OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
INTERJÚK
INTERJÚK : Szakács Eszter - Tulipánháború

Szakács Eszter - Tulipánháború

Boczán Bea  2016.07.13. 20:55

sSzakács Eszter - TulipánháborúHabakuk királyfi Alsó-Petúniából érkezett, ahol apró, mindennapi véletlenek hozzák magukkal a kalandokat, melyek során a királyfi egy-egy hőstettet hajt végre. Az esze olyan éles, mint az egyszervolt királyfiak kardja, és humorban sem szűkölködik.
Szakács Eszter vidám-könnyed kiskirályfiját olvashatjuk a nagyóvodásoknak, de odaadhatjuk önálló olvasásra iskolások kezébe is.
 
Első mesekönyved, a Villámhajigáló Diabáz megjelenése előtt költőként ismertünk. Hogyan fordultál a felnőtteknek szóló versektől a gyerekirodalom, a mesék felé? Vannak-e olyan motívumok, amelyek a versekben és a mesékben egyaránt megtalálhatók?

 

A költészetnek rendkívül nagy szerepe volt az életemben, valahogy segített elrendezni magamban a dolgokat, mondhatnám akár azt is, hogy húsz éven át igazából versben gondolkodtam. Néhány éve aztán valahogy elapadtak a versek, az írhatnék ezzel szemben megmaradt, úgyhogy egy év üresjárat után a próza felé fordultam. Írtam egy-két esszéféleséget is, de főként meséket. És ami meglepett; az új műfaj új stílust, látásmódot is hozott. A verseim meglehetősen melankolikusak, és némi öniróniát leszámítva nélkülözik a humort, a játékosságot.
 
A meséimet ezzel szemben könnyednek és derűsnek érzem, megspékelve némi humorral, amit különösen élvezek. Az utolsó új verseket tartalmazó kötetem, a Saudade görög tájjal és mitológiával átitatott világa után természetes volt, hogy a mesékben is szerepet kell játsszon a mitológia. Sőt, először igazából félig-meddig ismeretterjesztő műnek szántam az első gyerekkönyvemet: a leghíresebb görög mítoszokat szerettem volna beleágyazni egy keretregénybe, ami Kalliszté szigetén, Kheirón kentaur falusi iskolájában játszódik. A szöveg első verziója sehogy se működött, a szereplők viszont egyre erőteljesebbé váltak, és végül saját történeteket követeltek, félrelökve a mitológiai betéteket. Amikor aztán úgy döntöttem, hogy az eredeti regényből csak néhány karaktert, a szigetet és vele a mitológiai háttért tartom meg, és inkább különálló meséket írok, egyszerre élővé vált a nyelvezet is, ami addig sok gondot okozott.
 
Szóval az összekötő kapocs, a közös motívum a versek és első mesekönyvem között valójában a mitológia és a mai görög szigetek, melyek közül néhányon megfordultam. Kalliszté, magyarul a „legszebb”, az ókori Szantorini egyik jelzője volt, magát a mesebeli Kallisztét viszont nem annyira ehhez a gyönyörű, bár kopár szigethez hasonlónak képzeltem el, sokkal inkább Korfu zöldebb és derűsebb, ciprusokkal és olajfaligetekkel tarkított tájai lebegtek a szemem előtt írás közben.
  • Hogyan született meg új könyved főhőse, Habakuk királyfi?

Ahogy az több mesémnél is előfordult, először a névre találtam rá. Néhány évvel ezelőtt az öcsémék megfenyegették a családot, hogy a következő fiuk a Habakuk nevet kapja, s addig-addig mondogatták ezt, míg egészen megbarátkoztam a név hangzásával – bár azt azért meg kell említenem, cseppet se bánom, hogy végül egyik unokaöcsémet se így nevezték el. A név hívta életre a királyfi karakterét, aki körül hamar körvonalazódott mai, modern környezete: a királyi család, a barátai és egész Felső-Petúnia.

  • Akárcsak korábbi könyved címadó hőse, Villámhajigáló Diabáz, Habakuk is a mesék szerelmese. Miért ez az egyik legfontosabb jellemzője hőseidnek?

Most mondjam, hogy Bovaryné én vagyok? Viccet félretéve, bár egy mesehős nyilván nem rendelkezik flaubert-ien árnyalt jellemmel, a szereplőim néhány vonását nyilván öntudatlanul is magamról mintáztam. Gyerekkoromban igazi könyvmolynak számítottam. Hét éves koromban anyám ráunt a nyafogásomra, hogy unatkozom, és igenis, olvasson fel nekem, úgyhogy szépen kézen fogott, és beiratott a könyvtárba. Olvass, lányom, kijártad már az első osztályt! Az első kikölcsönzött könyvem Szamos Rudolf: Kántor nyomoz c. krimije volt. A belőle készült sorozatot akkor játszották a tévében, és én odáig voltam a benne szereplő német juhászkutyáért. Vérig sértődtem, amikor két-három nap múlva visszavittem a regényt, és a könyvtárosnő nem hitte el, hogy elolvastam ezt a cseppet sem gyerekeknek szóló művet. Utána viszont áttértem a rendes mesekönyvekre, és azóta is gyerek- és kamaszkorom legboldogabb percei közt tartom számon a könyvtárban való sóvár böngészést a polcok között, hogy rábukkanjak valami igazán kedvemre való olvasmányra.

  • Miért tartod fontosnak, hogy az ősi meseelemek beépüljenek a történeteidbe?

hBevallom, először inkább csak ösztönösen használtam a klasszikus mesetoposzokat. Nyilván a gyerekkori olvasmányaimból szivárogtak át a szövegekbe. Amikor aztán észrevettem, hogy egyre több ilyen motívum szerepel a történeteimben, rájöttem hogy nagyszerű dramaturgiai kapaszkodók.

Egyfajta ősi próbababák, melyekre mai ruhákat lehet aggatni. Persze nem minden mesében használom őket, az túlságosan unalmas lenne. A legnyilvánvalóbb példa a használatukra a Három nap egy esztendő c. történet, ami tudatosan úgy épül fel, mint egy klasszikus népmese: a három jótett, a három feladat, a három segítség, az égig érő fa tetején a másik világ stb. Ezenkívül abban is bíztam, hogy az a korosztály, amelynek szántam ezeket a történeteket, azok a gyerekek, akik most kezdenek el önállóan olvasni, talán örömmel üdvözölnek néhány ismerős dolgot a népmesékből, amiket még a szüleik olvastak fel nekik egy-két évvel ezelőtt.

  • A két kontextus keverésével mintha azt üzennéd, hogy királyfiak és hőstettek nem csak régen voltak, a mesék ma is körülvehetnek minket, ha úgy akarjuk.

A mesék, a történetek természetesen most is körbevesznek minket. Az írott szöveg csak az egyik megnyilvánulási formájuk, gondoljunk például a képzeletre vagy az álmokra, melyekben komplett történetek pereghetnek le. Fantáziánk virtuális valósága naponta keveredik a valóság virtualitásával. Saját történeteiben pedig mindenki lehet hőstetteket végrehajtó királyfi, még egy hozzám hasonló kövér, középkorú könyvtárosnő is.

  • Az egész kötetet átszövik a virágokkal kapcsolatos utalások. A mese Felső-Petúniában játszódik, melynek legfőbb exportcikke a virághagyma. Találkozhatunk Nefelejccsel, a virágokból álló szörnnyel is. A kötet címében pedig ott a tulipán, ami miatt majdnem háború tör ki a két királyi ország között.

Már a királyság nevéből következett a virágok nagy szerepe a könyvben. Az első mesét még csak házi használatra szántam az unokaöcséimnek, és mivel Felsőpetényben laknak, szerettem volna valami ismerős, otthonos nevet adni az országnak, úgyhogy először Felső-Peténiának neveztem el, de mivel ez elég buta név egy királyságnak, végül Felső-Petúnia lett belőle. Ami által természetesen szükség lett egy ellenlábas Alsó-Petúniára is. S mivel királyokhoz méltó kedvtelésnek tűnt a kertészkedés, hagytam eluralkodni a virágokat mindkét királyságban.

  • o Mennyire volt szoros együttműködés Takács Marival, az illusztrátorral?

Teljesen szabad kezet akartam adni Marinak, úgyhogy nem beszéltünk a készülő képekről. Csak az utolsó hónapban, a hajrázásban láttam bele kicsit az alkotás folyamatába. Nagyon szeretem Mari humorát, ahogy olyan dolgokat tud hozzáadni a szöveghez, amik kitágítják annak terét. Ilyen szempontból a kötet képei közül nagyon kedvelem például

A lidérckirály gyűrűjéhez készített egész oldalas képet, melyen a víz alá lebukó kacsák alatt a tó fenekén mindenféle elveszett, elhajított tárgyakat láthatunk. Hasonlóan viccesnek találtam az állva elalvó, egymásnak boruló Milán királyt és a főkertészt is. Ahogy még a kanna csöve is lekonyul. Az a kép is nagyon tetszett a könyvben, aminek egy változata végül a borítóra került. Az útjelző tábla a képtelenül sok 140 km-rel, a fatörzs mögül kibukkanó repülő orra. Mari finom, lírai oldalát villantja fel a pitypangos mezőn álló kádba a felhőből vizet csavaró óriás képe. Vagyis csak az óriás alsó fele.

Ez a kompozíció a finom színhasználat mellett meghökkentően üdévé, frissé teszi a képet. Vizuálisan nagyon bejöttek a levegőben röpülő csíkos sapkájuk után meglepetten bámuló manók is. De sorolhatnám még azt a sok apró képi megoldást, melyek olyan szerethetővé teszik ezeket az illusztrációkat.

  • Milyen típusú író vagy? Lassan írsz, szeretsz sokat bíbelődni a szöveggel vagy inkább a spontaneitás jellemző rád?

Hát, az a bizonyos ihlet azért nagyon kell, hogy beinduljon az írás folyamata. Legerősebbnek, legtartósabbnak talán a Villámhajigáló Diabáz első néhány meséjének megírásakor bizonyult. Valószínűleg annyira ösztönzőleg hatott rám az új műfaj, a megtalált nyelv, hogy szinte tobzódtam az ötletekben. Miközben írtam egy-egy mese első verzióját, folyamatosan kellett jegyzetelnem a felmerülő ötleteket, amiket a következő mesékben majd felhasználhatok. Azt hiszem, ez az írás legélvezetesebb része, amikor az ember rálép egy útra, ami nem tudni, hova vezet. Utána viszont jön a kásarágás. Rengeteg munka adódik a szöveggel, ahogy az ember újra és újra átmegy rajta, lefaragja a felesleget, hozzáad, ahol szükséges Azt hiszem, egyébként is elég molyolgatós alkat vagyok, egy-egy rossz jelzővel, mondattal képes vagyok hetekig, hónapokig vacakolni, keresve a legjobb megoldást.

  • Vannak-e újabb mesekönyv-terveid?

v Igen, kettő-három is, de még nem tudom, hogy alakul a jövőjük. Idén írtam egy hosszabb állatmesét, ez már majdnem kész, csak némi csiszolgatásra szorul. Az eddigi történeteimmel ellentétben kicsit kevesebb benne a humor, de bízom benne, hogy a kalandosabb, akciódúsabb cselekmény nyújt némi kárpótlást. Nagyon szeretném, ha könyv lenne belőle, már az illusztrátorra is van jelöltem, s néhány konkrét ötletet, elképzelést is forgatok magamban a kötet kinézetére vonatkozóan.

Szintén ebben az évben, nyáron kezdtem bele egy meseregénybe, ám az a projekt egyelőre zátonyra futott. Lehet, hogy ugyanúgy járok vele, mint a Villámhajigáló Diabázzal és a Tulipánháborúval – műfajilag először mindkettőt regénynek terveztem, de novellafüzér lett belőlük. S végül van még a fiókban három rövidebb mesém, ha sikerülne jövőre néhány hasonlót írnom, össze lehetne állítani belőlük egy vegyes mesekötetet.

(Az interjú 2011 novemberében készült)

Forrás: pagony.hu

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót