Tartalomjegyzék   Előszó Matthew nem enged a puffos ujjból Karácsony a Vörös-dombon A Young családi viszály vége Cyrilla néni karácsonyi kosara Osborne-ék karácsonya A feledhetetlen Clorinda ajándékai Katherine Brooke a Zöldmanzárdos-házba látogat Karácsonyi tévedés Meglepetés az Enderley úton Falsomék ünnepi ebédje Váratlan ötlet Josephék karácsonya Richard bácsi újévi ebédje Ida újévi tortája Bertie újéve     Both Gabi   Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mit mondhatnak egy mai tízéves számára azok a karácsonyi elbeszélések, amelyek több mint száz évvel ezelőtt íródtak? A novellák nyelvezete kissé régies ugyan, de az emberi viszonyok és történetek ma sem változtak, ugyanarról beszélnek, mint a mai szerzők: szeretet nélkül semmit nem ér az ünnep. L. M. Montgomery neve nem ismeretlen a magyar olvasók, illetve még inkább a tévénézők számára, mert ő írta a Váratlan utazás című nagy sikerű televíziós sorozat irodalmi alapanyagát is. Az Anne karácsonya történetei kivétel nélkül mind a korabeli lapokban jelentek meg az akkori szerkesztők felkérései alapján. Montgomery írói biztonságát jelzi az a tény, hogy a novellák színvonala cseppet sem hullámzó: a kötet 16 magas irodalmi igénnyel megírt szöveget tartalmaz. Kissé szkeptikus voltam, amikor néhány évvel ezelőtt kezembe került az Anne karácsonya, csak bele szerettem volna nézni, nem állt szándékomban végigolvasni, de olyan mesteri módon tartja ébren az olvasói érdeklődést az írónő, hogy nehéz letenni a könyvet. A novellákban megjelennek a generációs ellentétek, sokat olvashatunk a fiatalok és az idősebbek harcáról, szinte mindegyikben van valami elfojtott érzelem, és fontos témaként szerepel a társadalmi csoportok közötti feszültség is. Nemegyszer érezhető némi patetikus felhang, amely bizonyára a kéziratot megrendelő szerkesztő határozott kérése nyomán született, de ezek mégsem üres karácsonyi tanmesék. Nosztalgikus érzések kerítik hatalmába az olvasót, olykor Szabó Magda novellái idéződnek meg olvasás közben. Montgomery egyik kedvenc helyszíne, a bentlakásos iskola is szerepel a kötetben. Talán a hasonló díszletek és a szabad szellem köti össze a két írónő világát. Az elbeszélések nem nélkülözik a különös fordulatokat, cseppet sem sablonosak. Sokat megtudhatunk a múlt század elejének polgári hagyományairól, társadalmi viszonyairól, hosszas leírásokat olvashatunk ruhákról, ételekről és a természetről is. A családi viszályok szintén nagy szerepet kapnak a kötetben. Az írónőt anyja korai halála miatt nagyszülei nevelték, feltehetőleg nem a legideálisabb körülmények között, talán emiatt tér vissza újra és újra a viszonyok elemzéséhez. Hogy mit jelenthet egy tízévesforma, információkkal bőségesen elárasztott gyerek számára ez a lassú tempójú könyv, nem tudom, de azt igen, hogy a kevés beszédű, visszafogott szomszéd kislánynak kölcsönadtam, aki egy nap alatt elolvasta. Amikor megkérdeztem tőle, hogy tetszett neki, csillogó szemmel azt válaszolta: „nagyon jó volt, elhittem, ami benne van.” És talán ez a legfontosabb, amit egy jó könyvről el lehet mondani: elhisszük, ami benne van!