OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
INTERJÚK
INTERJÚK : Miklya Luzsányi Mónika - „Mindig a gyerekekre kell koncentrálni”

Miklya Luzsányi Mónika - „Mindig a gyerekekre kell koncentrálni”

Ayhan Gökhan  2015.05.30. 22:10

„Mindig a gyerekekre kell koncentrálni” - Beszélgetés Miklya Luzsányi MónikávalMagyarországon több ezer autista és SNI-s gyermek él, akikhez nem biztos, hogy mindig eljut a megfelelő segítség. Miklya Luzsányi Mónika Lázár Ervin egyik klasszikus meséjének segítségével foglalkozik enyhén sérült és fogyatékos gyerekekkel a kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Általános Iskolában. A munka alatt szerzett tapasztalatairól, a gyerekek megítéléséről és sok egyéb fontos dologról beszélgettünk vele.

A kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Általános Iskolában Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő című könyvét dolgozzátok fel sérült és autista gyerekekkel. Honnan jött az ötlet a szövegek pedagógia alkalmazásához?

 

Magyarországon több ezer autista és SNI-s gyermek él, akikhez nem biztos, hogy mindig eljut a megfelelő segítség. Miklya Luzsányi Mónika Lázár Ervin egyik klasszikus meséjének segítségével foglalkozik enyhén sérült és fogyatékos gyerekekkel a kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Általános Iskolában. A munka alatt szerzett tapasztalatairól, a gyerekek megítéléséről és sok egyéb fontos dologról beszélgettünk vele.
  • A kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Általános Iskolában Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő című könyvét dolgozzátok fel sérült és autista gyerekekkel. Honnan jött az ötlet a szövegek pedagógia alkalmazásához?

Az egész történet ott kezdődött, hogy pár éve Kiskunfélegyházán tartottunk egy olyan tábort, ahol integrált csoport vett részt, tehát normál és enyhén fogyatékos gyerekek közössége. A négyszögletű kerek erdő meséit választottuk, tudniillik ez a program egy összművészeti foglalkozásra épült, s kiemelten az önismereti tábor funkcióját kívánta betölteni. Úgy is mondhatnám, hogy toleranciafejlesztő tábort hoztunk létre. A tábor első napjaiban ugyan előfordultak feszültségek az úgymond normál gyerekek és a sérült gyerekek között, míg a végére jól összejött a csapat, s barátságok, kis szerelmek alakultak.

  • Magyarországon a friss felmérések szerint körülbelül tizenötezerre tehető az autisták száma. Valójában mit takar az autizmus? Mert nem könnyen definiálható egy hétköznapi ember számára.

Az autista ember nagyon nehezen teremt kapcsolatot más emberekkel, rítusokban él, mindennek ugyanúgy kell működnie, ahogy azt megszokta, s igen nehezen viseli a változásokat. Emellett léteznek nagyon szélsőséges esetek is. Például tudok olyan autista kisfiúról, aki hat éves kora ellenére még mindig nem hajlandó kommunikálni, s nem rég mondta ki először, hogy szeretne tejet inni. Közben olyan szinten megért mindent, hogy mostanában Pilinszky-verseket olvas és Pilinszkyvel kommunikál. Ez azt jelenti, hogy az óhajait, kéréseit Pilinszky-sorok formájában fejezi ki. Az autisták sokszor nagyon különleges képességekkel rendelkeznek, illetve amikor kimozdítják őket a saját világukból, gyakran agresszívan reagálnak.

  • Milyen létszámmal, hány éves korú gyerekekkel dolgoztok együtt?

A foglalkozáson tizenhat gyerek vesz részt, nagyrészt általános iskolások, az ötödik osztálytól a nyolcadikig bezárólag.

  • Általában hogyan néz ki egy ilyen foglalkozás?

Először művészeti tevékenységgel feldolgozzuk a szövegeket, utána jön az önismereti része a dolognak. Az ottani gyerekek számára a szövegértés nagyon nehezen teljesíthető feladatnak bizonyul. Nem tudom például úgy kiadni a szöveget, hogy olvassák el és utána megbeszéljük. Együtt dolgozzuk fel tehát a történeteket és aztán térünk át az önismereti foglalkozásra. A négyszögletű kerek erdő mindegyik lakójának megvan a maga sajátos „furcsasága”, így aligha választhattunk volna ennél alkalmasabb mesét.

  • Az foglalkozás egészének mi adja az esszenciáját?

Az első időszakban a lényeg az volt, hogy minden gyerek tudjon azonosulni valamelyik szereplővel, és azokat aztán a munka során tovább tudjuk bontani. Törekszünk a szövegek minél többféle módon történő feldolgozására. Tudni kell, hogy ezek a gyerekek zömében rosszul szocializálódott szülők gyerekei, nagyon nehéz körülmények között élnek. Az önismereten és a társismereten túl — s ez így furcsának tűnhet, mert egy kicsit idealizált képünk van a fogyatékosokról, — egymás elfogadására koncentrálunk. Ugyanis náluk ugyanúgy létezik egyfajta hierarchia, a másik másságát nem mindig fogadják el könnyen. Ilyesmit én is tapasztaltam a csoportban.

  • Ez azt jelenti, hogy van egy olyan kritikai érzék bennük, hogy pontosan tudják, hogy ők másmilyenek?

Igen, s ezt másoknál nehezen viselik. Ez volt egy nagyon komoly folyamat, hogy A négyszögletű kerek erdő szereplőin keresztül elfogadják a másik másságát. Elérni, hogy megértsék, azért mert a másik másmilyen, nem kevesebb, mit én. Ezekhez játékok is társulnak, ezeket nagyrészt a férjemmel, Miklya Zsolttal közösen találtuk ki. Például a már említett táborban a Bikfi bukfenc bukferenc résznél azt játszottuk, hogy csináltunk egy bukfencösvényt, leraktunk hosszan szivacslapokat, és amikor a gyerekek fáradtak voltak, bukfencversenyt rendeztünk. Ezt sajnos az iskolában nem tudjuk megcsinálni helyszűke miatt, pedig nagy szükség lenne rá.

A Vacskamati születésnapjával kapcsolatban a gyerekek körbeültek, és egy jókívánságot kellett mondani a másiknak. Ez a játék is nagyon sok pozitív meglepetést hozott a számunkra, olyan kapcsolatokra, vonzódásokra derült fény, amelyekről álmodni sem mertünk. Ezen a foglalkozáson megtanulták például az ajándékozás, vagy éppen az ünnepi asztal megterítésének fortélyait is, mert ezeket a dolgokat nem hozzák magukkal otthonról.

  • Mikor érezted igazán a munkád hasznosságát?

A pedagógus munkájának „hasznossága” nehezen mérhető. És semmiképpen sem érdemjegyekben vagy tantárgyi átlagokban. A pedagógiai folyamatban az egyik ember hat a másik emberre. Történetesen most én vagyok a pedagógus, de én is legalább annyit tanulok a tanítványaimtól, mint ők tőlem. Ha van pedagógia siker, akkor szerintem az a személyiség változásában mérhető. Például, amikor az egyik autista tanítványom beállt a többiekhez játszani és néhány hét után barátot is talált magának a csoportban, aki elfogadja a folyamatos monológjaival együtt. Vagy amikor az a kislány, aki egyébként nem hajlandó beszélni, nagyon halkan, nagyon csendesen, de megszólalt, és a rajzoláson kívül, már szóban is hajlandó volt időnként kommunikálni.

  • Külföldi foglalkozásokra visszavezethető mintákat követtek?

Mindig megkérdezik tőlünk, hogy mi alapján végezzük a tevékenységünket. Azért nehéz válaszolni, mert saját fejből, saját ötletek alapján dolgozunk, együtt találjuk ki az egészet. Fontos hangsúlyt fektetni arra, hogy mindig a gyerekekre kell koncentrálni, amire szükségük van, azt kell nekik adnunk, ennélfogva az ötleteket is igyekszünk testreszabottan kitalálni.

  • Magyarországon elfogadóak az autista, vagy valamilyen fogyatékosságban szenvedő emberekkel?

Erről különösebben nincs tapasztalatom. Mindemellett azt látom, hogy nálunk a tolerancia és az elfogadás gyerekcipőben jár. Minden gyereket el kellene vinni legalább egyszer egy gyógypedagógiai intézetbe, hogy ismerjen meg fogyatékos gyermekeket, hogy belelásson az ő világukba.

  • Milyen esélyeik vannak ezeknek a gyerekeknek 10-15 év múlva? Esetleg létezik őket segítő, a helyzetükön javító állami támogatás?

Inkább arról van fogalmam, hogy milyen vágyaik vannak, ezekről sokat beszélgettem velük. Nem nagy vágyak, mégis irreálisnak tűnnek. Például az egyik gyerek boltban szeretne eladóként dolgozni, annak ellenére, hogy a számolás nem az erőssége.

  • A hasonló foglalkozások, kezdeményezések, az elfogadás érdekében szervezett társadalmi megmozdulások azért jelenthetnének támpontot ezeknek a gyerekeknek? Ha egyik pillanatról a másikra nem is hoz megoldást, de idővel könnyíthet, javíthat a helyzetükön, nem?

A legfontosabb az lenne, amiről már beszéltünk, hogy el tudjuk fogadni egymást. Én egyébként a „másság” kategóriáját sem szeretem, mert mindenki más, mint a másik. Nagyon jó, hogy lehetőség van ilyen foglalkozásokra, vagy a társadalmi megmozdulásokra. A mi projektünk létrejöttét is a MOL támogatta a „Gyermekgyógyító program keretében”. De a lényeges változásnak mindenkinek magában kellene megtörténnie ahhoz, hogy változzon a helyzet.

forrás: uveghegy.com

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót