OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
ELENGEDÉS - GYÁSZ
ELENGEDÉS - GYÁSZ : 6-9 éveseknek: Az élet másik oldala (3)

6-9 éveseknek: Az élet másik oldala (3)

Az élet másik oldalaDezső Andrea: Mamuska és Szulyovszky Sarolta: A hálás virág

A Csimotát talán az különbözteti meg leginkább a többi gyerekkönyv-kiadótól, hogy bátran nyúl olyan témákhoz, melyek tabunak számítanak, épp ezért igencsak hiányoznak a magyar gyerekkönyv-piacról. A progresszív kiadó az elmúlt évben megjelentetett két könyvet, melyek egészen újfajta hangon szólnak egy közeli, szeretett családtag elvesztéséről, a halál elfogadásásról, feldolgozásáról.

A Mamuska és A hálás virág több szempontból is nagyon hasonló alkotás. Már születésük körülményei is több egybeesést mutatnak: mindkét könyvet magyar származású, külföldön élő képzőművész készítette – írta és illusztrálta egy személyben. Dezső Andrea Amerikában él, a Mamuska az első önálló képeskönyve. Szulyovszky Sarolta Olaszországban él és alkot, elsősorban meséket illusztrál.

 

A hálás virággal - aminek egyben szerzője is volt - 2008-ban elnyerte egy nemzetközi meseíró és -illusztráló pályázat első díját. Szerző és illusztrátor azonossága miatt szöveg és kép összefonódása mindkét műben különösen erős, kiegészítik egymást, egyik a másik nélkül nem is létezhet.
 
A történet mindkét műben a nagymama halála köré épül, valós és természetfölötti, megtörtént és képzelt elemek keverednek egymással, és a veszteség okozta szomorúságot, gyászt mindkét mesében a természet körforgásának csodája oldja elviselhetővé és elfogadhatóvá.
 
A hasonlóságoknál azonban sokkal érdekesebbek a különbségek, a két alkotó ugyanis alapvetően másként közelíti meg ugyanazt a témát. Dezső Andrea könyve fekete-fehér borítójával azonnal ráhangol a történetre: a bogarak, dögevő növények és sűrű erdő képi szerepeltetése az elmúlást idézi. Középen egy kislány áll, két manóforma lény között, fogják egymás kezét, és a komor hangulatú részletek ellenére vidámak, szinte kiragyognak a háttérből. Szép összefoglalása ez a könyv történetének, hiszen a Mamuska a gyászmunkáról szól, melynek végén a főszereplő kislány képes lesz elfogadni a nagymama halálát.

A könyv négy fejezetből áll, melyek mindegyike a kislány és az anyja közötti párbeszéddel indul: a gyerek felidéz egy a nagymamájával (Mamuskával) kapcsolatos emléket, melyben valós és képzelt elemek keverednek egymással, a tér és az idő teljesen összezavarodik, olyan régmúlt pillanatok kerülnek egymás mellé, melyek a valóságban nem történhettek egyidőben.

Az első fejezetben például arra emlékszik vissza, hogyan nézték Mamuskával együtt az árvizet az ablakból, holott Mamuska egy hónappal az árvíz előtt meghalt. A gyerek az árvíz mindent elöntő, pusztító áradatát ösztönösen állítja párhuzamba a nagymama halálával, de mintha továbbra is életben akarná őt tartani, beleszövi az árvízzel kapcsolatos emlékeibe. A sajátos gyermeki emlékezésre utal rögtön a könyv első sora:
„- Jól emlékszem az árvízre, mintha csak álmomban látnám.”
Emlékezés és álom határozza meg a könyv hangulatát, a kettő összemosódása az egész történetre jellemző, a képek is ezt adják vissza. A grafittal rajzolt illusztrációk szürreálisak, néhol groteszkek, imitt-amott talán kissé félelmetesek is, akárcsak egy furcsa álombéli táj. A sötét árkádok, a sűrű erdő, a hatalmasra nőtt töklevelek mintha valami titokzatosat, ijesztőt rejtenének. Az elmúlás titkát.

Ez a fajta sötét tónus teljesen hiányzik a másik könyvből. Szulyovszky sokkal általánosabban közelíti meg élet és halál misztériumát, nem a gyászmunkára helyezi a hangsúlyt, hanem az elmúlás természetességére, a halál és születés körforgására. A hálás virágban is szerepel egy kislány, aki szintén az unoka, de itt nem ő a főhős, hanem egy „borzas, rikító piros fejű” művirág, aki egyszer csak felbukkan Kató nagymama és Géza nagypapa kertjében. A két idősödő nagyszülő - bár névvel szerepelnek - a nagymama és nagypapa alaptípusa, akik életük vége felé kertjük gondozásával és az unokájukkal töltik minden percüket.




Dezső Andrea könyvében nagyszülő és unoka közé ékelődik az anya alakja, aki a felnőttek racionális, csodákra már kevéssé fogékony gondolkodását képviseli szemben a kislány gondolatvilágával. Bruno Bettelheim írja Az elég jó szülő című könyvében:
„Míg a felnőtt csak gyöngeségből menekül a képzelet birodalmába a valóság elől, a gyermek erőt merít ugyanebből az élményből, mivel az ő korában még a játék és a képzelet segítségével birkózik meg az ember a külvilággal.”
Az anya az első három fejezetben elutasítóan reagál kislánya furcsa, álomszerű emlékeire:
„A mama nem hisz nekem, aggódó arcot vág. – Menj játszani - mondja, s én sarkon fordulok és kinyitom a titkos ajtót.”
A gyermeki játék és emlékezés egy tőről fakad: a valódi és képzelt világ egyszerre van jelen, az átjárás egyikből a másikba természetes. A kislány - anyja elutasító viselkedése után - képzeletbeli játszótársait hívja: Dadi és Jaji emberarcú, manószerű lények, testüket tetőtől talpig valamiféle szőrme borítja, akárcsak anno a moncsicsikét.
 
Dezső Andrea egy interjúban elárulta, ez egyfajta védelmet jelent a külvilággal szemben, ezért vonzódik különösképpen a kemény kitinpáncélt viselő bogarakhoz is. A két játszótárs tehát a kislány alteregója is egyben, akiket nem tud megsebezni a valóság, és annak semmilyen félelmetes történése. Akkorák, mint a főhős, és nagyon hasonlítanak is rá. Titkos ajtón érkeznek a falon keresztül, vagy éppen a fák mögül bújnak elő, de mindig ott vannak, hogy elűzzék a gyermek szorongását, félelmeit. A kislány így beszél róluk:
„Bújócskát játszunk és Körben áll a kislánykát, azután Egérfogót, s ők mesélnek a városukról ott a fal túloldalán, meg a kertekről, igen, a legtöbbet a kertekről mesélnek…”


A kert különösen fontos szimbólum, a természet megjelenési formája mindkét mesében. Az a hely, ahol a csodák a valóságban megtörténhetnek. Már maga a természet körforgása is a születés és halál örök csodája, valamiféle isteni rend mutatkozik meg általa.

Szulyovszkynál az egész mese a kertben játszódik, a történet tavasztól tavaszig tart, születéstől újjászületésig. A kertben megtörténő csoda a művirág formájában manifesztálódik, melyről senki nem tudja, hogyan került oda. Az alig látó nagymama (ismerős motívum, azt látja egyre jobban, ami a „szívnek fontos”) veszi észre és egyből nagyon megszereti a furcsa jövevényt, minden reggel meglátogatja. A művirág dacol a természettel és annak viszontagságaival, nem hervad el ősszel, ahogy a többi virág, csak akkor tűnik el hirtelen, amikor egy téli napon lehullik a hó és a nagymama meghal. A nagymama halálát burkoltan jelzi a szöveg („Másnap reggel Kató nagymama nem ment ki a kertbe szokásos sétájára.”), viszont az illusztráció és az alatta olvasható Luca Morandini verssor („Aztán egy ködös nap ketten szállnak égbe”) egyértelművé teszi, hogy mi történt.

 

A könyv egésze ugyanis három szálból fonódik össze: a bal oldalon található, díszes iniciálékkal kezdődő szerzői szövegek alkotják az egyik szálat, a jobb oldalt majdnem egészen kitöltő illusztrációk a másodikat, végül a képek alatt olvasható rövid verssorok a harmadikat.

Utóbbiak a jelenidejű igékkel az élmény közvetlenségét jelzik, sokkal érzelemtelibbek, intenzívebbek, mint a bal oldali szerzői szövegek, melyek a verset prózává szövik, múlt idejűvé alakítják. Az emlékezés távolságából a halál megszelidül, mese lesz belőle, az az ősi fajta, amely segít eligazodni az élet dolgaiban. Az illusztrációk pedig mindezt tovább árnyalják, finomítják minden részletükben utalva a körforgásra (kerek élőlények, ölelés-mozdulatok, ugrálókötél kerek íve, melynek teteje az égbe vész). Minden összeér, ahogy a művirág helyén is tavasszal egy pici piros virág dugja ki a fejét, amit természetesen a beszédes nevű Hajnalka, Kató nagymama unokája vesz észre a kavicsok között.

Ez a fajta gömbölyűség a Mamuskában csak az utolsó fejezetben érkezik el. Az első három rész az ellentétekre épül, élet és halál, fent és lent váltakozik egymással, de a kettő mindig kiegészíti egymást, az illusztrációkon is együtt vannak jelen. Az egyik legeredetibb ilyen motívum a víz alatti űrhajó, ahol a víz a halált idézi (lásd első fejezetben az árvíz, mely pusztulást hoz, és a nagymama halálával is párhuzamba állítható), az űrhajó viszont a felszállásra, a földtől és a vízből való felemelkedésre utal, az újjászületés lehetőségét hordozva magában. A bogarak és madarak együttes szerepeltetése is ugyanennek a motívumnak egy újabb megjelenési formája (nem véletlen, hogy a belső címlapon egy hernyó mellett bekötözött szárnyú madár áll, utalva arra, hogy a halál traumáját még nem dolgozta fel a főhős) mely aztán az utolsó fejezetben a lepke kifejlődési folyamatában (hernyó – báb – pillangó) össze is kapcsolódik. A képek hangulata is furcsa ellentétességet áraszt: a rengeteg élőlény szerepeltetése ellenére a rajzok statikusak, tömörek, az időtlenség érzetét keltik.

Az élet-halál ellentétpár legegyetemesebb szimbóluma maga a természet, mely először a harmadik fejezetben (A kertben) jelenik meg nem utalás-szerűen, hogy aztán a befejező részben kozmikussá tágulva kiteljesedjen. A kert (bekerített, saját természet) és csoda összefüggését A hálás virág kapcsán már vizsgáltuk. Mamuska kertje a valóságban ugyan „csak akkorka volt, mint egy zsebkendő”, az unoka-főszereplő mégis eltéved benne. Ez az eltévedés egyfajta beavatásként is értelmezhető, a kerti élmény bekukkantás az al/túlvilágba.

„Forróság volt, szárazság, és a levelek alatti zöld derengésben úgy éreztem magam, mintha egy üvegben ülnék. A földnek gombaszaga és sötétszaga és könnyszaga volt, a kezemmel morzsolgattam a hűvös göröngyöket. Egy dongó zurrogott el, nagy kék legyek zümmögtek a napfényben, az ösvényen pedig egy veréb ugrált végig, aztán csend lett. (…) Mamuska engem keresett.”

Az eltévedést hazatalálás követi, az utolsó fejezet A búcsú, ahol minden a helyére kerül, a kislány elfogadja a nagymama halálát. Ezt jelzi egyrészt a szimbolikus gyermeki temetés: a nagymama fényképe egy csokisdobozban kerül elhantolásra, miközben szentjánosbogarak világítják meg a gödröt, és tücskök húzzák a gyászindulót.

„Hirtelen nagy-nagy csend lett.”

A természet körforgása egyetlen pillanatra megáll, hogy aztán

„mégiscsak újrakezdje a nappalok és éjszakák váltakozásának lassú és biztos ritmusát.”

Egy másik ellentét is feloldódik: az anya, aki eddig elutasította kislánya valóságtól elrugaszkodott emlékeit, végre megérti és elfogadja őket, rájön, hogy azok a nagymama halálának feldolgozásához kellettek. Elfogadása jeléül felajánlja, hogy hívják meg a két képzeletbeli barátot, Dadit és Jajit vacsorára.

A könyv utolsó kétoldalas képe ezt a búcsúvacsorát ábrázolja, a hatalmasra nőtt virágok alatt kézenfogva ülnek a mosolygó szereplők a megterített kerek asztal körül. A vacsorára feltálalt születésnapi torta is az újjászületésre utal, a többi kerek finomság (dinnye, alma, kuglóf) és az összefonódott karok is mind a gyermek lelkében helyreállt rendet jelzik .



A kép szereplői itt már tudják, amit a hálás virágon keresztül Kató nagymama üzent Hajnalkának, hogy a természet részeként, annak kozmikus rendjébe ágyazódva a halál többé nem félelmetes, elfogadhatatlan, feldolgozhatatlan esemény, hanem csupán az örök körforgás része, az élet másik oldala.

Forrás: prae.hu

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót