OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
INTERJÚK
INTERJÚK : Mirtse Zsuzsa - Égforgató csodagyűrű

Mirtse Zsuzsa - Égforgató csodagyűrű

Sümegi Noémi  2017.07.11. 12:51

Milyen a „rendes” mesekönyv?

Valamikor a mesekönyvek apáról fiúra szálltak, s nagy becsben tartották őket. Voltak bennük királyok és királylányok, tündérek és sárkányok – a történetek egyszerre játszódtak a földi és az égi világban.

Mirtse Zsuzsa minden szempontból “rendes” mesekönyvet szeretett volna írni: olyat, ami nem eldobja a hagyományokat, hanem épít rá, amit a gyerekek és az ágyuk szélére kuporodó felnőttek is szívesen vesznek kézbe, amit a „kicsi manók” időről időre újraolvasnak, és továbbadhatnak a saját gyerekeiknek is. Elképzeléseihez lelki társakra talált: a könyvhétre megjelenő Égforgató csodagyűrű című mesekönyvet Jankovics Marcell illusztrálta, a Méry Ratio Kiadó pedig arról gondoskodott, hogy az egységben megálmodott kép és szöveg a lehető legjobb minőségben jelenjék meg. A könyv születésének körülményeiről és a mesék szerepéről Mirtse Zsuzsát és Jankovics Marcellt kérdeztük.

 

Hogyan adja valaki meseírásra a fejét?
 
Mirtse Zsuzsa:
Már kicsi koromban is mindig írtam, arra, ami éppen a kezem ügyébe került: papírra, ablaküvegre, kaviccsal a folyóparti homokba. Ahogy nőttem, rájöttem, hogy a mese az a műfaj, amiben igazán otthon érzem magam. Bármibe fogok, előbb-utóbb mese lesz belőle. Ezt a csomagot kaptam a jóistentől, s én örömmel fogadom el, hogy ebben kell alkotnom.

A könyvben minden klasszikus mesekellék megtalálható: manók, tündérek, királylányok, sárkányok.

Mirtse Zsuzsa:
A királylányok kora sosem jár le: a király és a királylány olyan idea, szimbólum, amelyhez föl lehet nőni. Az akadályok a mesében az égig érnek, üveghegynyiek – kérdés, hogy ténylegesen a külvilágban vannak-e, vagy inkább odabent, a lelkem legsötétebb kamráiban. Minden szereplő belőlem hasad ki: lehetek hazudós, ám világszép sárkánylány, megalkuvó, lusta tündérlány, sőt, a kétarcú király is talán én vagyok. Lehet, hogy e mesékben is az egyes részeim csatároznak egymással? A meseírás segít nekem abban, hogy mindig a jobbik felem győzzön a rosszabbik felett. Mert mint minden mesének, ezeknek a történeteknek is az a dolguk, hogy rendet tegyenek a világban, hogy a mese végére valahol mindig kisüssön a nap. Csak észre kell venni, hogy hol derűs az égbolt felettünk. De ehhez fel kell emelni az arcunkat időről időre az ég felé.

Mi jelent az, hogy a királylányok kora nem járt le?

Mirtse Zsuzsa:
A királylányság minden emberi jó egyesülése egy nőben, ahogy a király minden férfierény megtestesítője. A királynak felelősséggel kell uralkodnia, nem tehet meg bármit. Minden lépésével, minden mondatával el kell számolnia. Ennél alacsonyabbra nem érdemes tenni a mércét.

Kik a manók? A mesék is nekik szólnak, de egyben szereplők, sőt inspiráló lényecskék is, akik az író fülébe sugdossák a történeteket.

Mirtse Zsuzsa:
Ahogy a meséknek is számtalan rétege van, a manókák is több szinten jelennek meg: a köznapi szinten lehetnek kicsi gyerekek, de ahogy a történet megemelkedik a valóságtól, úgy jönnek elő a különböző jelentésrétegek. Az egyik kedvenc mesém a fűhajú lányról szól, akit, mert nem tud elszámolni az idővel, büntetésből bezárnak egy órákból épített toronyszobába. A lány menekülés közben egy titkos kert leghátsó részén, egy kicsi manó szemében – a gyerekkorában? vagy az emlékeiben? – találja meg azt a világot, ahol elbújhat az idő elől. Gyerekkorunk óta alakítgatjuk a saját búvóhelyünket: egy kisfiú magánvilágában esetleg vitéz katonák szerepelnek, az enyém egy hajlékonyabb, nőiesebb világ. 

A legyőzendő akadályok, a kilenc kapu egyike – többek között a kételkedés, a félelem, a hiúság mellett – az idő.

Mirtse Zsuzsa:
Ha lefekszem a folyó partjára és bámulom az eget, akkor egyrészt örülök, hogy éppen nincs mit tenni, de átérezhetem azt a kegyelemmel teli állapotot is, hogy meg tudom állítani az időt. Mindig akkor történik valami, amikor el merem határozni, hogy most nem sietek sehová. A meseírás is ilyen „védőgát”, hogy ne kelljen tovább rohannom, hadd foglalkozzam ezzel az édes hiábavalóssággal. Az idő a felnőttkorba való átlépés miatt is fontos. A mesének dolga, hogy ezt az átlépést segítse. Egy-egy kapun áthaladni számomra mindig azt is jelenti, hogy néhány „centivel” beljebb jutok a saját lelkemben. És ha az utolsó kapun is átlépek, akkor reménykedhetem abban, hogy ott megtalálom azt a varázsszert, ami segít eligazodni a világban.

A könyvben megjelenik a meseírás folyamata is: az író időnként kilép a történetből.

Mirtse Zsuzsa:
Ezért van más színnel szedve a mesekönyvben az, amikor a “valóságos” térben járunk. Amikor a fülemnél fogva kihajítanak a mesekönyvből, és megint ülhetek az ágyam szélén, mert a vacak tündéreim nem engednek maguk közé. Minden mese ott születik, ahol az ég és a föld összeér bennünk. Ettől lesz egy félelemmel, gonosz sárkányokkal teli mélységes földi szintje, és lesz egy magasabb is, ahol az álom és az ébrenlét találkozik: ahol még nagyon mélyek az ösztönök, de már vannak tudatos választásaim, amelyek segítenek továbbmenni az utamon.

Hogyan alakult a könyv képi világa?

Jankovics Marcell:
Ebből szempontból “rendes” mesekönyvet csináltunk: a színek, a formák, az iniciálék mind ezt szolgálják. Az én illusztrációról alkotott ideám a pre-raffaelita könyvészek világa. Az a keretdísz, ami az illusztrációkat közrefogja, a középkori kódexek aszimmetriáját követi. Gyerekkoromban imádtam közel hajolni a cserépben lévő virágokhoz, mert akkor úgy láttam, mintha dzsungelben lennék. Itt a keret jelzi azt, hogy belépünk valami csodálatos kertbe. A négy évszaknak megfelelően négyféle keret váltja egymást: egyszer a szulák, másszor a falra futó vadszőlő indái jelennek meg. A mesénként egy táblaképet azonban kevésnek találtuk, ezért került iniciálé a történetek elejére, és zárómotívum a végére. Az oldalszámokat Nap és Hold veszi körül, így teljesült az írónő kívánsága, hogy minden oldalra kerüljön valami, ami a teljességre emlékeztet.
 
Mirtse Zsuzsa:
Az író és az illusztrátor között általában nincs együttgondolkodás: külön él a szöveg és a képi világ. Boldoggá tesz, hogy a mi esetünkben a két dolog egymást erősíti: a tisztességes mesekönyvnek nem az a dolga, hogy a képeket nézze a gyerek, és valahogy elolvassa azt a négy sort, ami alá van írva. Nem olyan mesekönyvet akartunk készíteni, amit felrak a manó a polcára, aztán egyszer és mindenkorra elfelejt, hanem olyat, amit minden életkorban újra tud olvasni. Én is hatalmasak tudok sírni és nevetni bizonyos részein, így talán a kicsi manók is megtalálják majd a fogukra való szintet minden életkorukban.

Melyik részeknél szokott sírni?

Mirtse Zsuzsa:
Amikor újra és újra elolvasom az egyik mesét, tudom, hogy a végén ki kell mennem a szöveg szerint a gyerekszobából. Azt is tudom, hogy közben be fogom verni az ajtókeretbe a szárnyaimat. Tudom, hogy ott lesz az ajtófélfa, mégis kimegyek újra és újra. És mindig ott a fájdalom – a két világ közötti feloldhatatlan ellentét. 

Ahogy a mese „árad” a könyvből, olyan, mintha egy idős, falusi mesemondó szövegeit hallgatnánk.

Jankovics Marcell:
A népmesék, a tündérmesék alapszinten a bennünk élő jó és a rossz küzdelméről szólnak, és persze a környezetünkről: a tündérkirálylány és az öreg király vitája apa-leány konfliktust is föloldhat. Új népmese azonban már nem születik, és fölfedezni sem fognak újakat: akár tetszik, akár nem, a műmeseírókra vár a feladat, hogy ezeket a meséket – az egyetemes, újra és újra visszatérő, vagy éppen a világ változásával cserélődő motívumokkal – megírják. Erre viszont a világirodalomban is csak nagyon kevés ember képes.
 
Mirtse Zsuzsa:
Nem vagyunk egyedül, nem vagyunk szigetemberek. Több ezer éves közösség része vagyok én is, a genetikai „csomagomban” viszem tovább az örökséget. Nem vákuumra kell építkeznem: mélységesen mély kútból meríthetem a tudást, amit az őseimtől kaptam. Az a dolgunk, hogy ezt folytassuk. Tudásunk, szívünk, lelkünk legjavát adtuk ehhez mindenben.

Még a papírminőségben is.

Mirtse Zsuzsa:
A felvidéki Méry Gábor kiadója lehetővé tette, hogy ne kelljen leláncolt szárnyakkal repülnünk. Sok kiadónál abba a megalázó folyamatba kerül az író, hogy azt sem tudja, mi történik a kéziratával, és nem biztos, hogy a könyvben végül „magára ismer”. Itt minden egy közös álom része volt. Ebben az eldobható világban olyan könyvet készítettünk, amely nem fog szétesni a következő generáció kezében sem.

S a könyvből még a gyerekeknek felolvasó szülők is erőt meríthetnek.

Mirtse Zsuzsa:
Ha elfogadjuk, hogy a mese csak a gyerekeknek szól, akkor nagyon sajnálom a felnőtteket. Mert bizonyos részeit a meséknek csak mi érthetjük meg igazán – amikor már  egy sor lelki, fizikai fájdalmakat is átéltünk...
 
Jankovics Marcell:
A népmesék a beavatásról szólnak: a már érett, 13-14 éves korú fiataloknál a bérmálás, a bármicvó, a konfirmálási időszak kiegészítői voltak a mesék. A jelképek szintjén nagyon sok mindent el lehet mondani. De ahogy minden hanyatló kultúra elgyerekesedik, a mi ünnepeink is a kicsik ünnepeivé váltak: gyerekek mondják azokat a mondókákat, amelyeket régen a felnőttek mondtak. Pedig Oscar Wilde meséi sem gyerekeknek szóltak. Az Égforgató csodagyűrű igényes küllemével is azt szeretné elérni, hogy a felnőtteknek is legyen kedvük kézbevenni.

A kilenc legyőzendő akadály között van az álomtalanság és a varázstalanság kapuja is.

Mirtse Zsuzsa:
Bármi történik velünk, a hajnali álmaink csodaszépek lehetnek. Nem szeretnék olyan világban élni, ahol ezt elveszik tőlem. De a legnagyobb dráma számomra az lenne, ha megállna a kezembe a toll, és nem tudnék varázsolni többé.
 
Forrás: Heti Válasz

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót