OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
NOVELLAMESÉK
NOVELLAMESÉK : Az éneklő fa (1)

Az éneklő fa (1)

Bernard Clavel   2018.09.21. 20:10

A Goncourt-díjas Bernard Clavel tündérien szép meséje arról szól, hogyan váltja be szavát Vincendon apó, a fák szerelmese. A gyerekek csodálkozására és gyönyörűségére hogy szólal meg kezében a "halott" fa.
 
 
Januári reggel volt. Olyan szép, fehér és derűs, akár egy öreg hegyipásztor, akinek zúzmarás a bajusza, és a szemében csillog a nap. Egész éjszaka havazott nagy, tömött pelyhekben. Azután reggel lett, és az északi szél egyetlen fuvallattal megtisztította az eget. A ház mögött a hegy lábánál az erdő mély, fagyos csendben aludt. Az ágak között kék volt az árnyék. A fenyők még roskadoztak a hó súlya alatt, mert a hajnali szél csak éppen addig fújt, míg szét nem kergette a felhőket.

Isabelle és Gérard nagyszüleik házában laktak az erdő közelében. Kicsike, szürkére festett ház volt ez, zöld zsalugáterekkel. Elhúzódva, olyan távol bújt meg a falutól, messze-messze, a befagyott patak partján, hogy alig lehetett rátalálni ezen a reggelen. Még az ösvényt sem lehetett látni, amely a földek között vezetett hozzá, s átvágott a réten. A két gyerek, az ablak előtt állva, megpróbálta felfedezni legalább a nyomát. Az első kanyarig, ahol a két év előtt kiszáradt, nagy jávorfa állt, amit nagyapa még nem akart kivágni, világosan lehetett látni, de messzebb már belemosódott a hóba.

Amíg így nézelődtek az üveghez nyomott orral, Isabelle és Gérard egy madarat látott elsurranni, azután egy másikat is, majd egy egész madárraj telepedett a szőlőlugasra, amelyről csomókban hullott le a hó.

 

- Fáznak - mondta Isabelle -, szórjunk nekik szemet vagy kenyérmorzsát.

Már hozta is a magot, Gérard meg az ablakot nyitotta.

- Csukd be gyorsan - kiáltott rá nagyapa -, bejön a konyhába a tél!

A gyerekek összenevettek: mintha a tél be tudna jönni a házba! Isabelle magot szórt a kis ösvényre, ahonnan nagyapa már elsöpörte a havat, hogy el lehessen menni a fáskamráig fáért. Nagymama köhögni kezdett, aztán felemelte a tűzhely vaskarikáját, és egy hatalmas hasábot tett a tűzre.

Mihelyt az ablak becsukódott, két madár leröpült a lugasról, és jött csipegetni. A többiek előbb csak megrebbentek, de hogy semmi sem mozdult, szárnyra kaptak ők is, mások meg egyenesen a tetőről hullottak alá, csaknem szárnycsapás nélkül.

- Nem lesz elég a mag - mondta Isabelle. - Egyre többen jönnek.

- Hát persze! Persze! - kiáltotta nagymama. - Ha mindent odaadsz, a csirkéimnek semmi sem marad!

- Csak csináld, csináld, majd ideszokik az erdő minden madara! - duplázott rá nagyapa.

Isabelle nem mert velük ellenkezni, és visszament az ablakhoz. Pár pillanatig a bátyja mellett maradt, az üveget törölgetve, mert bepárásodott. Hirtelen megszorította Gérard karját.

- Oda nézz, az ösvényen! - mondta.

Gérard kinézett. A hatalmas, kiszáradt jávorfán túl különös lény haladt a hóban. Még leginkább arra a felhúzható játék nyúlra hasonlított, melyet Télapó hozott Gérard-nak pár évvel ezelőtt. Mint az a játék nyulacska, úgy döcögött, botladozott jobbra-balra, és meg-megállt minden pillanatban. Szürke bundában volt, ahogy ez már nyúléknál szokásos, s két leffegő, hosszú füle párban állt feje búbján.

Olyan különös látvány volt, hogy a gyerekek meg is feledkeztek a madarakról. Eltátották a szájukat a csodálkozástól, s némán bámultak a különös lényre, akinek szeme időről időre szinte szikrát vetett.

Amikor a nyúl, amely különben csak a hátsó lábán járt, elérte a kert élősövényét, a gyerekek már nem láttak belőle többet, csak a fejét.

- Úgy látszik, ide jön - suttogta Gérard.

- Csakugyan, megkerüli a kertet.

A nyúl eltűnt, hosszú csend lett, már-már szorongató. A gyerekek visszatartott lélegzettel füleltek. Aztán lépések koppantak a lépcső kőfokain, és a madarak olyan vadul csaptak szét, hogy a gyerekek felugrottak.

- Hallottatok valamit? - kérdezte nagyapa.

A két kicsi a fejét rázta.

- Ki az ördög lehet? - kérdezte nagymama. - A postás ilyenkor még messze jár.

A nagyszülők semmit sem láttak, és a gyerekek sem mertek szólni. Nem mondhatták volna úgysem: "Egy felhúzható játék nyúl jön, egyes-egyedül, akkora, mint egy ember, és éppen most veri le a lábáról a havat a kövön."

Valami talpsutrálásféle hallatszott, és máris kopogtattak. A nagyszülők egymásra néztek, majd az ajtóra. S mert a kopogás most már erősebben ismétlődött, nagyapa felkiáltott:

- Szabad!

Az ajtó lassan kinyílt, és elsőként a fagy vad lehelete hatolt be a konyhába. A nyúl, szürke bundáján, ezúttal mégiscsak behozta a telet. Mert bizony ő volt az, aki ott állt a küszöbön, megtorpanva a kitóduló melegtől és a tűzhely illatától, melyen valóságos nyúlpecsenye sült.

Nagymama sietve becsukta az ajtót. S akkor a nyúl egyszerre csak beszélni kezdett.

- Jó napot, jó napot! - mondta. - Kicsit előbb jöttem, bocsánatot kell kérnem, de...

A szürke bunda mögül kibukkant az arca, feltűnt a vastag szemüveg, a pirosra fagyott orr, a lószőrfekete-bajusz, majd az orca is, őszborostás, mint a nagyapáé.

- De hiszen ez Vincendon! - kiáltott fel nagyapa. - Ez Vincendon!

És semmi kétség, valóban Vincendon volt. És amikor aztán levetette felhajtott fülű sapkáját, és kibújt bundájából, melynek gallérja egészen a szeméig ért, a gyerekek is megbizonyosodtak róla, hogy a játék nyúl csakugyan ember. Látni ugyan Vincendont eddig még sosem látták, de nagyapa gyakran beszélt nekik öreg barátjáról.

Vincendon apó a szemüvegét törölgette meg a könnyeit, melyek újra és újra elöntötték a szemét.

- Alig látlak benneteket - ismételgette. - A meleg a hideg után mindig megkönnyeztet. A szemüvegem meg csupa pára.

De ha nem is látott, azért beszélt és hallott. Nagyapa mellé telepedett a tűzhely szegletéhez, és hamarosan történeteket kezdett mesélni ifjúságáról. Nagyapa is mondta a maga történeteit. Csaknem egyszerre beszéltek, és senki sem figyelt rájuk, de azért ők - úgy látszott - boldogok voltak mind a ketten.

A gyerekek közben visszafordultak az ablakhoz. A mag már az utolsó szemig elfogyott, de néhány madár még nem hagyott fel a keresgéléssel. Egy árnyék húzott végig a havon, egy nagy, fekete madár szállt le és ült meg a kiszáradt, holt fán. Gérard megfordult.

- Nagyapa, egy sas van a halott fán! Gyere, nézd meg gyorsan, nagyapa!

Nagyapa nem mozdult, de Vincendon felállt, és odalépett a gyerekekhez. Kerek s most már tiszta szemüvege ott ült az orrán.

- Nem sas, hanem holló - mondta. - És a fa jávorfa, és nem is halott.

- Két éve már, hogy elpusztult - mordult nagyapa a fotelból. - És ki is vágom, mihelyt lehet.

- Mondom, hogy nem halott - erősködött Vincendon. - A fák sohasem halnak meg...

- Ne beszélj már ilyeneket! - mondta nagyapa kicsit meglepetten. - Esküszöm neked, már két éve nem hajt ki. Hidd el, száraz fa ez és tűzre való.

Vincendon rájuk nézett, a háziakon jártatta a szemét, mégis úgy tetszett: egyiküket sem látja. Valami mást lát ott messze, nagyon messze, túl a látóhatár szélén.

- Mondtam már nektek, hogy a fák nem halnak meg soha - ismételte. - És be is fogom bizonyítani... Bebizonyítom, meg fogom szólaltatni a ti öreg jávorfátokat.

Nagyapa nem hitte, de hallgatott. Vincendon a barátja volt, nem akart vele ellenkezni.
A gyerekek egymásra néztek. Vajon jól hallották-e? De Vincendon már vissza is ült a fotelba, és ott folytatta a történeteit, ahol abbahagyta. És alkonyatig náluk is maradt, még estebédre is. Amikor aztán útnak indult, nagyapa elkísérte a jávorfáig. Mindketten körüljárták a hatalmas törzset, mintha bújócskát játszanának, és gyerekesen kicsinek is tűntek az alászálló alkonyatban, amely újévi levelezőlapképet formált a tájból. 

Végre nagyapa visszatért.

- Mit mondott? - faggatták a gyerekek türelmetlenül.

- Vincendon erősködik, hogy a jávorfa nem halott. Mindenesetre megígérte, hogy megszólaltatja.

- De hogyan, nagyapa, hogyan?

- Az az ő titka. Majd meglátjátok. Nem mondhatok többet, mert nem mondott többet. Ki kell várni.
És a gyerekek hiába is kíváncsiskodtak, nagyapa hallgatott.

TOVÁBB>>

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót