OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
MAGYAR ILLUSZTRÁTOROK KÉPI VILÁGA
MAGYAR ILLUSZTRÁTOROK KÉPI VILÁGA : Kőszeghy Csilla (1) Bumburi - Interjú

Kőszeghy Csilla (1) Bumburi - Interjú

Varga Betti  2017.01.07. 12:08

Kőszeghy Csilla fiatal illusztrátor. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Egyetemen és a londoni Kingston University-n végezte. Több munkájával is találkozhattunk már felnőtt könyvborítókon, tankönyvekben, és gyerekkönyvekben. 2010-ben jelent meg az első kötete, amit nemcsak ő rajzolt, hanem írt is: a Bumburi.
 
A Gyerekszemlének adott interjúban néhány műhelytitok is kiderül: megtudhatjuk, milyen különbségeket lát Csilla a magyar és az angolszász illusztráció hagyományai között, és hogyan vegyíti a két különböző kultúrából fakadó eltérő technikákat munkáiban.
  • Miért éppen egy kiskutyát választottál főszereplőnek?
A diplomamunkám a nagymamám pulijáról szólt, akkor kezdtem el kutyákkal foglalkozni. Most nincs saját kutyám, de nagyon szívesen vigyázok másokéira. Az elvállalt felügyelettel kezdődött minden: egy egész kutyás világ tárult fel előttem. Amikor a kölcsönkutyákkal sétáltam, azt tapasztaltam, hogy egy kutyával egy teljesen más dimenzió nyílik meg: az emberek sokkal barátságosabbak lesznek. Amikor két hétig nálam volt egy kutya, mindenkit megismertem a környéken. Azt hiszem, ez a nagyon barátságos világ közelebb áll a gyerekekhez. Ezért a kiskutyát, Bumburit úgy próbáltam felépíteni, hogy maga is egy olyan gyerekfigura legyen, akivel könnyen lehet azonosulni, akinek a csetlés-botlásai hasonlóak a négy-öt évesekéhez.

 

  • Milyen fajta kutya Bumburi?

Angliába jártam mesterképzésre, az ottani lakótársnőm szülei egy angol farmon éltek, és volt egy Jack Russel-terrierjük. Oscar Wilde Bunbury-jéről nevezték el. A nevét magyarosítottam a karakterhez, de a magyar Bumburi minden más tulajdonságot örökölt: a kiskutya nagyon bohókás, oldalán egy nagy fekete folttal, amit már messziről ki lehet szúrni.

A Bumburit ihlető terrierről készült rajz

  • Ez az első gyerekkönyved, amit nemcsak illusztráltál, hanem írtál is. Mit tartottál fontosnak a könyv összeállításakor?

Elsősorban a vizualitásra akartam építeni a Bumburit. Bár a szöveg követi a történéseket, a képek jóval mozgalmasabbak: lehetőséget adnak arra, hogy a történetet folytatni, kiegészíteni lehessen. Sok szülőtől hallottam vissza, hogy böngészőként használták az illusztrációkat. Fontosnak tartottam, hogy a képeken is éreztessem a mozgást, az akciót: amikor Bumburi oldalakon keresztül repül, akkor egyetlen mozdulatsort több képen keresztül ábrázolok. Ezt a technikát egyébként még Angliában szerettem meg. Kaptunk egy iskolai feladatot, ahol egy teljes könyvet kellett rajzolni: a hős kislány elcsúszik egy banánhéjon, és lerajzoltam, hogyan jut el a véletleneknek köszönhetően egészen addig, amíg ő lesz a cirkuszi akrobaták között a főszereplő.
A másik, amit nagyon szerettem volna megvalósítani, egy gyerekkori emlékhez is kötődik. A nagymamámmal mindig szívesen néztük Chaplin filmjeit, gyerekként nagyon közel állt hozzám ez a csetlő-botló humor. Nagyon sok burleszkfilmet megnéztem a Bumburihoz, mert ma is úgy gondolom, hogy a gyerekeket felszabadítani és szórakoztatni kell. Nem tanítani akarok elsősorban, hanem el szeretném érni, hogy a gyerekek együtt nevessenek a szülőkkel, és nekik is olyan élmény legyen az együtt töltött idő, mint nekem a nagymamámmal.

  • Nemcsak gyerekkönyveket, hanem tankönyveket is illusztrálsz, és borítókat tervezel. Látsz-e valamilyen különbséget a felnőtteknek és a gyerekeknek készülő munkáid között?

Igazából nem, ugyanúgy készülök, ötletelek mindkettőnél. A lényeges különbség inkább a Bumburi készítése közben jelentkezett. Sokkal kreatívabb munka, amikor én írom és rajzolom egyszerre a történetet. Nagyon élveztem, hogy nekem kellett összerakni az egész storyboardot, hogy én határozhattam meg az elejétől a végéig a könyvet. Ez persze valamivel nehezebb is volt: ki kellett találnom, hogyan épüljön fel a történet, de közben már terveztem magamban a képeket, és ezek az ötletek folyamatosan hatottak a szövegre, alakították azt.


  • Egy beszélgetésünkkor azt mondtad, nagyon szereted a picture bookokat. Miért nem ezt a formát választottad a Bumburinak?

A picture book a könyveknek az a fajtája, ahol a képbe beleépül egy általában két-három soros szöveg. Magyarországon ezekből egyelőre csak nagyon kevés van, mivel nehezen értékesíthetőek a szigetországitól eltérő olvasói hagyományok miatt. A picture book vizuálisan már kisiskolásoknak való, és a szövegrész is úgy van kitalálva hozzájuk, hogy a gyerekek maguknak olvassák el. Magyarországon viszont ebben a korban a jellemzőbb inkább az, hogy a szülők mesélnek a gyerekeknek, és ezért csak később kezdenek el egyedül olvasni. Ezért a magyar vásárlók a picture bookokban kevésnek találják a szöveget.
A Bumburi éppen ezért inkább a Marék Veronika nevével fémjelzett hagyományhoz csatlakozik. Ez a felépítés egyelőre jobban illeszkedik a magyar olvasói szokásokhoz, és a megcélzott közönséghez, a bölcsődés, óvodás korosztályhoz is ez passzol.

  • A munkáidban mik azok a jegyek, melyekben egyértelműen az angol, és melyek azok, melyekben a kontinentális hagyományokat követed?

Az angolszászok nagyon szeretik a groteszket, hogy ez mennyire hangsúlyos náluk, elég, ha csak Tim Burton filmjeire vagy az Ahol a vadak várnak illusztrációira gondolunk. Kedvelik a szemtelen humort, a színeket. A figurákat – a magyar stílustól eltérően – aránytalanul rajzolják meg, például a gyerekek sokkal nagyobb fejet kapnak, mint itthon. Amikor kimentem tanulni, javasolták is, hogy fordítsam ki sokkal bátrabban az arányokat, nyugodtan rajzoljak nagyfejű embereket. Ezt végül át is vettem, ma már kifejezőbbnek érzem így a karaktereimet.
Ha viszont arra kell válaszolnom, szerintem mi a kontinentális a rajzaimban, akkor talán a festői és rajzi hagyományok erősebb hatását emelném ki. Nagy-Britanniában ugyanis sokkal több számítógépes grafikát használnak. Igazából a két iskola között vagyok: nem tudok elköteleződni egyik mellett sem, igyekszem mindegyikből azt beemelni a munkáimban, amit szeretek.


  • A használt technikák, és kedvelt stílusok mellett van más alapvető különbség is az angol és a magyar illusztrátorok között?

A legszembetűnőbb az illusztrátornak, mint művésznek a megítélése. Itthon nincs külön illusztrátorképzés. A Képzőművészeti Egyetem inkább a kiállítóművészek képzésére koncentrál, amikor még ott tanultam, én is inkább efelé akartam menni. Az Iparművészeti Egyetemen foglalkoznak ugyan az illusztrációkkal, de ott sem indítanak külön szakot, hanem a tervezőgrafika részeként tanítják. Ami azért valljuk meg, nagyon kevés. Aki ezzel akar foglalkozni, annak vagy önállóan, vagy más intézményben kell tovább képeznie magát. És ott vannak még az előítéletek: Magyarországon - igaz, egyre kevesebben, de - még mindig sokan lenézik ezt a műfajt.

  • Hogy látod, milyen irányai vannak a magyar illusztrációnak?

Két vonalat látok nagyon hangsúlyosnak. Az egyiket Szegedi Katalin nevével lehet azonosítani, aki a mesterségbeli tudást kamatoztató, gyönyörűen kidolgozott, kizárólag kézzel készített irányt képviseli. Ennek óriási rajongótábora van. A másik irányt a teljesen digitális grafika képviseli, és magas minőségű munkák születnek itthon is. Nekem mindkét irány tetszik, próbálom keverni a két technika előnyeit. A számítógépes grafika bár steril és nagyon egzakt vonalakat tud rajzolni, hiányzik belőle a textúrák, a felületek varázsa. Utóbbiak a hagyományos technikában megvannak, viszont ezzel nehezebb a részletek kialakítása és a szkennelés, digitalizálás.

  • A Bumburi megnyerte az Aranyvackor 2009 pályázat különdíját, ahol „internetre termett” illusztrációnak választották. Hogyan veheti fel a versenyt a könyvillusztráció az internettel?

Nyulász Péter mondta nekem egyszer, hogy a könyv és az internet valójában erősíti egymást, hiszen mindkettő más élményt nyújt. A könyv egy fizikai megvalósulás, személyes interakciót igényel. Az internet és a számítógépes játékok pedig lehetőséget adnak a játékra. Mindkettő ugyanolyan értékes és üdvözlendő.
De a könyvek is képesek megadni azt a játékélményt, amit az internet: érdemes lenne Magyarországon is nyitni a popup könyvek felé. A popup könyvek látványos, érdekes felületeket használnak, mozgathatóak, interaktívak. Erre itthon nagyon kevés példát találni, és ennek bizony oka van: rendkívül költséges az előállítása a popup könyveknek, éppen ezért nagyon drágák, Magyarországon egyelőre nem lenne piaca.


 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót