OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK?
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK? : A mese, a könyvek, a történetek szerepe gyermekkorban

A mese, a könyvek, a történetek szerepe gyermekkorban

A mese fontossága a gyermek életébenRégebben az emberek sokkal többet meséltek. Nem csak felnőtt a gyereknek, hanem felnőtt a felnőttnek is. Természetesen haladunk a kor adta virtuális-elérési lehetőségekkel - tv, számítógép, okostelefon, Ipad, videó-játék... Ám nem szabad elfelejteni sem a mesélést, sem a mese befogadását.
 

A mesékben az a jó, hogy kedvünkre formálhatjuk őket, ellenben egy adott mesefilmmel. Reagálhatunk általuk többek közt a gyermekben felmerült kérdésekre, feloldhatjuk a félelmeit, elősegíthetjük a családi erkölcs rögzítését, megismertethetjük a társadalmi normákkal.

Nem kell feltétlen csak az altatáskor használni ezt a csodafegyvert. Hosszabb utazások alkalmával, postán sorban álláskor, vagy csak úgy napközbeni szórakozásra is remek megoldás. Mesélhetünk fejből egy, már ismert történetet, vagy kitalálhatunk mi is - érdemes a gyereket megkérdezni, hogy ki legyen a mese főhőse, vagy épp adjon meg egy cselekményt, ami köré aztán felépítjük a történetet.
 
Ez utóbbi azért is szuper, mert a lurkó olyan témát fog bedobni, ami mostanában történt vele/ nem érti/ szeretne róla többet hallani. Nálunk például volt egy hosszabb orvoshoz járkálásos időszak, és minden este doktornéniset kellet mesélni;
"Apa beütötte a lábát és elment a doktornénihez". 

 

Félelem feloldására is remek teret ad. Tegyük fel, hogy fél a szörnyektől. Gondoljuk át, hogy mit akarunk neki üzenni; nincsenek is szörnyek, vagy vannak, de nem kell tőlük félni, mert mind nagyon aranyos, vagy épp vannak, de csak a rossz gyerekeket ijesztik meg. Utána már csak egy rövidke történet kell és kész is.

Amennyiben nem megy a fejből mesélés, semmi gond! Keressünk olyanokat, amik gerincét könnyen meg tudjuk jegyezni és a többit mi magunk adjuk hozzá.
Természetesen az is remek, ha könyvből olvasunk fel. A képes könyveket a gyermek is nézheti velünk, gyakran át is veszi a szót.

mese_szerepe

Egy mese akkor igazán jó, ha a gyermek azonosulni tud a főhőssel. Rajta keresztül él- és old meg bizonyos helyzeteket, ismer meg különböző szituációkat, vagy csupán elrepíti őt egy csodákkal teli helyre, ahol olyan dolgok történnek meg, melyekre a való életben kevés esély mutatkozik.

Nem szabad elfelejteni a mese szerepét a beszéd, és a szókincs fejlődésében sem. Hallja a szavakat, a mondat szerkezeteket. Ne féljünk olyan kifejezésektől, amik idegenek lehetnek a pici számára. Amikor már elkezd beszélni, rá fog kérdezni, hogy az micsoda, így növelhetjük észrevétlenül a szókincsét. Először csak rövidebb mondatokban meséljünk, ne használjunk bonyolult - pl. passzív - szerkezeteket, mindig figyeljünk a hanglejtésünkre. A legjobb, ha mi is átéljük a mesét és úgy mondjuk el, utánozzuk a különböző szereplők hangszínét, erősen hangsúlyozzunk. Igazi kihívás, mikor halkan beszélünk és úgy kell utánozni a vonat pöfögését, vagy a tündér pálcájának csilingelését.

A mese szerepe különböző korú gyerekek esetében

Egy pár hónapos csecsemő is élvezi az osztatlan figyelmet, azt, ahogy a szülei  hangját, hanglejtését hallgathatja. A mesélés előfutára a mondókázás, énekelgetés.

1-2 éves gyermek esetén áttérhetünk a képes kis könyvekre, amikből felolvasunk neki napközben. Ezek története egyszerű, rövid, könnyen emészthető legyenek:
"A kis pók szomorú volt, mert senki se akart vele játszani. Ezért szőtt egy hálót, amin lehetett ugrálni. A többi bogár rájött, hogy a kis póktól nem is kell félni, és egész estig együtt ugráltak a hálóból szőtt trambulinon."

Az is szuper, ha állatokról mutatunk képeket és utánozzuk a hangjukat, majd egy mondattal elmondunk róluk valami érdekeset;

"Ez az oroszlán. Az oroszlán azt mondja, hogy Vááá. Az oroszlán az állatok király."
A versek rímei is nagyon meg tudják fogni az ilyen korú csemetét. Hallgassunk vele versmondókat, vagy szavaljunk mi magunk nekik.

Petőfi Sándor: Arany Lacinak című verse például remek választás, mivel rövid sorokból áll, és jól lehet hangsúlyozni.

"Laci te/ Hallod-e? /Jer ide/ Jer, ha mondom/ Rontom-bontom/ Ülj meg itten az ölemben..."

2-4 éves korban a pici gyakran igényel plusz információkat a mese közben: 

Mi ez? Hogy nézett ki?

Ebben a korban még kialakulóban van a képzelőerő, mely sosem látott dolgokat is az ember szeme elé tud tárni. Érdemes ilyenkor olyan történeteket mondani, aminek helyszínén már ő is járt - pl. a park, az óvoda, a játszótér -, vagy épp olyan állatokról mesélni, amiket már látott korábban.

Az ilyen korú gyereket, ezért azok a mesék kötik le leginkább, amikben az életéből kiemelt részletek szerepelnek - szuper, ha az aznapi kis történéseiről mondunk egy összefoglalót, de több, picik hétköznapi életét feldolgozó mesekönyvet is lehet kapni. Azt is észrevehetjük, hogy gyakran kérik ugyanazt a mesét. Ennek oka, hogy megtetszik nekik, ám vannak részletek,fogalmak amiket nem tudnak még teljesen elképzelni, megérteni, vagy megjegyezni. 

A 4-6 éves már remekül megkülönbözteti a mesét a valóságtól.

A képzelőereje is sokkal fejlettebb, de a hosszabb, több cselekményszálon alapuló történetek még nem kötik le. Itt már megjelennek a Miért? Hogyan? kérdések. Míg korábban elfogadta a mesét úgy, ahogy hallotta, most már közbe szól, megpróbálja alakítani a történetet.

6-7 évesen az elvont gondolkodás előrehaladtával értik meg és élvezik igazán a teljesen fiktív - pl. tündérmesék - és a tréfás meséket. Innentől olvashatunk közösen is - egy bekezdést ő, a másikat te. 

esti_mese

Miért jó tehát mesélni?

  • Pontot tesz az esti lefektetés végére.
  • Aktuális élethelyzetet, tanulságot tudunk általa közvetíteni. 
  • Személyre szabható.
  • Elősegíti a gyermek érzelmi-, értelmi és etikai fejlődését.
  • Fejleszti a gyermek képzelőerejét.
  • Szorosabb kapcsolatot eredményez a szülő-gyerek közt.
  • Remek időtöltés.
  • Segíti a szép beszéd fejlődését, az összetett mondatszerkezetek kialakítását, a különböző idejű igék és ragozások használatát, valamint a szókincs bővülését.
  • A belső képteremtés alapja, a fantázia és a képzelőerő megalapozója.
  • Koncentrációra, figyelemre tanít, mely később az iskolában és a tanulás során kap hangsúlyos szerepet.

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót