OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
INTERJÚK
INTERJÚK : Molnár Krisztina Rita - Maléna kertje

Molnár Krisztina Rita - Maléna kertje

Tamás Zsuzsa  2016.07.18. 17:40

Látványos vagy hétköznapi gesztusok adják a szeretet erejét? – interjú Molnár Krisztina Ritával, a Három csipet só szerzőjévelA nagy történetek mind megtörténtek már
 
A Maléna kertjét az Aranyvackor 2010-es pályázati felhívására kezdte el írni, amelynek hívószava és témamegjelölése az átváltozás volt.
 
A hét oldalnyi szövegmutatvány regénnyé nőtte ki magát. Velünk élő mítoszokról, nagy történetekről és a hétköznapokról beszélgettünk Molnár Krisztina Ritával.
 
Több interjúban elmondtad már, hogy a pályázati felhívást olvasván az első asszociációd Ovidius volt. Nem vagyok meglepve (nekem is), ezért főként az érdekelne: mennyire küzdöttél a Metamorphoses „újrafogalmazása” ellen? Illetve ha megadtad magad ennek az ötletnek, melyik főszereplő alakja született meg először a fejedben?

 

Azt hiszem, nem kellett nagyon küzdenem. Bár soha nem írtam még hosszabb prózát, az egész írás alatt az öröm volt a legmeghatározóbb, és számomra írás közben szokatlan érzés. Azt valahogy azonnal tudtam, hogy a Pygmalion-allúzió lesz a történet fővonala. Egy mai történet, amiből csupán az derül ki, hogy a nagy történetek valóban mind megtörténtek már, és igaz, hogy változnak a körülmények, a civilizációs háttér, amelyben élünk, de olyan párosok, mint Nárcisz és Ekhó, vagy Philemon és Baucis ma is köztünk élnek. A Sibyllákról nem is beszélve. De legfőképpen azt akartam, hogy kiderüljön, történhetnek csodák ma is, hiszen minden átváltozás csoda. Még akkor is, ha gyakran alig vagy egyáltalán nem vesszük észre, hiszen nem nagyon hiszünk bennük.

Gyerekszemmel nézve talán Szibill az igazi átváltozáson átesett hős, hiszen ő hajdan ember volt, s most tücsök képében él. Alakjában a római mondák Szibüllájára ismerhetünk. Hogyan szelídítetted meg a mítosz halálvágyó alakját?

Szibill, a tücsök (akinek tulajdonképpen kabócának kéne lennie, de ez a valahai félrefordítás már így marad Európában) egy kultúrtörténeti kontamináció eredménye, bár ez így rémesen hangzik. Egyrészt férfi lett belőle, másrészt karmester és hegedűs. Tehát az ókor Sibylláihoz képest ő már nem csupán jósolni tud. Ennek legfőképpen az az oka, hogy több ezer éve él, és részt vett az európai kultúra alakulásában. Így lehetséges az is, hogy személyesen ismeri Antonio Vivaldit. Vagyis komplex művészetszimbólum. Ahogy az egyik fejezetben, amikor cikáda fibulaként kell megjelennie, hogy ne tűnjön fel, valóban tárgyként, jelképként tűnik fel. De ez nem meglepő La Fontaine óta. Persze az előjele más, mint nála, és valóban szelídebb, mint Ovidiusnál. De az, hogy az intuitív tudás egyenértékű a racionális ismeretekkel, vagyis hogy a művész sok mindent tud, amit nem biztos, hogy észérvekkel tud bizonyítani, Szibill lényéből is sugárzik. Egyébként csak akkor jöttem rá, hogy édesapámat – aki karmester és sokáig hegedült – is beleírtam Szibill alakjába, amikor megjelent már a könyv.

Felnőttesebb olvasatban Maléna (mint „gyerek Pygmalion”) legalább akkora átváltozáson megy keresztül, mint Szibill, ráadásul a családját, környezetét is bevonja ebbe a nagy átalakulásba. Jól éreztem, hogy Maléna egy kicsit a te kislány-alteregód is?

Hát, többen kérdezték már, hogy kicsoda is Maléna valójában. Valóban hasonló kislány voltam, élénk belső életet éltem, kifelé zártabbat, zongoráztam is nyolc évig. De sok olyan gyereket ismerek, mint ő. Nem csupán lányokat. Az én egyik fiam is sok szempontból hasonlít rá, álmodozó, és igazán nem nevezhető szokványosnak a gondolkodása. Előfordul vele, hogy álmában jön rá valamire. Volt, aki úgy vélte, írtam magamnak egy kislányt, hiszen a valóságban három fiam van. Nem gondoltam erre, de lehet, hogy mégis így történt. Pontosabban így is.

A szülők neve (Nárciusz és Hanga), illetve a nagyszülőké (Filemon és Borbála) szintén ismert mítoszokra utalnak, Philemon és Baucis mondája el is hangzik egyszer. De nemcsak ókori mítoszok, hanem sok és sokféle tudás sűrűsödik a regénybe, amelyek egy részét glosszaként is kiemeled, mások mellékletben jelennek meg. Miért tartottad fontosnak ezeket a szokatlan gesztusokat?

A glosszák eredetileg lábjegyzetek vagy jegyzetek lettek volna. Szerkesztés közben merült fel, hogy lehet, hogy nagyon megakasztja a lineáris olvasást egy mese esetében, ha lábjegyzeteket kell közben olvasni. Aztán arra gondoltam, miért is ne hozhatnánk vissza a glosszát, a kódexek törzsszövegébe írt megjegyzéseket vizuálisan is a könyv terébe. Annál is inkább, mert a ma olvasó gyerekek hozzá vannak szokva az internethez, ahhoz, hogy egy olvasótérben több különböző, betűtípusában és témájában is különböző szöveget látnak. A paradigmaváltás a befogadásban is egyre erőteljesebben jelentkezik. A jó tankönyvek is kezdenek alkalmazkodni ehhez, és a mese persze más műfaj, mint a tankönyv, nem is lenne jó, ha hasonlítanának, de az talán nem baj, ha a nem közérthető dolgokra meglelhető bennük a magyarázat. És ha ez a magyarázat egy külön kis ablakban – glosszában – jelenik meg.

Anyaként-tanárként – tehát a mindennapokban – mennyire tudod, akarod felvenni a küzdelmet a rózsaszín mobiltelefonnal, karrierépítéssel és egymás meg nem hallgatásával jelképezett világgal szemben?

Egészen nyilván nem, és nem is szükséges. Arra törekszem, hogy ne én tiltsak, ha lehet, hanem felmutassak és létezővé, választhatóvá tegyek olyan értékeket is, amelyek végül erősebbek lesznek a rózsaszín mobiltelefon iránti vágynál. Azt hiszem, az a legjobb, ha nem én küzdök, hanem – ahogy a mesében is ez történik, hiszen Maléna az, aki mást szeretne, és nem a kommersz iránti vágy lesz rajta úrrá – belülről fakad igény a tartósabb értékekre. Például a beszélgetésre, az együttlétre. De ezt csak tiltással nem lehet elérni. Meg kell tapasztalni a beszélgetést és mondjuk az esti sorozatnézést is ahhoz, hogy kiderüljön, melyik a jobb. És általában az derül ki, hogy a beszélgetés. De azért az sem baj, ha valaki rózsaszín mobilt szeretne.

Az „egy házat kéne rakni” vágya Kőház című versedben s azonos című kötetedben is megjelenik. Persze a hársfa ágai közé épített házikó és a „kőre kő” nem egészen ugyanaz… de biztos, hogy olyan nagy a különbség? Úgy értem, biztos, hogy annyira mást és másról ír a szerző, ha gyerekeknek ír, mint ha felnőtteknek?

Weöres Sándor Rongyszőnyeg ciklusát mi már gyerekversekként ismertük meg. Holott egyáltalán nem annak szánta. Ha elolvassuk A tündért mint felnőtteknek szóló verset, vagyis egyszerűen csak mint verset, meglepő következtetéseket tehetünk. Bóbita alakja egészen mássá lesz, nem beszélve a malacról. Nem hiszem, hogy mást írok a gyerekeknek és a felnőtteknek, ez a Maléna kertje alcíméből is kiderül. Persze a Kőház versei műfaji szempontból is különböznek, és a líra annyira más, mint a próza, intenzívebb, tömörebb. Ahogy Szibill hegedűszólója is esszenciálisabb a történeteknél, amiket elmesél.

Forrás: meseutca.hu

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót