Már óvodás koromban is imádtam rajzolni, festeni. Sokat másoltam könyvekből, képregényekből mesefigurákat. Lényegében mindent lemásoltam, ami "élt és mozgott". Olykor órákig néztem a mesefilmeket, és próbáltam belőlük kirajzolni/lemásolni az egyes karaktereket. Aztán ez valahogy elveszett, és inkább a kötelesség, a tanulás került előtérbe. Belevesztem a munka mókuskerekébe, de éreztem, hogy valami hiányzik. Sokáig kutattam, hogy vajon mi is lehet az. Egyik nap leültem, és összeírtam egy papírra minden szakmát, ami csak az eszembe jutott, de csak egy volt az, ami meg is fogott: a gyerekkönyv-illusztrátor. Ez olyan erősen beleégett az agyamba, hogy pár nappal később már bele is vágtam egy kétéves grafikus képzésbe a Budai Rajziskolában. Milyen út vezetett az illusztrátori pályához? Hogyan fedeztétek fel egymást a Pagony Kiadóval? Egyértelmű volt, hogy a második év végén csakis gyerekkönyv-illusztrálás lehet a vizsgamunkám. Így már csak egy mesét kellett találnom. A Pagony Aranyvackor pályázatáról a neten olvastam, és úgy éreztem, hogy ez egy jó lehetőség, mert egy olyan mesét választhatok, amit még nem publikáltak. Teljesen friss, mai, és én lehetek az első, aki megeleveníthet egy olyan történetet, amit még azelőtt senki. Mit gondoltál Csák-Nagy Kriszta szövegéről, illetve Bezzeg Soma karakteréről?  Mit szerettél benne és Kriszta stílusában a legjobban? Ahogy elolvastam Kriszta meséjét, azonnal megfogott. Tele volt érzelemmel és olyan mögöttes gondolatokkal, amikhez nagyon gyorsan tudtam kapcsolódni. Egyből úgy éreztem, hogy "közös nyelvet beszélünk". Nagyon szeretem tartalommal és mondanivalóval megtölteni az alkotásaimat. Azt, ha plusz gondolatokat is tudok közvetíteni egyszerű vonalakkal és színekkel. Szerintem ebben tökéletesen egyezünk Krisztával. Somát is egy teljesen átlagos fiúnak képzeltem, aki a vörös göndör hajával azért mégiscsak kitűnik az átlagos emberek közül. Milyen technikával alkottad meg a könyvben látható illusztrációkat? A rajzokat digitálisan készítettem. Mérnöki módon, teljesen egyszerű vonalakból, ívekből és textúrákból építkeztem. Minden meséhez a fekete/szürke árnyalatait és a pirosat használtam, valamint még 1 színt. Mivel 7 mese került a könyvbe, így Krisztával közösen megbeszéltük, hogy a plusz színekhez a szivárvány árnyalatait használom fel. Minden mese egy hozzá legjobban illő plusz színt kapott. Hogyan látsz neki az alkotásnak egy illusztrációs megbízás esetében? Szabad kezet kaptál, vagy volt valamilyen megkötés, igény a kiadó részéről? Szeretek időt hagyni arra, hogy megérjenek a karakterek és megteljenek ösztönösen jövő mondanivalóval. Mindig az a legjobb, amikor már a fejemben van a kép, amit lerajzolok. Van, hogy könnyebben jön, van úgy, hogy nehezebben. Teljesen szabad kezet kaptam, amiért nagyon hálás vagyok. Hol és mikor láthatjuk legközelebb az illusztrációidat? Merem remélni, hogy Soma története folytatódik majd, és még sok közös kaland vár ránk.