OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
INTERJÚK
INTERJÚK : Elekes Dóra - Dettikéről és más istenekről

Elekes Dóra - Dettikéről és más istenekről

Gyovai Katalin  2016.06.19. 00:33

elekesdora2.jpg
 
 
Hogy született meg az ötlet, hogy a mű kiindulási alapjául szolgáló Egyszervolt… Meseantológiában megjelent meséből "Dettike fiú lesz " egy teljes kötetre való történet jelenjen meg végül?
 
A kiadó ötlete volt. Gondolom, látott benne még potenciált. Egyébként érdekes tapasztalat volt, hogy az első mese hangnemében nem tudtam volna megírni egy egész könyvet, mert ahhoz az túlságosan elvont és töredékes volt, például nem voltak benne megfogható karakterek. Úgyhogy az a mese is lényegesen kibővült, megváltozott a végére.

 

  • Milyennek képzeled el Balambért, a képzeletbeli barátot, a történet narrátorát?
Talán a leginkább olyannak, mint amilyennek Kököjszit vagy Bobojszát képzelem. Kis manónak, hosszú, lelógós végű sapkával, lehetőleg csíkossal. Gyerekkoromban nagyon szerettem azt a mesét, borzongatóan izgalmas volt elképzelni, hogy az embernek titkos barátai lakhatnak a szekrényben. Amikor Balambért kitaláltam, ők motoszkálhattak a tudatalattimban.
  • A könyvben előforduló történetek sokszor vicces módon boncolgatnak gyerekek számára komoly témákat. Szerinted a humor könnyebbé teszi az elfogadást vagy megértést számukra?

Szerintem gyereke válogatja. Ahogy a felnőttek, úgy a gyerekek között is vannak, akik inkább vevők a humorra, és vannak, akik kevésbé. De talán nem is lehet így általánosítani, mert végtelenféle humor van. A Dettikéről és más istenekről humora például szerintem jórészt abból fakad, hogy természetesnek ír le olyan dolgokat, amik tényleg természetesek is, hiszen nagyjából úgy vannak, de a közmegegyezés – pláne a gyerekekkel való kommunikációban – tabuként kezeli őket. Ez pedig olyasmi, ami lehet, hogy az egyik gyereknek ijesztő, a másiknak viszont felszabadító. Nekem az volt.

Egészen más volt. A muter meg a dzsinnekben jórészt valós történetekkel dolgoztam, olyan saját és lopott emléktöredékekkel, amik így vagy úgy, de ismerősek lehetnek bárkinek. A muter meg a dzsinnek nem mesekönyv. A Dettikéről és más istenekről viszont az, és nekem ebben az volt az izgalmas, hogy itt bármi megtörténhet.

Itt a dolgok logikája inkább a nyelv logikáját követi. Amit itt kimondunk, az meg is történik. Írói szempontból pedig nagy különbség volt a terjedelem: A muter meg dzsinnek rövid, tulajdonképpen egy töredékekből építkező novella, amit egy szuszra írtam. Nem kellett azon gondolkodnom, hogy a következő oldalakon mi történjen. A Dettikéről és más istenekről írásakor az volt számomra a kihívás, hogy képes vagyok-e megírni egy kisregény terjedelmű szöveget, amiben az egymást követő kisebb kalandok egy átfogóbb történetnek rendelődnek alá.

  • Volt beleszólásod a könyv vizuális részébe?

Nem tudom, hogy mennyi, de az biztos, hogy a végeredmény sokkal közelebb áll ahhoz, amit elképzeltem, mint az elsőnek küldött rajzok. De ez szerintem nem az én érdemem, hanem inkább Treszner Barbaráé, aki az alkotófolyamat közben talált rá arra a képi világra, ami nemcsak a sajátja, de a szövegé is. Az viszont például biztos, hogy az én ötletem volt, hogy Balambér ne jelenjen meg a rajzokon. Ő beszél, tehát az ő szemével látjuk a világot – és ahogy a valóságban is, mindenre remekül rálátunk, csak épp önmagunkra nem.

  • Ki a kedvenc karaktered és miért?

Nem is tudom. Balambért nem is tudom, hogy szeretem-e, nem látok ki a fejéből eléggé. Dettikét viszont szeretem, ahogy Balambér is szereti, de épp ezért őrá sem látok rá elfogulatlanul. A mellékszereplők közül talán Lédike az, aki a legközelebb áll hozzám. Van benne jó sok belőlem, mármint a felnőttkori önmagamból, meg jó sok az anyukámból, meg az egyik legjobb barátnőmből is. Aki egy zseni. És minden hapsit megver kártyában. Meg egyébként is: mindenben.

  • Szerinted mitől lesz jó egy mese? Mit szeretnél átadni a közönségnek?

Nem tudom, mitől lesz jó egy mese. És azt sem tudom, mit szeretnék átadni a közönségnek. De talán valami olyasmit, hogy mindent szabad, ami a jellemünkből fakad: például ha történetesen épp kislány az ember, akkor is szabad kisfiúnak lenni (és fordítva); szabad rossznak lenni, szenvedélyesnek lenni, bátornak és sérülékenynek lenni, szabad hülyének nézni a felnőtteket. Mert hülyék.

  • Hol találkozhatnak veled legközelebb az olvasók?

Az utóbbi fél évben két műfordításon dolgoztam: Bill Clegg első regényén, aminek még nem tudom, mi lesz a címe, de mindenesetre jó regény, meg egy Toni Morrison kisregényen, aminek az lesz a címe, hogy Engedjétek hozzám. Hogy mit írok legközelebb, azt még nem tudom, ötleteim vannak, majd kialakul.

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót