OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
INTERJÚK
INTERJÚK : Győri Bori és Szamarasz Vera - Nézd, ez én vagyok! írói

Győri Bori és Szamarasz Vera - Nézd, ez én vagyok! írói

Gyovai Katalin  2016.11.25. 15:10

img_0175
nezd_ez_en_vagyok_borito_72dpi_1000pxNemrég a Kisladikos lányokkal, Győri Borival és Szamarasz Vera Zoéval, a Nézd, ez én vagyok! önismeret-fejlesztő foglalkoztató könyv szerzőivel beszélgettünk.  Az interjú során megtudhattuk, milyen út vezetetett a könyv ötletének megszületéséhez, mely feladatok a szerzőpáros kedvencei, valamint azt is, miért annyira fontos önmagunk és mások megismerése?

Mutatkozzatok be röviden, mit kell tudni rólatok?

Győri Bori: Amikor nem foglalkoztató könyvet csinálok, az ELTE Etológia tanszékén dolgozom, ahol most épp egy öreg kutyákhoz kapcsolódó kutatást menedzselek. Azt vizsgáljuk, milyen tényezőkkel lehet a kutyák öregedését követni, mi kell ahhoz, hogy egészségesen öregedjenek szellemileg és fizikailag. Ez a projekt most júniusban indult.

Szamarasz Vera: Én kutató pszichológusként kezdtem, most egy kis csapatot vezetek a Prezinél, ami a közösségi médiacsatornákon és a Prezi fórumain keresztül nyújt segítséget felhasználóinknak.

 

  • Hogy ismertétek meg egymást?

Vera: Úgy, hogy éppen együtt tanultam Bori férjével, amikor mindketten terhesek az első, aztán a második gyerekünkkel is.

Bori: Igen, amikor a gyerekek megszülettek, egy csomó programot szerveztünk együtt.

  • Akkoriban kezdtetek el foglalkozni a Kisladikkal is?

Bori: A Kisladik ötlete később jött, körülbelül három éve, amikor a gyerekek ovisok lettek.
Sokat beszélgettünk akkor, hogy mit csinálnánk szívesen, és eközben közösen született meg a
a Kisladik ötlete 2013 novemberében. Nagyon gyorsan készítettük elő, mert azt szerettük volna, hogy karácsonyra megjelenjenek az első termékeink. Eleinte termékeket gyártottunk, később ezekhez kapcsolódóan kezdtünk el foglalkozásokat tartani. A Pagony Feszt volt az első olyan alkalom, ahol egy egész napos rendezvényen sok gyerek vett részt a foglalkozásainkon. Ez annyira sikeres volt, hogy utána a hangsúly fokozatosan a termékekről inkább a foglalkozásokra tevődött át.

Vera: Tartottunk foglalkozásokat a Pagonyban, a Kétegérben, az 1001fonalban, a Jurányiban és kisebb-nagyobb fesztiválokon is.

Bori: Amikor az embernek van egy kétéves gyereke, aki napi szinten a gyereklét érzelmi-pszichológiai hullámvasút módjából adódó konfliktusokkal küzd, felmerül a kérdés a szülőben, hogy miként kezelje ezeket a helyzeteket? Ahogy nőnek föl, és „tágul a világ”, különböző közösségekbe kerülnek, az is változik, hogy milyen helyzetekkel szembesülünk, ami frusztrációt okozhat egy gyereknek. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk ezekre. Szerencsére a mi gyerekeink amúgy is nagyon sokat rajzoltak, a kezdetektől fogva úgy alakult, hogy a rajzaikon keresztül dolgozzuk fel a napi ingereket.

A Kisladikos foglalkozások során mindig felolvasunk egy mesét, amit aztán alkotás útján dolgozunk fel. A meséket mindig úgy választottuk ki, hogy gyerekek érzelmeit, vagy frusztrációit, egymáshoz való viszonyát szólítsák meg. Jó volt látni, hogy milyen pozitív hatást gyakorolnak ezek a foglalkozások a gyerekekre. Innen jött az ötlet, hogy próbáljunk meg ezzel kicsit explicitebben foglalkozni.

Vera: Engem régóta foglalkoztat a másság és a hovatartozás témája, elsősorban a családi hátteremből fakadóan, itthon görög származású ember vagyok, gyerekként Görögországban éltem magyarként, a nagyszüleim pedig menekültekként érkeztek Magyarországra. A családomban nehezebb olyan embert találni, aki ne élt volna külföldön akár kényszerből, akár a választása miatt. Gyerekként olyan közegben tapasztaltam meg, hogy milyen egy arab vagy egy Down-szindrómás osztálytárs, ahol ez teljesen természetes volt. Sok helyen ez máig nem az.

Ugyanakkor úgy tűnik, minden gyereknek van saját tapasztalata arról, hogy milyen valamiben eltérni másoktól. Például azért, mert szemüveges, nem szeret futni, vagy az anyukája máshonnan származik. Jó lenne, ha minden gyerekben tudatosodna, hogy ezek mennyire kontextus-függő helyzetek és hogy az ő egyediségük teljesen rendben van. A műfajt pedig úgy ismertük meg, hogy amikor különköltöztem a gyerekeim apjától, rendeltem egy nagyon szuper foglalkoztató füzetet a gyerekeimnek, ami nyitott-végű, rajzolós feladatokon keresztül segített nekik kifejezni a kialakult helyzettel kapcsolatos érzelmeiket.

Bori: Ezek vékony, pici, illusztráció nélküli füzetek, egy olyan sorozat mindenféle traumák feldolgozására: gyászra, válásra, környezeti katasztrófára (pl. földrengésre).  Egyrészt könnyebb úgy beszélni a problémáról, hogy le tudja rajzolni, másrészt, ha lerajzolja, kívülre kerül, kicsit eltávolodik, ez is könnyíti a beszélgetés elindítását.

Vera: Sokszor az ember nem is tudja, hogy mit kérdezzen egy nehéz helyzetben lévő kisgyerektől, még akkor se, ha jó szándék vezérli. Egy ilyen füzet segít konkrét kérdések megfogalmazásában.

  • Hogy vette kezdetét a Csimotával való együttműködés?

Bori: Amikor eljutottunk oda, hogy már a kiadón gondolkodtunk, akkor abszolút a Csimota volt az első helyen, egyfelől a Tolerancia-sorozat, meg egy csomó olyan könyv miatt is, amiből egyértelmű volt, a kiadónak fontos, hogy komolyabb témákról is jelentessenek meg könyveket.

Vera: Másfelől nagyon passzolt az ízlésük a miénkhez, jó érzés kézbe venni a könyveiket, mert szép kivitelűek, ízlésesek, jól illusztráltak és bátrak.

Bori: Azt gondoltuk (és ez utólag be is igazolódott), hogy nincs merev koncepcionális hozzáállás, rögtön megvolt az összhang. Nagyon nagy szabadságot kaptunk.

  • Miért pont Dániel Andrást választottátok illusztrátornak?

Bori: Ebben a könyvben a hangsúly a gyerekek rajzain kell legyen. Azt szerettük volna, hogy a rajzok ne legyenek túl tolakodóak, „cukiskodóak”, ugyanakkor legyenek játékosak, kicsit „kikacsintósak”, ironikusak, amikre a gyerekek rendkívül fogékonyak. András eddig megjelent könyvei alapján elég egyértelmű volt, hogy ez teljesülni fog. Annyira szerettük volna őt, hogy fél évet vártunk rá. Abszolút megérte, nem bántuk meg. Ha kell, akkor továbblendíti a gyerekeket, ha kell, akkor háttérbe vonul.

  • Miben tér el a Nézd, ez én vagyok! a többi foglalkoztató könyvtől?

Vera: Azt reméljük, hogy a gyerekek szemszögéből semmiben.

Bori: Az András illusztrációi a „trójai faló”, amibe beleraktuk ezeket a néha elég nehéz kérdéseket feszegető feladatokat. Sok olyan van, ami ismerős lehet nekik; pl. labirintusos, összekötős, kiszínezős. Ha egy tanár vagy pszichológus veszi kézbe, elég egyértelmű a feladatok szekvenciája, észreveheti a témaváltásokat, de egy gyerek nem fogja. Ez nem az a típusú foglalkoztató füzet, amivel el lehet küldeni a gyereket egy órára, ugyanakkor az sem szerencsés, ha állsz mögötte és ellenőrzöd, hogy épp mit csinál. Fontos, hogy nyitottan legyen jelen egy szülő vagy tanár, akivel lehet reflektálni a feladatokra, ha kérdések merülnek fel bennük. Sokszor további kérdések fogalmazódnak meg a gyerekekben, ez a tesztelésnél is kiderült.

Vera: Még az is a célunk, hogy jobban megértsék saját érzelmi működésüket, hogy egyáltalán képesek legyenek megnevezni a belső állapotaikat. Ez nagyon fontos alapja a jó társas képességeknek. Ha ismerem a saját és mások működését – tisztába vagyok ezek hasonlóságával és különbségeivel – könnyebben váltok perspektívát, nagyobb fokú empátiára leszek képes.

  • Hány éves kortól ajánljátok?

Vera: Öt éves kortól, nagycsoportosok és alsó tagozatosok a célcsoport, de el tudjuk képzelni, hogy ezt akár iskolában, órai kiegészítőként, vagy konfliktus helyzetben is használhatják.

  • Hogy zajlott a tesztelés?

Bori: A tesztelés első fázisában illusztrációk nélkül próbáltuk ki, hogy tudjuk, mennyire működik, és milyen nyelvi szintet lőjünk be. Amikor elkezdtek szivárogni az illusztrációk, kisebb adagokban is nekiálltunk tesztelni a gyerekekkel, volt, hogy esőben, sátorban, nyáron a strandon, vagy éppen kocsiban ülve. Még itt a Preziben is volt egy nyári tábor, ahol a gyerekeket „elloptuk” egy órára, gerilla akció keretében kezükbe nyomtuk a feladatlapokat.

  • Előfordult, hogy a reakciók befolyásolták a foglalkoztató füzet feladatait?

Bori: Igen, nem egyszer előfordult, változtattunk is rajta sokat. A visszajelzéseket is figyelembe vettük és volt, amit beleépítettünk a gyerekek részéről. A végén pedig szakmai szemmel megnézte egy gyerekpszichológus, Bognár Emese és egy tanár, Kökényesi Ági is.

Vera: Ágit arra kértük, hogy nézze meg, lehetne-e a könyv feladatait iskolákban is használni, így az általa elmondottaknak megfelelően is változtattunk.

  • Tervezitek-e a folytatást, ha sikeres lesz?

Bori: Konkrét könyvbeli folytatást egyelőre nem, de könyvhöz kapcsolódó foglalkozásokat tervezünk. Nagyon nehéz az iskolákba bekerülni, de azért szeretnénk, hogy pályázatokkal vagy tanárokkal, szervezetekkel együttműködve mégis sikerüljön.

Vera: Azt is szeretnénk, hogy eljusson olyan térségekbe, ahol több a konfliktus, vagy ahol nem tudják osztályszinten megengedni, hogy beruházzanak. Kéne egy ehhez kapcsolódó honlap, ami összefogja a terveket, mert egyelőre a Facebook oldalunk van, ahova felteszünk minden ezzel kapcsolatos információt.

  • Ha gyerekek lennétek, melyik feladat tetszene a legjobban?

nezd_ez_en_vagyok_04

Bori: Nekem több kedvencem van. Az egyik az exquisite corpse játékra épülő kivagdosós, öltöztetős feladat, ahol különböző figurák vannak, kisfiú, kislány, medve, ufó és fel lehet őket öltöztetni. Ha végigvágják a lapokat, a testrészek felcserélhetőek lesznek, így bármilyen hibrid lényt tudnak csinálni.

Vera: Ez a feladat pont a könyv fő üzenetét közvetíti, hogy mások vagyunk, de mégis ugyanolyanok, hogy különbözőek vagyunk, de mégis ugyanolyanok, hiszen felcserélhetőek az figurák egyes elemei. Én a 39-es feladatot is szeretem, ahol van 4 gyerek, többek között olyan, aki nem lát, vagy nem hall és össze kell társítani azokat tevékenységeket, amiket meg tudnak csinálni. A gyerekek a konkrét szituációkba belehelyezkedve gondolják végig az egyes forgatókönyveket.

Bori: Ez volt az egyik olyan feladat, amiről az egyik tesztelőtől azt a visszajelzést kaptunk, hogy a feladat kapcsán rögtön utánanéztek a Braille írásnak, olyan videókat néztek meg, ahol kerekesszékes emberek táncoltak. Még kb. 1 órát foglalkoztak vele azután, hogy befejezték a konkrét feladatot.

 

A Nézd, ez én vagyok! két alkalommal is bemutatkozik novemberben; először november 20-án, vasárnap a Jurányi Suterene-ben 15.00 órától, másodszor november 26-án, szombaton 11.00 órától a Kétegérben. A bemutatón a szerzőpáros kreatív foglalkozás keretében reprezentálja a foglalkoztató könyvet. A bemutató ideje alatt a könyv 20% kedvezménnyel megvásárolható a helyszínen.

 

Forrás: csimota.hu

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót