„Láthatatlanná kell válnunk” – jegyzi meg Aibell14, vagyis Tünde avatárja a virtuális kalandok során társául szegődött Artaius15-nek, akit a háború elől menekülő Hárún irányít a mobiljáról. Ez a mondat akár Jeli Viktória és Tasnádi István kultikus színdarabjának tételmondataként is értelmezhető, amely immáron könyv formában kerül a fiatal olvasók elé.   A láthatatlanná válás, feloldódás a virtuális térben a Z generációs fiatalok alap életérzése. Lehetsz bármi, ami csak lenni akarsz: szuperhős, tündér, mitológiai alak, Tolkien-karakter vagy „valami gyök kettő grafikás csajszi fehér hálóruhában” – a bináris édenkertben, ahol minden vágyad teljesül, és ahol a valóság kaotikussága elől alternatívát, menekülési útvonalat kereső Hárúnok és Tündék menedékre lelhetnek.   A játék két évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Kolibri Színház színpadra tűzte Jeli Viktória és Tasnádi István közös darabját. A két író és a fiatal nemzedék gondolat- és érzésvilágát különös érzékenységgel színpadon megszólaltatni képes Vidovszky György rendező páratlan színházi élményt teremtett. A Kettős:játék 2016 februári bemutatója óta az egyik legsikeresebb előadás a Kolibri kamasznézői körében. Sikerének titka, hogy telibe találta annak a korosztálynak a nyelvét és gondolatvilágát, amelyik - talán nem túlzás azt mondani - előbb tanul meg iPaden lapozni, mint könyvben. A Kettős:játék különlegessége, hogy egyedi módon, a színpadi tér adta lehetőségeket kihasználva jeleníti meg az internet világának jellegzetességeit. Két hőse, Tünde és Hárún, vagyis Aibell14 és Artaius15 személyre szabott tereikben bolyonganak, hol magányosan, hol egymás útját keresztezve. A cselekmény ügyesen játszik a színház adta lehetőségekkel: nem mindig tudjuk egészen, hogy a valóságban vagy virtuáliában járunk-e. A szerzők könnyed, játékos természetességgel szövik át a cselekményt popkulturális utalásokkal (az Arawyn szeme nevű kitalált MMORPG, vagyis sokszereplős online játék), mitológiai párhuzamokkal (Kháron, a révész felbukkanása) vagy éppen aktuális társadalmi problémákkal (Hárun menekülése egy háború sújtotta országból). A tematikus elemek építőkockáiból összeálló felépítmény masszív és sokrétegű egészet alkot, és ezek az egységek egymásra is nagyon jól illeszkednek. A darab különlegessége mégis az a ténylegesen „kettős játék”, amire a cím is utal. Az előadások során két részre osztják a közönséget, a nézők egyik fele a kamaszlány szemszögéből követheti végig az előadást, míg ezzel egy időben a másik fél a fiúval történteket látja a másik „chatszobában”. Időnként a két szereplő interakcióba kerül egymással az avatárján keresztül. Ez a redukált nézőpontú befogadásélmény lehetőséget ad arra, hogy a színház nyelvén figyelhessük meg, ahogy egy valóságos személy egy másik valóságos személy avatárjával bonyolítja virtuális életét, miközben fogalma sincs arról, kit rejt az összerakott karakter a valóságban. Ilyen előzmények után gondolatjuk, hogy a könyvváltozatnak fel van adva a lecke, a kettős:játék azonban jelesre vizsgázik ezen a fronton is. Azzal, hogy a színpad mindkét terének cselekménye teljes hosszában, kiterítve jelenik meg az olvasó előtt, új lendületet kap a történet még azok számára is, akiknek volt szerencséjük megtekinteni a darabot mindkét szemszögből. A könyvet az egyik szereplő szemhszögéből az egyik irányból, a másik szereplő szemszögéből a másik irányból kezdhetitek el olvasni, és középen találkozik a két cselekményszál. Az egyik legizgalmasabb része a könyvváltozatnak az újraolvashatóság lehetősége: főleg a második részben bemutatott Tünde-vonal alatt sűrűsödnek be az aha-élmények, amelyek bevilágítják Hárún történetének szürke foltjait is. Mindeközben a legelképesztőbb fordulatok, és a legképtelenebb figurák színezik be a játékteret. Hárún rögtön a történet elején társat kap a kiapadhatatlan jel-forrás Wifiman személyében, aki egy zacskó chipsért még egy atombunkerből is jelt fakaszt, de a kalandozások során találkozhatunk a segítőkész Szörccsel és a finnyás Spamszűrővel is.   A szórakoztató mellékkarakterek mellett a Kettős: játék fő vonala mégis az aktuális, forró társadalmi problémákra való érzékeny reflexió, mint a virtuális élet okozta elszigeteltség, és a valós baráti viszonyok „eltüntetése”; a virtuális párkapcsolatok veszélyei; vagy a virtuális közösség intoleranciájától való félelemben eltitkolt tulajdonságok. Az olvasó által is ismerős helyzetek játszódnak bele Tünde és Hárún közös kalandjaiba. Végül leomlik-e a fal Tünde és Hárún között, vagy a valódi személyiségeik végérvényesen láthatatlanok maradnak a másik számára? Mi van akkor, ha végül csalódnak? Van-e valódi megismerés ott, ahol mindenki másvalaki szerepét játssza? Vagy éppen ellenkezőleg: az internet lesz a kulcsa egy különleges találkozásnak? Többek között ezekről a kérdésekről szól a különleges formanyelvű Kettős: játék érzékenyen, humorral és bájjal, a meghatót és meghökkentőt vegyítve, a mai fiatalok életérzésére upgrade-elve.   Amit garantálhatunk: a Kettős: játék a színpadi megjelenés után könyvben is éppoly izgalmas, meglepő, meghökkentő, és váratlan élményt nyújt. Forrás: pagony.hu