OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK?
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK? : Okkal vannak levágott fejek az esti mesében

Okkal vannak levágott fejek az esti mesében

shutterstock 175869503Egyik barátnőnk, Eszter nemrég mesélte, milyen nehéz feladat elé állította saját magát. Négyéves kislánya ugyanis a legtöbb gyerekhez hasonlóan nagyon szereti a meséket, csakhogy Eszter szerint a mesék túlnyomó többsége felesleges brutalitással van tele. Különösen az egyébként aranyos népmesékkel van sok baj: állandóan fejeket vágnak le bennük, szereplők egészben nyelnek le más szereplőket, és némelyikben többen halnak meg, mint egy ZS kategóriás akciófilmben. Ezért Eszter minden mesét átfogalmaz, a durva jeleneteket egyszerűen kihagyja, vagy mást talál ki helyettük.

Ez elsőre aranyos ötletnek tűnik, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy célravezető. A meseterapeuták szerint a népmesék okkal tartalmaznak véres, bizarr vagy épp szorongáskeltő részeket, és nagy hiba lenne ezeket kivágni.

Vegyük csak az egyik kedvencemet: a Rózsát nevető királykisasszonynak mindjárt az elején kivágják a szemét, és macska szemét teszik be a helyére, amit a boszorkány egy fiókból vesz elő. Felolvasná ezt óvodáskorú gyerekének? Márpedig fel kellene. 

Korbai Hajnal meseterapeutával, a Mosoly Alapítvány munkatársával beszélgettünk lefejezésről, tűzön pörkölésről és szörnyszükségletről.

A népmesék tele vannak agresszióval, fizikai bántalmazással, halállal, levágott fejekkel. Kivájják a szemedet, tűzre vetnek. Erre most komolyan szükség van? Miért?

 

Az alapprobléma szerintem az, hogy a felnőttek azt gondolják, hogy a gyerekek ugyanúgy látják a világot, ugyanazt élik meg a mesehallgatás alatt, ugyanazokat a képeket látják, mint ők. Pedig az a felnőtt, aki már látott emberboncolást vagy vérben tocsogó horrorfilmet, nyilván nem ugyanazzal a képi anyaggal dolgozik a képzeletében, fantáziájában, mint egy gyerek, akinek jó esetben a „legszörnyűbb” ilyen típusú emléke, mikor a játékbabájának a fejét levette, majd visszatette minden trauma nélkül. Vagy éppen látott feldarabolni egy vajaskenyeret... aztán felfalta!

Ám a mesék nemcsak ezen a szinten értelmezhetők, és hatnak a hallgatóra. A mese szereplői egyszerre azonosíthatók be a körülöttünk élő hús-vér emberekkel, és egyszerre szolgálnak útmutatóul a saját belső világunk feltérképezésében.

Vagyis a sárkány vagy a boszorkány egyszerre lehet egy rokon, vagy a szomszédasszony, de jelentheti egy olyan személyiségrészünket, vagy betegségünket, amely ellenünk fordult, és le kell győznünk. Meg kell semmisítenünk. Ha így nézzük, a gyereknek nemhogy szépíteni kell a sárkány lefejezésének, vagy a boszorka tűzön pörkölődésének részletét, hanem azt fogja a gyerek a legjobban élvezni a meséből.

Vagy amikor a főhős elveszíti a szeme világát majd visszanyeri a mesében (mire vagyunk vakok az életünkben?), feldarabolják és újraélesztik hétszerte szebben (hányszor éljük meg gyerekkorunktól egy-egy életszakasz végén, egy új kezdetén, vagy krízishelyzetek után, hogy teljesen új minőségben „születünk újjá”). Ezeknek a részeknek mind megvan a maguk jelentősége a történetekben, és a tudattalan és szimbólumok nyelvén szólva meg is érthetjük őket akár felnőttek, akár gyermekek vagyunk. De könnyen félre is érhetjük őket, ha a racionális bal agyfélteke szabályai szerint közelítünk a mesékhez.

Mi a helyzet a rajzfilmekkel, filmekkel? Azok is lehetnek nyugodtan rémisztőek?

Eltér a kettő. A másik szerencsés tulajdonsága a gyermeki fantáziának, hogy csak annyira ijesztőnek képzel el egy szereplőt vagy történést a mesében, amit ő még elbír. Kicsit szeret borzongani, van neki „szörnyszükséglete” is a szakemberek szerint, de csak annyira, amennyivel még meg tud küzdeni.

Ezért van probléma a készen kapott, felnőttek által készített képekkel, akár mesekönyvben, akár rajzfilmen. A mindent látott felnőttek sokszor túlteljesítenek az ijesztgetésben, nehezen tudják belőni, hogy mennyire kellene ijesztőnek lennie az adott gonosz boszorkánynak vagy szörnyetegnek. Nem tudnak belehelyezkedni a gyermekek képzeletvilágába. Az én gyerekem a Disney verzió Hamupipőke mostohája elől kiszaladt a szobából minden alkalommal, pedig ha csak hallgatja a meséket, bármilyen gonosz banyát jól bír.

És ha egyszerűen csak kihagyom a gonosz banyát?

Ha kihagyjuk a felnőttként félelmetesnek vélt részeket a meséből, ezzel pont a gyógyító erejétől fosztjuk meg őket. A tárgy nélküli szorongás, félelem egy meghatározatlan valamitől a legijesztőbb a gyerekek számára. Ahogy a lebegő szorongás kap egy tárgyat, és be lehet helyettesíteni egy gonosz meseszereplővel, ezzel egyszerre adunk lehetőséget a gyereknek arra, hogy eltávolítsa magától a félelmét, valamint, hogy megküzdjön vele a mesehősök példájának segítségével.

Rémálmai nem a népmesék ijesztő részeitől lesz a gyereknek, hanem a szakirodalom szerint éppen azzal fokozzuk a gyerekek szorongását, ha kigyomláljuk a félelmetes részeket, és az azokkal való megküzdési lehetőségeket.

És ha agresszív lesz a sok mesebeli verekedéstől? Mi van, ha a kislányom majd a népmesékből tanult módokon akarja megoldani az oviban a konfliktust?

Az agressziót nem fokozzák a mesék sem gyerekkorban, sem felnőttkorban. Sőt! Nincs több agresszió ezekben a népmesékben, mint a való életben! És azok, akik gonoszul viselkednek benne, mindig meg is kapják a méltó büntetésüket. Nem úgy, mint a való életben, vagy a Tom és Jerry féle laposraverős rajzfilmekben... bár be kell valljam, ezeket nagyon szerettem én is kiskoromban.

Azt gondolom, hogy meg lehet ilyeneket is nézni a gyerekkel, ha utána elbeszélgetünk róla. Van úgy, hogy éppen arra van szüksége, hogy lássa, ahogy elagyabugyálják egymást a macska meg az egér. És kinevetik magukból vele a feszültséget. Ha elmagyarázzuk neki, hogy lehet így érezni a testvéred vagy a barátod iránt is néha, nincs ezzel gond, képzeletben el is játszhatsz vele, de megcselekedni már nem szabad. Mert a valóságban ezek súlyos sérülésekkel járnak, és bántani nem szabad senkit.

Egy egészséges gyerek, ezt megérti, és külön is tudja választani a mesét és a valóságot, ha már megvan a kettős tudata.

Mi a helyzet a műmesékkel? Azok is jók?

Műmesékről így általánosságban nehéz beszélni. Vannak jók, és vannak nagyon rosszak. Számomra a népmese azért a legideálisabb, mert az már több száz év alatt átment egy alapos szűrőn, és csak azok maradhattak fent a rostán, amelyek fontos emberi kérdésekre adtak hiteles és működő választ. A kortárs műmesék ezen még nem mehettek keresztül, csak érezni lehet, hogy melyik az, ami megszólít a gyerekben valamit, és segít neki az életkorának megfelelő nyelvezeten megküzdeni a mindennapok kihívásaival. Andersen vagy Oscar Wilde már kiállta az idők próbáját, hiába műmesék, de az emberi lélek mélységeiről mesélnek. Bár ezek is inkább a nagyobb gyerekekhez és a felnőttekhez szólnak.

Vannak-e speciális korosztálynak való, vagy épp speciális élethelyzetekről szóló mesék? Például mit olvassunk költözködés, válás, betegség esetén?

A népmesék között, bár eredendően ezek is felnőtt műfajok voltak, annyiféle van, hogy minden korosztálynak lehet benne találni megfelelőt. Állatmesékkel lehet kezdeni a kis óvodásoknak, aztán később a kettős tudat kialakulásától (4-5 éves kor) szoktuk ajánlani a klasszikus varázsmeséket, melyek azokat a bizonyos „ijesztő” részeket tartalmazzák.

Vannak speciális mesék – minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja Boldizsár Ildikó meseterapeuta szerint. Megtalálni a legmegfelelőbbet sokszor nem könnyű még a szakembernek sem. A választásban a gyerekek a legjobbak. Ha bírjuk kitartással, hogy százszor egymás után is ugyanazt a mesét kell felolvasnunk a gyerekünk kérésére, biztosak lehetünk benne, hogy olyan mesét találtunk, mely az ő aktuális problémájára felel.

 

Forrás: divany.hu

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót