OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
RECENZIÓK - GYEREKIRODALOM
RECENZIÓK - GYEREKIRODALOM : Csilicsala csodái

Csilicsala csodái

Rácz I. Péter  2020.08.11. 20:54

Írta: Török Sándor, illusztrálta: Kalmár István. Ciceró, 2005., 264 oldal

Varázsparádé

"Hites varázsló, rendel gyermekek számára egész nap és egész éjszaka, hívásra azonnal jelentkezik, hívás nélkül egy kicsivel előbb!" – állna Csilicsala bácsi neve mellett a telefonkönyvben, már amennyiben az illető varázsló neve szerepelne bármely efféle adatbázisban. Csilicsala varázsigék keltette bűbájjal terelte egykor a gyerekeket jobb útra, ám bűvereje és bája talán már megkopóban.
 
A Kököjszi és Bobojsza megvolt, aztán filmen a Hahó, öcsi! és a Hahó, a tenger!. A Csilicsala név persze ismerős, ahogy a varázsmondóka is:
 
"Viri a varázslat, piri a parádé, csilicsalamádé, hipp és hopp", gyerekkoromban mégsem hallottam rádióban, mégsem olvastam könyvben Török Sándor mesefolyamát.
Később az író/újságíró nevét is inkább az Auschwitzi jegyzőkönyv kapcsán jegyeztem meg, hiszen ő volt az, aki 1944 korai tavaszán eljuttatta Horthyhoz a dokumentumot.


 


Most viszont kihasználva, hogy a Ciceró Könyvstúdió "Klasszikusok fiataloknak" sorozatában ismét hozzáférhetővé tette a 2005-ben már egyszer megjelentetett Csilicsala csodáit, egyrészt megpróbáltam pótolni a hiányt, másrészt elképzeltem, hogy mennyiben olvasható ez a hat epizód a mai célközönség számára, azaz – a kiadói ajánlás szerint – a nyolcéves nebulóknak.
 
Nem véletlenül írtam epizódot, hiszen Török Sándor varázslója 1953 nyarán köszöntött be a rádióhallgatókhoz rádiójáték formájában (előbb Ráday Imre, majd Csákányi László hangján). A Csilicsala csodái 1956-ban jelent meg könyv alakban, majd két folytatást is megért: Csilicsala újabb csodái (1958) és Csilicsala legújabb csodái (1961) címen. Mindhármat Réber László illusztrálta. A siker tehát ezáltal rekonstruálható: az első kötet hat részét előbb kilenc, majd másik hét történet követte. 1969-ben – három csalafintasággal – film is készült Török és Tóth Eszter forgatókönyve alapján, amit Palásthy György rendezett. Itt Páger Antal alakította a láthatatlan varázslót. Talán megelőlegezi a korszerűség kérdésében tett vizsgálódásomat, hogy a három kötet közül csupán az első került ismételt kiadásra (1960, 1981, 2005, 2011). Kritikámban amellett fogok érvelni, hogy már az első kötet sem kínál könnyen megfejthető kódokat a mai olvasóközönségnek, több szempontból sem.
 
Mindenekelőtt azonban, a hozzám hasonlók kedvéért, akik nem rendelkeztek/rendelkeznek eme klasszikusnak aposztrofált meséről kellő ismerettel, összefoglalnám a meseciklus főbb pontjait. A főszereplő kisiskolás Balogh Gyuszi Budapesten él családjával: apával, anyával, nagymamával és kistestvérével, Öcsivel. Gyuszi különféle csintalanságai, jellembeli hiányosságai révén sorozatosan bajba kerül, amiből egy csodás alak, a láthatatlan, de mégis érzékelhető Csilicsala bácsi, a varázsló húzza ki. Ő az, aki bűbájával különféle erkölcsi útmutatóként szolgáló történetekkel kényszeríti ki a kisfiúból a helyes viselkedést, a jellemfejlődést. Az egyes történetek alaphelyzete mindig egy helytelen viselkedésből (hanyagság, felületesség, szófogadatlanság, önzés stb.) adódó morális dilemma, amit Gyuszi el akar palástolni, vagy nem akar tudomásul venni. Ehhez kéri tulajdonképpen a gyerekek rendelkezésére álló varázsló segítségét. Majd az erősen didaktikus, mind hozzá, mind az olvasóhoz szóló példázatszerű meséből okulva belátja tévedését vagy rossz döntését, és "jó fiú" lesz. Műfajilag tehát tanmese-sorozattal/-gyűjteménnyel van dolgunk, mely normatív morális alapon tanítva szórakoztat, szórakoztatva tanít.
 
A varázsló alakja külön figyelmet érdemel. Érdekes médiumelméleti transzfert feltételezek amögött, hogy megjelenését mindig zeneszó előzi meg. Ez valószínűleg a rádiójáték formájában történő előadás miatt alakult így, hiszen ott ezzel tudták jelezni a hallgató számára a szereplőkhöz hasonlóan csakugyan láthatatlan "alak" jelenlétét. (A hangzóság ilyenfajta intermediális megjelenését feltételezem a gyermekkönyvekre amúgy jellemző nagyszámú mondóka, rigmus fellelhetőségében is.) Csilicsala figurájának fiktív jellegét a szerző többször is jelzi, elsőként mindjárt a történet elején: a varázsló láthatatlan, de mindenütt ott van "ezt tessék jól megjegyezni", vagy a harmadik részben, ahol épp Hóember, Bodri kutya és Csilicsala diskurál, akik se nem láthatóak, se nem hallhatóak külső szemlélő számára:
"Mi azonban tudjuk, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. A helyzet teljesen amolyan. No persze ehhez, ami most itt történik, egy varázsló kell – ezt bárki tudhatja –, különben minden teljesen lehetetlen, megmondhatja bármely józan ember." (173. o.)


 
A nagy vehemenciával elolvasott kötet első fejezete még felcsigázta az érdeklődésemet (elsősorban az ’50-es évek világának megidézése miatt), a második rész (Messzi mesék közt) pedig egyenesen tetszett, sőt, Darvasi László Trapitijének egyik elődjét véltem felfedezni a magyar népmesékből a Grimm-mesékig ívelő átlépések sorozatában (öreganyám, terülj-terülj asztalkám, hétfejű sárkány, tüzes csikó, kacsalábon forgó vár, majd Piroska, disney-s Hófehérke, Csipkerózsika). Ám a következő négy mese közül már csak a nagyon túlírt, terjengős János vitéz, Robinson és a többiek című váltott ki belőlem némi izgalmat, végül az utolsó fejezet munkásmozgalmi szóhasználatának ironikus hangjai vonták még magukra a figyelmemet.
 
Különösen az első fejezet erénye, a fenn említett korrajz szóhasználatban megnyilvánuló punktuális korszerűsége, ami a mai gyerekek számára némely esetben már magyarázatra szorul (kalauz, lyukasztó, aprópénz, fillér, kávédaráló, házfelügyelő, töltőtoll), sőt, talán már nekem is kemény diónak bizonyult volna a ’70-es évek végén, a ’80-as évek elején (peronos villamos, gumitalpú kerekű fás szekerek a körúton, dékávé – ez utóbbi – DKW – egy régi autómárka). Mindenképpen vonzó az a családmodell, amiben együtt él három generáció, vagy az a szoros tanár-diák viszony, amiben Fekete tanár úr szinte családtag – azonban ma már egyik sem igazán életszerű. Kicsit faramucinak tűnik, hogy míg a kiadó lábjegyzetben közli az ötödik fejezet egyes szereplői (Don Quijote, Rocinante, Sancho Panza) nevének helyes kiejtését, addig egyéb szereplőknél ezt nem teszi, ahogy nem fűz magyarázatot ezeknek a ma már bizony nem mindennapi tárgyaknak a nevéhez sem.
 
A második rész, akárcsak az ötödik, egyfajta kanonizáló szándékot, illetve egy normatív közös olvasmányélményt feltételez. S míg a mesei figurák (említett népmesei alakok, műmesék narratívái) már minden bizonnyal részei a nyolcéves olvasó műveltségének, addig a János vitéz, vagy a Pál utcai fiúk, a Gulliver, a Don Quijote, a Robinson nem biztos – még ha az ifjúság számára átdolgozott, rövidített kiadásokat is vesszük alapul. (Egy apuka meg is jegyezte egy blogban, hogy kényszerűségből kihagyták ezt a fejezetet, mert nem volt érthető a gyermekei számára.) Persze elképzelhető, hogyha a gyermek hasonló gyakorlatot követ az olvasásban, mint az ötödik fejezet Gyuszija, azaz átugorja a leírásokat, s csak az akciókat figyeli, akkor nem is fontos számára, hogy milyen irodalmi utalásokkal telített a szöveg. A hatodik fejezet kommunista, munkásmozgalmi szóhasználatát átvevő gyermeki beszéd megértése azonban már mindenképp gondokat okozhat a fiatal olvasónak.
 

Mindazonáltal a morális dilemmák keretéül szolgáló tipikus tanár-diák, fölnőtt-gyerek, gyerek-gyerek élethelyzetek kortalannak tetszenek, a mesék világában kalandozó fantázia-történetek, a nyelvi játékok (pl. a hipp meg a hoppal (135. o.), a cókmókkal, a nagybőgő-kisbőgővel (137. o.)), a kissé talán bugyutácska rigmusokkal érdekfeszítőek lehetnek az olvasónak vagy hallgatóságnak.
 
Szerény, korántsem reprezentatív közvélemény-kutatásom szerint Török műve nem tartozik az olyan ismert, pláne klasszikus művek közé, mint az Egri csillagok, vagy a Pál utcai fiúk. S ez egyre inkább indokoltnak tűnik a jelenlegi társadalmi viszonyok, a történet szóhasználatának avultsága, az irodalmi, gyermekirodalmi kánonok decentralizáltsága miatt. A varázsló nagyon eltűnik – idézhetem a kötet utolsó fejezetének címét. Ugyanakkor a kordokumentum érdekességén túl, Csilicsala csodáinak emberléptékűsége, (nyelvi) játékossága, mondatainak kereksége, pontossága még bír némi varázserővel.
 

Rácz I. Péter

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót