OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy, gyermek és szöveg
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Február
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
<<   >>
 
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK?
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK? : A mese és szövegértés kapcsolata (5)

A mese és szövegértés kapcsolata (5)

Az olvasástanítás és a mese – a harmadik állomás

A mai közoktatásban nem jellemző, hogy a hagyományos műveltség korántsem tudatos pedagógiai eszközei módszertani segédeszközökké váljanak. Én Bajzáth Mária tanítónőtől tanultam meg, hogyan lehet úgy olvasást tanítani, hogy a gyermekben már meglévő, hozott készségeket alakítjuk át képességekké. Bajzáth Mária húsz éven keresztül a mesék segítségével tanította meg a rábízott gyerekeket írni és olvasni, s történeteket használt minden más ismeret átadásához is. Tanítói tapasztalatait a közelmúltban rendszerezte, s így hozta létre mesepedagógiai módszertanát, amelyben a meséken keresztül történő tudásátadást az 5-12 éves korosztály számára.

Ennek egyik alapvető eleme az olvasástanítás, ami szintén meghatározó a későbbi olvasóvá válásban. Bajzáth minden első osztálynál hosszú mesélős-, játszós-, mondókázós - és éneklős- szakaszt tart szükségesnek az olvasástanítás megkezdése előtt, egyrészt az otthonról hozott hátrányok ledolgozására, másrészt a hiányzó – az olvasáshoz elengedhetetlen és fentebb már ismertetett – szakaszok (az első két állomás) pótlására.

 

Ezt követően az olvasástanításban is alkalmaz mondókákat, ringatókat, dúdolókat, csúfolókat, népdalokat, amivel nemcsak a biztonság megteremtése a célja, hanem az is, hogy a gyerekek emlékezzenek arra a korszakra, amikor kisgyermekként még mindenre nyitottan, nagy kíváncsisággal és bátran ismerkedtek a világgal. Iskolai tapasztalatai megegyeznek saját meseterápiás tapasztalataimmal: a mondókázás, az éneklés és a dúdolás a mesehallgatás, a mesemondás és a meseértés előszobája is egyben, ráadásul a mesék érzelmi és értelmi téren egyaránt előkészítik az iskolai tanulást. Bajzáth rengeteg mozgásos játékot használ az olvasástanítás korai fázisában, mert a rímek és a hozzájuk kapcsolódó mozgássorok együtt képesek hatni a gondolkodásra.

Ez a módszer a korai dajkarímek tanulása közben szerzett tudáselemek megerősítését szolgálják, vagy ennek hiánya esetén azok pótlását. Honti Mária oktatáskutató szerint ugyanis

„A külső mozgás, aktivitás lesz az alapja a belső, gondolkodási műveletekben megjelenő mozgásoknak. A 6-8 éves gyerek könnyen és gyorsan emlékezetébe vés minden olyan szöveget, amelynek ritmusa, zeneisége van. Az emlékezete fel tud venni számára jelentéssel nem bíró szöveget is. A megjegyzendő anyagot még kötnie kell valamihez; helyzethez, ritmushoz, érzéshez, stb.” [1]

Érdekes, hogy Bajzáth magukat a meséket nem az olvasás tanításában látja kulcsnak elsősorban, azaz nem olvasástechnikai és szövegértési gyakorlatokra használja őket, hanem egyrészt azoknak a tulajdonságoknak az erősítésére, fejlesztésére, amelyek nélkülözhetetlenek a tanulási folyamatban (megküzdés, kitartás, újrakezdés, reményszerzés, ügyesség), másrészt azoknak az érzékszerveknek a csiszolására, amelyekre a betűtanulásban is szükség van.  Bajzáth tanítónőként mindig mesemondással teremtette meg azt a bizalmi kapcsolatot is közte és a gyerekek között, ami nélkülözhetetlen az együttműködés sikeréhez. Mesepedagógiai módszertanában különösen fontos elem, hogy a mesét annak a hídnak tartja, amin a gyerek elindulhat a családban és az óvodában megismert tanulási módoktól az iskolai tanulás felé. 

Az olvasás tanítására, gyakoroltatására és megszerettetésére azonban nem minden népmese-típus alkalmas. Tulajdonképpen kizárólag a rövid állatmesék, a tréfás mesék, a novellamesék, a legendamesék, a rászedett ördög mesék, a falucsúfolók, a hazugságmesék és a formulamesék jöhetnek szóba, mert ezek terjedelmüknél fogva alkalmasak arra, hogy a gyerekek megbirkózzanak velük.

A formulamesék azzal szolgálják az olvasástanítást, hogy visszatérő nyelvi fordulataikkal nagyon gyorsan teszik az olvasást sikerélménnyé.[2] Fontos felismerése, hogy az olvasástanítást nem lehet az első osztályban lezártnak tekinteni. Amikor a későbbi tanulmányok során (különösen 5. osztályban) a gyerek újabb és újabb szövegtípusokkal kerül szembe, ugyanúgy meg kell tanítani őt azok olvasására és megértésére.

 


[1]  Balogh Klára- Honti Mária: Az általános iskolai olvasástanításban leggyakrabban használt négy tankönyvcsalád feldolgozása és elemzése fejlődés lélektani szempontból. 2004 (Tankönyvkutatás)

[2] Bajzáth Mária: Tanórán kívüli foglakozások: Mesepedagógiai foglakozások - Mesebeli beszélgető kör,2011. RAABE Kiadó; Tanórán kívüli foglakozások: Mesepedagógiai foglakozások – A Brémai városi zenészek, 2011, RAABE Kiadó; Tanórán kívüli foglakozások: Mesepedagógiai foglakozások – Nevek, 2012. RAABE Kiadó; Együtt a gyermekvédelemben: Meseterápia a gyermekvédelemben – 2012. RAABE Kiadó továbbá www.mesepedagogia.hu

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót