OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
ELENGEDÉS - GYÁSZ
ELENGEDÉS - GYÁSZ : 5-10 évesknek: Halálkönyv

5-10 évesknek: Halálkönyv

Így segítsük gyermekünket a gyászban Írta: Pernilla Stalfelt
Kiadó: Vivandra, 2006
Oldalszám: 26

Pernilla Stalfelt a gyerekek által sokszor feltett kérdésekre nem szentimentális válaszokat ad. Elmeséli, hogy egyszer minden él lény meghal, „még a legeslegnagyobbak is”.

„A halál egészen váratlanul is érkezhet. Egyik nap még él a nagyapa, de másnap talán már nem találkozhatsz vele. Minden nagyon üres és szomorú ilyenkor.”

Keresi a lehetséges válaszokat arra, mi történik azután, hogy meghalunk:

„A választ senki nem tudja, csak aki már meghalt.” „Sokan úgy hiszik, hogy a lelkünk halálunk után Istenhez jut.” „Ki tudja, talán virág lesz belőlünk...” „Néhányan úgy hiszik, hogy csillagok leszünk az égbolton.”

Elmondja, mi történik egy temetésen, hogyan viselkednek az emberek, hogyan gyászolnak. Bemutatja,hogy „Mexikóban az emberek nem szomorkodni járnak ki a temet be, hanem, hogy ott vidáman piknikezzenek”.

Jóllehet a könyv komolyan fordul a halál kérdéséhez, de az illusztrációk miatt szórakoztató is az a téma, amelyet (nemcsak) a gyerekek előtt tabuként kezelünk, mi felnőttek."

 

Pernilla Stalfelt, a svéd múzeumpedagógus, író és illusztrátor, különleges kultúrtörténeti jelentőségű munkákat ad ki kezéből. Olyan témákat választ, és mutat be multikulturális tárlatként, amelyekről kevés az átfogó jellegű, egyenes beszéd.

Magyar viszonylatban hiánypótló jellege miatt igen fontosnak tartom akkor is, ha (sokak számára) meghökkentő, felháborító, döbbenetes, szégyellnivaló, gusztustalan, nevetséges vagy éppen tabuként kezelt témák mondódnak ki. Furcsa mód, a gyerekek azonnal befogadják.
És bár a felnőtt elképzeléseit vonultatja végig a „kiállításon”, nekünk mégis nehezebb kimondva-látva legyűrni a jól felépített illemfalakat és félelmeinket. Skandináv és nyugati országokban nagy népszerűségnek örvend a sorozat, számos neves díj tanúskodik erről. (2.)

Magyarországon felháborodás övezi. Nem a magyar közízlésnek megfelelő, tetszetős könyvek ezek. Lelki-kulturális adottságaink miatt is lehet ez így. A könyvek igazi értéke viszont nem arányos az olvasótábor számával.

A képregényes ismeretterjesztő egymástól különböző véleményeket sorakoztat föl a lehető legtermészetesebb mellérendeléssel. Nincs igazságtétel, nincs hierarchia, fontossági sorrend. Olyan képi és szövegmezőt teremt, amelyben minden igazság megfér.(3) Tudatosan folyamatosan felrúgja a  sztereotípiákat. Magas fokú toleranciával szünteti meg a beidegződések öntudatlan ismétlését.

Az uralkodó nézetek folyamatos kifigurázása sajátos képi és szövegbeli morbid humor forrásává válik. Ilyen pl. amikor fölsorolja, hogy néhányan úgy hiszik, halálunk után csillagok leszünk az égbolton, mások azt gondolják, hogy jávorszarvas lesz belőlünk, aki meglátogatja Istent.

És rögtön jön a fekete humor:

„és ha hot-dog lesz belőlünk???!!! Segítsééég!!”.

Béla, a vámpír, ahelyett, hogy ő szívná ki a néni vérét, 1000 szúnyog áldozata lesz. És együtt nevetünk rajta kárörömmel: „Úgy kell neki!”.
Ugyanígy nevetésre fakaszt a

„- Hogy érzed magad odalent, Vilikém? – Köszönöm jól, csak néha kicsit unalmas.” – párbeszéd.

Stalfelt olykor a nyelvi kifejezésmódot képben figurázza ki. A Szeretlek könyvben a szerelemtől rózsaszín ködben botorkálást úgy rajzolja meg, hogy egy szál nadrágban kopasz figura éppen megbotlik egy kutyában. Az is vicces, amikor Ámor nyila eltalálja a fiatal párt, és a szemük, mintha kígyó bűvölte volna spirálos, a hajuk pedig – mint akik konnektorba nyúltak – égnek áll. Ez a humor segít bennünket, olvasókat, hogy az adott témát megfelelő eltávolodással, kívülállóként tekinthessük.

Még véletlenül sem ad lehetőséget arra, hogy pl. mély gyászunkban elérzékenyüljünk. (Halálkönyv) Távol marad minden érzelgősségtől. Kifiguráz, kinevet. Ez lehet sértő, felháborító az olvasónak. Bár nem ez a célja!! Nagy Boldizsár írja, hogy

„A kinevetés mindenkinek egyformán kijár itt, aki most nevet, azon hamarosan a többiek fognak nevetni. Ünnepről van szó ugyanis, az ünneplés apropója pedig nem az egyik vagy másik ideológia győzelme a másik felett, hanem maga a vélemények sokszínűsége, a különbözőségek együttléte, nevetés általi neutralizálódása és demokratizálódása.”(4)

 

Pernilla Stalfelt kimond és lerajzol olyan dolgokat, amik fölött szeretünk átsiklani, amiről szeretünk nem venni tudomást, amit szeretünk nem elmondani gyermekeinknek: hogy ritkán fiatalon is meghalhat az ember, hogy a kisbaba holtan is jöhet a világra, vagy lerajzolja, hogy a fütyi pontosan illeszkedik a lyukba (gondoljunk csak a gólya-mesékre!!), hogy a szeretet irányulhat pénzre, ételre (édességre, húsra), azonos neműre, állatra stb..


Olyanokat is, amiről nincs biztos, tudományosan megalapozott tudásunk: mi történik az emberrel halála után, hogy a csontváz kísértetként mászkálhat, hogy van, akiből vámpír lesz vagy kísértet. A gyermekkönyvek világában mindenképp szokatlan színfolt.

 

A felnőtt – legalábbis az én környezetemben – tagad, hárít, eufemizál, hallgat. Az a kényelmesebb neki. Én is kerültem az alkalmat, hogy a gyerekeimnek fölolvassam a könyveket. Mert válaszadásra provokál. Attól tartottam, hogy nem tudok elfogadható, megnyugtató, jó választ adni. Hagytam, hogy fölfedezzék a könyvet, ők kérjék, hogy olvassuk el. (A fiam 6 éves.) Nem volt elég egyszer elolvasni. Mindig figyelem a gyerekeim olvasás közbeni reakcióit, de ennyire sűrűn még sose tettem. A saját érzéseim, óvatosságom tanúskodtak arról, hogy bennem is erősek a felépített falak a kényes tabu-témákat illetően. Nem indítottam beszélgetést, hagytam, hogy ő kérdezzen. Olyanokat és azt, amit fel tud dolgozni, ami kérdéseket, esetleg félelmeket szül benne.

 

Családi körben a halált szándékosan nem hasonlítottuk össze az alvással. Nem szerettük volna, hogy az elalvással kapcsolatban bármiféle félelmek lépjenek föl. De a könyv szépen kihangsúlyozza a különbséget: a halott ember sápadt, kicsit sárgább. Nem használtam más kifejezést a halálra, mert nincs más kifejezés. Azazhogy van, egész sor: “elhagyott, belebújt a fafrakkjába, beadta a kulcsot, fűbe harapott, alulról szagolja az ibolyát, örök vadászmezőkre távozott” stb.

 

A fájdalmunk, saját veszteségélményünk viszont nem engedi meg a humort. Itt viszont nagyon jó, hogy kívülről szemlélhetünk. A fekete humorral ötvözött ismeretterjesztő képregény olyan posztmodern forma, amelynek lényege, hogy kérdőre vonja a bevésődött állításokat, anélkül, hogy végső konklúziót, egyetlen választ, „receptet” fogalmazna meg.

A Halálkönyv és a Szeretlek könyv többnyire (ki)állító mondatokat fogalmaz meg, de mögöttük gyakran fölsejlik egy-egy kérdés. Az író eleve feltételez egy játékba hívható, kérdező olvasót. Megszólít, beszélgetésre, együtt gondolkodásra hív. Olyan párbeszéd-teret nyit, amely nem hoz zavarba, de amiben megvan a folyamatos átértékelés lehetősége.

 

Az első meghökkentő élmény után eljutunk oda, hogy tudunk röhögni a mulandóság fölött is. A mondatok tárgyilagosak, sokszor feltételesek. A kép viszont a groteszk, nehéz helyzeteket, tényeket, mély (pozitív és negatív) érzéseket humorral oldja fel. Ez az összetett esztétikai minőség az átlagos olvasónak furcsa, mert ötvöződnek benne a fenséges és torz vonások, a komikus elemek a félelmetessel, ezáltal egyszerre vált(hat) ki az olvasóból rémületet és nevetést.

 

A halált nehéz megérteni, titokzatosnak tűnik, „de valamit azért tudunk róla” – írja Pernilla Stalfelt. Például, hogy minden élőlény meghal egyszer. Ami engem nagyon megfog, hogy a halált az élet szolgálatában láttatja, hogy a haláltudat az életöröm egyik forrása lehet. A mexikóiak nem szomorkodni járnak ki a temetőbe, vidáman piknikeznek a halottakkal, azok kedvenc zenéjét hallgatják, csokoládé-halálfejekkel díszítik a temetőt és boldog karneváli együttlétben táncolnak, örülnek a találkozásnak. Ez fehérgyász.

 

A keresztény temetési szertartásban kihangsúlyozza azt a tényt, hogy minden kellék: koszorú, virág, égő gyertya, zászló, ének, szép (búcsú)beszéd díszítő jellegű. Minél szebb, annál inkább megmutatja a szeretetünket. A halott lelkével gondolatban való beszélgetés, a virág elhelyezése a síron stb.  mind-mind (nem testhez kötött) szeretetünk kifejeződése. Minden halál abban nyeri el értelmét, hogy helyet biztosít az új életnek.

Az „azért van így, hogy minden új, ami a világra jön, elférjen a földgolyón” mondat mögött mély filozófiai kérdés fogalmazódik meg: mi a célja, mi értelme van a halálnak?

Hogy új teret adjon a szeretetnek?


(1) A Kakikönyvet, Halálkönyvet, Nebánts! Könyvet, Szeretlek könyvet a Vivandra Kiadó gondozásában, Polonyi Benigna fordításában olvashatják a magyar ajkúak.
(2) 1996-ban a Harboken (Hajkönyv) megkapja a svéd illusztrátorok legrangosabb díját: az Elsa Beskow-díjat. 2001-ben a legjobb svéd szerzőnek járó Astrid Lindgren-díjat, a legjobb gyermekkönyv írónak járó Heffaklumpe-, majd a gyermekkultúra területén egyedülálló alkotásért járó német Klax-díjat.
(3) Vö. Nagy Boldizsár: Az eldönthetetlenség ünneplése. Csodaceruza 35., 2008. VII. évfolyam, 24 o., http://
kritikusvagyok.sfblogs.net/2008/05/28/az-eldonthetetlenseg-%20unneplese/
(4) Uo.

Forrás: konyvmutatvanyosok.wordpress.com

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót