OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
MESEPEDAGÓGIA
MESEPEDAGÓGIA : A gyermeknek mese kell! (4)

A gyermeknek mese kell! (4)

Hogyan meséljünk?

Mégis sokaknak nehezére esik ilyen szövegeket elmondani. Gyakran azt gondoljuk: „Nem tudom elmesélni, felolvasni, csak megijeszteném vele a gyereket.” 

Talán meg kellene próbálnunk egy kicsit gyereknek lenni, amikor mesélünk. Inkább a bennünket hallgató gyerek örömében, aggódásában, feszültségében és szabadító nevetésében osztozzunk! Semmiképpen ne dramatizálva, interpretációval megterhelve, de ne is személytelenül meséljünk, hanem könnyeden szárnyalva, mint a patak, amikor a kövek egyenetlenségein siklik, úgy próbáljuk a szavak csengését, a képek megteremtődését engedni. Nem olyan nehéz ez, mint gondoljuk.

Ha mi, felnőttek nyitottan, „csupa fül”-ként vagyunk abban, amit mesélünk, a történet maga ragad tovább bennünket. Akkor a sötét képek következetes folyamatként jönnek elő, a vélt kegyetlenségek az őket megillető helyre kerülnek a történetben. Az árnyék mellett élesebb a fény, a patak fekete kövei fölött megcsillan a víz. A gyerekek nem élnek bánat nélkül, mélyen ható érzelmek nélkül. Megvannak saját mélyen rejlő félelmeik és konfliktusaik, amiket gyakran csak sejtünk, és amelyek a mese jóra fordulása feletti örömmel oldódhatnak csak fel.

 

A mese mindig válaszol

Mit mondanak a mesék nekünk, felnőtteknek, ha vizsgálni kezdjük őket? Sokan a mesét elmúlt idők, a múlt szociális élete ábrázolásának tekintik. Tanulhatunk belőlük, megtudhatjuk, hogyan dolgoztak az emberek régen, hogyan ettek, szerettek, szenvedtek, ünnepeltek, harcoltak. A mesékben követhetjük a népek régi szokásait és erkölcsét. Az ember vágyik a mesealakokkal a szociális szükség enyhítésére, reméli, hogy Kétszemke enni kap, és a libapásztorlányról kiderül, hogy ő az igazi királylány és a menyasszony. Felfedezzük, hogy milyen érthetően ábrázolják a mesék azoknak az időknek a kultúráját. Mert a mesék értelme évszázadokon keresztül megőrződik, de képeik mindig a mesélés jelenének mindennapi életéből öltöznek. Így lesz a kardokból idővel puska, így változnak meg idővel az ábrázolt kézművességek és foglalkozások, a ruházat, az ételek értékelése. A ravasz róka más országokban okos nyúl, vagy furfangos törpebak, a boszorkányok és ördögfajzatok lehetnek trollok és dzsinnek.

Észrevesszük eközben, hogy ugyanazok a motívumok merülnek fel világszerte, hogy aztán az egyes népek, a magukévá alakítsák őket. A föld minden táján mesélik az emberek, hogy hogyan lett a tűz, miért van a hold az égen. Ezek a mondák és mítoszok semmiképpen sem tekinthetők a magyarázatra tett ügyetlen kísérletnek. Mivel a régi időkben az emberek a természethez közelebb voltak, mint a maiak, csak csodálhatjuk, milyen élénken ábrázolták a világ és az élet keletkezését.

És mi van azokkal az alakokkal, amelyek külsőleg nem láthatók? Hol vannak a sárkányok, a beszélő állatok, repülő lovak, az arany- vagy kristálypalota? Hol találjuk a hattyúvá változott lányokat, vagy más elvarázsolt hercegeket és hercegnőket? Ők sem egy elavult babona „maradványai”?

A mesekutatók itt a tekintetet a lélek képeire irányítják, amelyek a mesében tárulnak fel számunkra. Ha komolyan vesszük magunkat és belső életünket, megtaláljuk az ábrázolt képekben a fenyegetéseket, a fáradságot, vándorlást, mint az egyéni sors tükröződéseit. És a váratlan segítők rányitják a szemünket a saját életünk konfliktusaira.

Az érzés: „igen, ez velem is így van”, elindítója lehet egy új út választásának, és egy mesealakkal kézen fogva lehet belső megoldásokat és szabadulást keresni. Éppen a mese szemlélésének gazdagsága mutatja meg, milyen differenciált tud lenni az élet. Egy mesekutató fejezte ezt ki egyszer így: Akárhogy kérdezi az ember a mesét, az mindig válaszol.

Mi lehet a meséből?

A mesék képteremtő ereje nemcsak a gyerekek számára jelent izgalmat. Sok művésznek kívánsága, hogy élményeit és érzéseit illusztrációként vagy bábjátékként fejezze ki. Ha ezekben a munkákban elmélyedünk, a mese képzeletvilágának, mélységeinek és jelentési lehetőségeinek új dimenzióit fedezhetjük fel. Ennek révén képeskönyvek, játékok és más ábrázolások vég nélküli sokasága keletkezett. Nehéz a választás közöttük, ha azt gondoljuk, hogy a gyerekeknek ábrákra, „leképezésre” van szükségük ahhoz, hogy a meséket jobban megértsék. Mindenesetre nem feltétlenül erről van szó. Még ha a gyerekek nem is tudják elmondani, vagy leírni, hogyan is néznek ki mesefiguráik, azok mégis ott élnek a lelkükben, és nagyon sajátos karakterük, kifejeződésük van. Nincs mégoly természethű kép, olyan kifinomultan eljátszott hangjáték, gazdagon kiállított játékfilm, amely pótolni tudná azt, amit a gyerek saját maga átél.

Egyszer egy nagymama az unokájának éppen a Piroska és a farkast olvasta föl. Hirtelen megjelent a mama, és a következő szavakkal szakította félbe a mesét: Most van a Piroska a tévében, látnod kell, hogy tudjad, hogy néz ki! De a film csak szétrombolta a szavak teremtette világot, amelyben a nagymama és az unoka akkor elmerült. Ez az anya nem értette meg, milyen fontos a gyereke számára, hogy saját fantáziáját fejlessze. Ezt tudva sem kell semmibe vennünk a komoly kísérleteket, amelyek meséket képeken, hangszalagon, filmeken jelenítenek meg. De bármelyik utat válasszuk is, arra kell törekednünk, hogy a gyermek számára sajátjává váló, mély lelki tartalmat, ne pedig közhelyes, elcsépelt fikciót adjunk.

Ha a meséket eltorzítják...

Amikor a meséket már eleve dajkamesének, hazugságnak, bolondos fantáziálásnak, vagy olcsó reklámhordozónak tekintik, akkor keletkeznek a szócsavarások, a felzaklató hangokkal és zajokkal teli hangjátékok, karikatúrák, értelemromboló rövidítések egészen a szándékosan borzalmat keltő ábrázolásokig, a szóval és képpel ijesztő filmekben.

Ekkor már senki nincs tekintettel a gyerekek saját belső képeire és élményeire. Még nevethetnek is a tréfákon, a furcsa ficamokon, a rikácsoláson. De a felnőttek fantáziája mértékadó lett. Ez azt jelenti, hogy csak a felnőttek által megszabott szórakoztatási érték a mérvadó: éles, hangos, trükkös és vicces legyen az ábrázolás.

Irónia és szarkazmus formálja a tartalmat, amely az esetek nagy részében elidegenítődik, hogy érdekes legyen. Így aztán Hamupipőke meséjét egerek játsszák el. A bölcs segítők állatias-ravasz okoskodók, mindentudók, a farkas pedig dicséretet kap, mert vegetáriánus lett. Miért kínáljuk a gyerekeknek ezt a beállítást? Mit akarunk nekik ilyen karikírozott, teljesen nevelésellenes módon adni?

Ráadásul még arról is megfeledkezünk, hogy a felnőttek csak olyan karikatúrákat érthetnek meg, amelyről feltételezik, hogy a gyerekek az eredeti meseszöveget ismerik. Karikatúra csak akkor jöhet létre, ha ismerős az, amit eltorzít. A mesék nyilvánvalóan nem maradhatnak meg olyannak, amilyenek. Nem maradhatnak élni valók és szeretni valók sem. Minden gyermeki lélekrezdülést kikapcsol az ilyenfajta feldolgozás, megakadályozza az érzések bármilyen differenciálódását, végül megöli őket. A sok túl gyors mozgás, a hangok, folyamatok, benyomások teljesen azonosak maradnak minden egyes ismétlésnél, még akkor is, ha pl. CD-játékokon ún. interakcióról van szó. A néző gyerekek passzívak, csak azt kapcsolhatják, amit a felnőttek előre beprogramoztak. Itt az értelmetlenség okozta teljes anarchia uralkodik.

Létrejött tehát a marketingstratégiák mesepiaca és a gyereklélek manipulációjának küzdőtere. Ezt a piacot a felnőtteknek nagyon komolyan kellene venniük. Ha nem mindegy nekik a rájuk bízott gyerekek érzelmi fejlődése, az említett kritériumok alapján kell mesét választaniuk. A mélységesen rossz, csak a gyors nyereséget célba vevő tömegárut határozottan el kell utasítanunk.

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót