.21. 01:46

Oviban máshogy
 
Vadadi Adrienn legújabb könyvében, a Három szülinapi tortában arról olvashatunk, ahogy egy koraszülött kisfiú, Szili beilleszkedik Leáék jól összeszokott ovis csoportjába.
A gyerekek megtanulják, hogy Szili lehet, hogy bizonyos dolgokban kicsit más, de ugyanolyan jó vele játszani, mint a többiekkel, Szili pedig megtanul tájékozódni egy közösségben. Mindezt azzal a természetességgel, hiteles óvodai történetekkel, ami Vadadi Adrienn ovis sorozatának összes kötetére jellemző.

Három szülinapi tortaA könyv kapcsán Vadadi Adrienn írót és Monostori Dóra koramentor-képzőt, védőnőt, egy koraszülött gyerek anyukáját és a könyv tanácsadóját kérdeztük.

 
Dóri, mennyire érinti a magyar társadalom egészét a koraszülöttség?
 
MD: Ma Magyarországon minden tizedik gyerek a 37. terhességi hét előtt születik meg, vagyis koraszülöttként. Vannak egészen nagy babák a koraszülöttek között, de vannak egészen aprócskák, akik hosszú időt töltenek el az anyukájukkal az újszülött intenzív osztály falai között. Ők lehetnek az ismerőseink, a barátaink akár. Mindannyian érintettek vagyunk tehát valamilyen mértékben.

 

Adrienn, mesélsz kicsit Sziliről, a könyv főszereplőjéről, aki szintén koraszülött?

VA: Szilárd, azaz Szili élete első hónapjait a koraszülött osztályon, egy inkubátorban töltötte. A járása bicebóca, a látása nagyon gyenge, ráadásul nagycsoportban kerül új környezetbe, így nem könnyű a beilleszkedés a már évek óta kialakult és jól összeszokott óvodai csoportba. Aztán szép lassan megtanul kiállni magáért, amikor nincs ott anyu, és elfogadtatja magát a gyerekekkel úgy, ahogy van, megtalálja saját benső értékeit, amitől ő is különlegesnek, értékesnek érezheti magát. 

Dóri, te hogy látod, miben van leginkább támogatásra szükségük a koraszülő családoknak a közösségbe kerülés kezdetén?

01.jpg

MD: A koraszülő családokat semmi nem készíti fel a nehéz kezdetre. Nincsen a kiságyban szuszogó édes baba, sem boldog látogatók – ők lesznek látogatók egy gépekkel teli teremben, ahol alig hallani a kisbabájuk vékony kis nyüszítő hangját. Ez a másként induló élet sok esetben más folytatást is hoz, az állandó aggodalom, félelem, amely az intenzív terápiás időszakot kíséri, nehezen múlik, rávetül a későbbiekre. Lehet, hogy a gyereknek később is fejlesztések, terápiák, gyakori betegségek kísérik az életét, de lehet teljesen sima is az útja. A szülő azonban mindig azon az úton lesz, ami másként indult. A közösségi tér egy nagy választóvonal, sokkal intenzívebben jelenik meg a kérdés: „Mi a jó a gyerekemnek?”

Adrienn, mit gondolsz, egy óvodában mekkora tere nyílik az integrációnak, fejlesztésnek – hiszen az óvónők is leterheltek?

VA: Az óvoda az integráció legjobb helyszíne. Jó esetben ez az az intézmény, ahol a gyerekek hasonló korú társaikkal találkozhatnak úgy, hogy az anyukájuk, apukájuk már nem fogja a kezüket. Még nincsenek teljesítménybeli elvárások, mint az iskolában, de már lehetőség nyílik szocializálódni, barátkozni, saját igényeinket észrevenni és tenni értük. Az óvodás korú gyerekek, főleg, ha még kisebbek, bámulatosan elfogadóak. Igazából, ha nem nagyon szembeötlő, észre sem veszik a másságot. Nekik úgy természetes a világ, ahogy van. Ha valaki bicegve jár, akkor bicegve jár. Ha valakinek becsorog a pisi, akkor becsorog. A különbségeket csak a felnőttek szemén keresztül látják meg. Ha az óvó néni hangosan megjegyzi, hogy már megint becsorgott a pisi, akkor bennük is rögtön megjelenik az értékítélet, hiszen utánozzák az óvó nénit. De ha szeretetteljes, elfogadó (és nem túlszerető, mert az is nagyon káros lehet) légkör van az óvodában, akkor az integráció tökéletesen tud működni, ez nem leterheltség, hanem hozzáállás dolga.

02.jpg

Így, ha az óvó néni őszinte (és ez nagyon fontos!, mert a megjátszást rögtön észreveszik), tehát nem túljátszott, túllihegett, negédes, hanem szeretettel teli kíváncsisággal fordul egy új gyerek felé, akkor a többiek is hasonlóképpen fogják fogadni. Lehet, hogy nem mindenki lesz rögtön a barátja, de hogy egy elfogadó közegben, kényelmesen és biztonságban érezheti magát az új jövevény, az biztos. Márpedig a biztonságra egy kisgyereknek óriási szüksége van, ha anyu nincs ott. Ilyen légkörben aztán kibontakozhat, köthet barátságokat, minden már csak rajta múlik.

A specializált fejlesztés viszont már nem az óvónő dolga, arra külön szakemberek vannak az óvodákban, akik a csoportból kiemelve, vagy kisebb csoportban, de bent a csoportszobában is foglalkozhatnak személyre szabottan a gyerekekkel.

Dóri, mik azok a tipikus nehézségek, amikkel a gyerek, és a szülő szembe kell, hogy nézzen az óvodában?

MD: Nehéz kérdés, mert ebben én is benne vagyok anyaként, de látom sok más család életét is. A szülők, mint a traumából felépülők, általában értelmet-értelmezést keresnek a helyzetükre. A gyerekek tipikus nehézségei a fent említett lélektani helyzeten kívül az alvás, az etetés, a sírás területén jelentkező problémák, de sok új kutatási eredmény van, például az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar) előfordulásának nagyobb valószínűségéről.

Adrienn, te hogy látod, milyen hátrányokból indul általában egy másképp bedrótozott, később érő, agyonóvott gyerek a csoportban?

05.jpgVA: Úgy gondolom, hogy itt az agyonóvásról kell beszélni. Mert egyébként mindenki más, mint a többi ember, mindenkinek vannak nehézségei, erősségei, így mindenkinek kell küzdeni valamiért. Van, akinek többet, másoknak kevesebbet. Tudom, hogy borzasztó nehéz egy koraszülött kisgyerek kezét a családnak, de főleg az anyukának elengedni, olyan sokat aggódott az életéért, amikor élet-halál között, másokra bízva, csöppnyi kisbabaként feküdt a biztonságos anyaméh helyett a koraszülött osztály inkubátorában gépek, orvosok, nővérkék között. Az anya a legsérülékenyebb időben elvesztette a kompetenciáját a gyereke felett: nem tudta táplálni, simogatni. De egyszer el kell engedni a gyerek kezét, és hinni kell benne, hogy elég erős és önálló. Az agyonóvás nagy nehézséget jelent egy kisgyerek számára. Nem tudja megtapasztalni a saját erejét, mert sosem kell használnia, talán azt sem tudja, hogy van neki. Így azt hiszi magáról, hogy ő gyöngébb, butább, ügyetlenebb, csenevészebb, kevésbé életrevaló, mint a társai, mert neki állandó segítségre van szüksége, neki nem mindent szabad, amit másoknak igen. Ezért nagyon fontos, hogy az anya is jól legyen, hogy a visszaszerzett önbizalmával, sors iránti bizalmával bizalmat tudjon adni a gyerekének is.

Neked személyesen volt hasonló kihívás óvónői pályád alatt?

VA: Koraszülött ovisom nem volt, vagy csak nem tudtam róla, mert mire óvodába került, már behozta a hátrányát. De enyhén autista, Down-szindrómás, mozgássérült, epilepsziás, nem beszélő óvodásom volt. Mindenkihez más volt a kulcs, amit meg kellett találni. Volt, akinél az állandó biztatás, másnál a sokszori testkontaktus, vagy akár az volt célravezetőbb, ha hagyom, hogy a maga módján belesimuljon a csoportba. De akármilyen nehéz is volt egy-egy nap vagy időszak, mégis, mindannyian a szívem mélyén foglaltak el helyet bennem. Olyannyira, hogy az ovis mesék egyik fontos szereplőjét is egy édes kis csodabogárról formáztam. Írás közben csak rá kellett gondolnom, és már folytak is a mondatok belőlem.

Íróként mi volt a nehézség a téma megragadásában?
 

04.jpg

VA: Hogy ez az új kisfiú, Szili, hogyan varázsolódjon bele az óvodába. Hiszen eddig sosem szerepelt, de most mégis a szerves része lesz a jól ismert ovis csoportnak. Hogy a gyerekek gyerekmódjára reagáljanak rá. Ehhez újra elő kellett csalogatnom magamból a gyereket, és gyerekként kellett gondolkodnom, éreznem. Fontos volt, hogy úgy viszonyuljanak a gyerekek az új kisfiúhoz, mintha egészséges volna. Ne betegként kezeljék. Mert a gyerekek ilyenek. Lehet, hogy Peti észreveszi Szili bicebóca járását, Lea rádöbben, hogy az új kisfiú szinte semmit sem lát, mindannyian végighallgatják a hisztirohamát, csak mert nem ő nyer mindig a kártyában, mint otthon, de ettől nem tartják sem másnak, sem rosszabbnak maguknál. Szili ilyen és kész. Mint ahogy az én hatéves kislányom sem vette észre, hogy a csoportjába járó Down-szindrómás kislány más, mint ő. Olyan jó lenne ezt a feltétel nélküli elfogadást megtartani a gyerekekben! Micsoda világunk lehetne! Ha gyerekeket látok nagyobb csapatban, mindig arra gondolok, hogy ők fognak majd vigyázni ránk, ha megöregszünk. Remélem, nem egy semmire sem használható, semmihez sem értő, buta öreg nénit vagy bácsit látnak majd bennünk, hanem az élete végén járó, tiszteletre méltó másik embert. De hogy így legyen, ahhoz most nekünk kell példát mutatni. És ez kezdődhet a meséknél. 

Dóri, te mit tanácsolnál, hogyan tudunk befogadóan, befogadóbban viselkedni a sérült gyerekekkel és családjaikkal?

MD: Amikor Kanadában jártam, akkor láttam fiatalokat, idősebbeket oxigén palackkal sétálni, itthon nem látok ilyet! Aztán láttam csecsemőt, akit az anyukája egy városi közösségi rendezvényen szondával etetett, és szerintem csak én nem tudtam levenni róluk a tekintetem. Aztán láttam mesekönyvet, amely hétköznapi történeteket mesélt el, de volt benne tolókocsis, szemüveges és Down-kóros kisgyermek is…

Mi hiányzik nálunk? Hogy képes legyen a társadalom ne rácsodálkozni arra, ami a négy fal között történik. Aki más, vállalja fel magát, a rácsodálkozás helyét vegye át a természetesség akkor lesz igaz változás. Most még ennek csak az előszobájában vagyunk!
 

03.jpg

 

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót