OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK?
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK? : A mese emberré tesz

A mese emberré tesz

Ahogy fogalmazni szoktunk, a mai rohanó világunkban - én inkább úgy helyesbíteném - a mai rohangálással töltött világunkban sokszor későn döbbenünk rá, mi mindent engedtünk kicsúszni kezünk közül. Pedig a lehetőség mindenkinek a kezében ott van ahhoz, hogy megértse, miért is van ezen a világon.

Akinek családja van, egyértelmű: a legnemesebb dologért, hogy megajándékozzon egy új életet a boldogság lehetőségével. De ez felelősség, olyan, ami semmihez sem mérhető és ezt korán elfelejtjük, mikor a babát két évesen a tv elé ültetjük, és nem vagyunk tisztában, hogy tőlünk, csakis tőlünk függ az élete további minősége. Ehhez persze az önismeret, a türelem önmagunkkal szemben, az elfogadás, megértés és változás elengedhetetlen.

Nem elég csak néha jónak lenni, jónak lenni életforma, olyan életforma, amit senki más nem tud helyettünk, csak mi tudjuk azt elérni, következetességgel, kitartással és önmagunkra való odafigyeléssel. Ez a kiindulópont és a cél is egyben, ezért maga az út a fontos, ahogy a gyermeknevelésben is.

 

Nem tökéletes embert szeretnénk formálni, hanem önmagával és a környezetével harmóniában élő, boldog embert, ez maga az ÚT= ÉLET

 

Hol vannak itt a mesék?

Egy kis mesepszichológia, hogy megérthessük a miérteket.

 

A hét éven aluli gyermek ön- és világmegértésének két pillére a játék és a mese.

 

A játék, mint a világban, illetve a világról szerzett impressziók cselekvésesés szimbolikus rendezése, a mese, mint ugyanezek verbális és szimbolikus konstrukciója. Mindkettő lehetőséget ad a világ befogadásának gyermeki módjára, s a jó gyermekvers is képes hitelesen rögzíteni, visszaadni ezt a sajátos látásmódot.

 

Az irodalom legfontosabb feladata az önmegismerés, a beavatódás a körülöttünk lévő világba.

A versek-mesék révén elsősorban nem ismereteket kell átadnunk, hanem heurisztikus élményt nyújtani. Azt kell a gyerekekkel megéreztetnünk, hogy az irodalom nem megtanulandó szövegek tárháza, hanem a hallott történetek, mesék, versek róluk szólnak, nekik szólnak, segítenek eligazodni a világban, a lelkükben kaotikusan kavargó érzelmekben, indulatokban.

A mese képekre, szimbólumokra, akciókra fordítja le a világ jelenségeit, s így kínál lehetőséget a tudattalan feszültségek elaborációjára. A mesehallgatás során a belső képteremtés révén a gyerek tudattalan szorongásait, feszültségeit képes feldolgozni a mese cselekményének átélésével.

Ranschburg Jenő megállapítja, hogy nem pusztán a gyermeki gondolkodásmód ragadható meg a tündérmesékben, hanem a korosztályt gyötrő konfliktusok is megtalálhatók bennük.

A következő alapvető ambivalenciákat figyeli meg a mesében: a dependencia és autonómia, illetve a szabadság és kötelesség feloldhatatlannak látszó ellentétét. A főhős feladja a kiinduló biztonságot (mely egyben függőség is), hogy a neki rendelt feladatot megoldja, sorsának beteljesítése nem más, mint az önállóság megszerzése, az önazonosság felépítése.

 

Ez az egzisztenciális konfliktus nemcsak felnőttnek, hanem gyermeknek is ismerős lehet, a gyermekpszichológia úgy hívja, hogy a szeparációs szorongás és explorációs vágy ellentéte. Nem bűntudatot kelt a gyerekben, hanem kiutat mutat arra, hogyan kell ezekkel megküzdeni.

 

A mese bipoláris értékszerkezete alapján a pozitív és negatív töltetű szimbólumok könnyen elrendezhetők, a lélek ambivalenciáinak feloldására is lehetőséget kínálnak. Ahogyan a gyermeki játékban is ez történik.

 

Milyen érzelmek jelennek meg a népmesékben? Mi vagy ki testesíti meg szimbolikus formában?

 

  • A vadság a veszélyes vadállatok alakjában, a gonoszság a mostoha figurájában jelenik meg.
  • A mostoha különleges jelentőségű mesealak a pszichológiai megközelítés szerint, hiszen az édesanya pozitív-negatív oldalra való megkettőzése biztosítja a gyerek számára, hogy az édesanya iránt táplált ellenérzéseit bűntudat nélkül projektálhassa a mostohára. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az édesanya mennyire nem kidolgozott figura a mesékben (gyakran a mese elején meghal, vagy már félárva a főhős).
  • A féltékenység, az irigység, a rivalizálás megtestesítői a testvérek. Miért van belőlük három, hiszen a felsorolt érzelmek szemléltetéshez elég lenne kettő is. A két nagyobban a szülőpárt látja. A szülők legyőzése a gyermek bizonytalanság érzetének megsemmisülésével és nem megszerzésével járna, ezért az érzelem testvérekre „tolása” meghagyja a szülői támasz ígéretét.

 

A mese érzelmi és erkölcsi nevelő hatását Lengyel László fogalmazza meg a legszemléletesebben egy vele készített interjúban:

„…a mese erkölcse sajátos világi hit, amelyben az egyik döntő elem, hogy az emberek egyenlőek. Hogy az öreg király és a szegény pásztorfiú, ördög és isten, sárkány és királyfi között egyenlőség van.”

 

  • A mesében egyenlő erők küzdelmei zajlanak. Nincs hierarchia. Nem vetnek meg valakit azért, mert szegény, nem hátrány, ha valaki nő vagy gyerek. Épp ellenkezőleg, tisztelettel néznek királylányokra, gyerekekre, és még a sárkányoknak is megadatik valamifajta megbecsülés, a maguk gonoszságával együtt. Ez nagyon lényeges mondanivaló számomra, amikor társadalmunk hihetetlenül hierarchikus, és könyörtelenül kipécézi a gyengébbet, a rászorultat, megalázza és perifériára szorítja.
  •  mesében alapvetőek a közösségi értékek.
  • Alapvető az, hogy barátok vagyunk. Az, hogy elindulunk együtt, mondjuk egy vándorútra, és aki együtt indul el, az nem szúrja hátba a társát, illetve, ha megteszi - tudjuk a meséből, amikor a legkisebbet lent hagyják az alvilágban és nem húzzák fel a felvilágba, igazi józsefi történet – , ez a mesében a legnagyobb lehetséges bűn. Ilyet az ember nem tesz a barátaival és a testvéreivel. Még akkor se, hogyha ebből haszna származik.
  • A királyság nem a mások feletti hatalmat, hanem az ember önmaga, saját érzései, indulatai, vágyai felett való uralmat jelenti,
  • a házasság pedig az önismeretet, önelfogadást, hiszen az tud párt találni, önmagát megszerettetni, aki képes magát elfogadni.
  • A mesei kegyetlenséggel kapcsolatos álszemérmes viszony megtapasztalható az óvodában a negatív tartalmú játékkal kapcsolatban is. A gyermeknek jogában áll a számára feszültséget okozó helyzetek kijátszása!

„A biztonságos történetek vagy nem tesznek említést sem öregedésről, sem halálról, az emberi lét határairól, sem az örök élet utáni vágyról. A mese és a játék viszont, épp ellenkezőleg, nyíltan szembesíti a gyermeket az alapvető emberi létfeltételekkel.”

 

  • Nagyon fontos, hogy a mesében szóba állunk egymással. Újra mondom, gonosz és jó, párbeszédet folytatnak, és ez természetes. Nem létezik olyan helyzet, ami a 20. század legszörnyűbb kafkai helyzete, hogy némán és könyörtelenül lemészárolják egymást emberek, embercsoportok minden magyarázat nélkül, minden kísérlet nélkül, hogy egymás megértésére törekednének.

A gyerekek a szemünk láttára mesén nőnek föl, de nem mindegy milyen mesén!

 

  • Vegyük elő a klasszikusokat, nemzetünk, tájegységünk népmeséit, más népek pozitív erkölcsi értékrendet képviselő meséit.
  • Ne legyünk kényelmesek, ne keressünk kifogásokat, mert ennél, ha gyermeket vállaltunk nincs fontosabb, itt nincs még egyszer csak a MOST van.
  • A gyermeknek a neki megfelelő életkorban kell megkapnia azt a szükséges és alapvető érzelmi intelligenciát, amire élete során nagyon szüksége lesz. Erre a legmegfelelőbb kor a 0-6 évesig terjed, utána semmilyen módon nem védhetjük meg érzelmileg elhanyagolt gyermekünket a szükséges pofonoktól, amiket azért kap, mert nem tanult meg szeretni, kifejezni az érzéseit, önmaga útján járni még akkor is, ha ez időnként konfliktusokkal is jár, együtt érezni, önérvényesíteni, tiszteletben tartani mások érzéseit, segíteni.

Az ilyen gyermek nem lesz képes felnőtté válni a szó nemes értelmében, önmagáért és tetteiért felelősséget vállaló, kreatív szuverén személyiséggé formálódni, mert hiányoznak az alapkövek. Amik sokszor “apróságokon” egy esti mesén, egy összebújós beszélgetésen, közös családi játékokon múlnak, higgyük el ez nem pénz kérdése, sosem volt és most sem az!

 

De tudjuk, életünk “nagy” dolgai mindig apróságokon, picinek és jelentéktelennek tűnő tetteken, történések, lehetőségek megragadásán múlnak…

 

De kicsit merüljünk is el, mi az az érzelmi intelligencia és miért is fontos. Az kétségtelen, hogy a mesék a fentebb olvasottak alapján fontosak ebben, ahogy mi szülők is saját magatartásunkkal. A képmutatás a nevelésben nagyon megbosszulja magát.

 

 

Daniel Goleman - pszichológus, tudományos újságíró, az érzelmi és társas intelligencia kutatója a következő öt érzelmi készség kategóriát határozta meg az érzelmi intelligencia meghatározásában:

  1. A képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot az érzelmeink, gondolataink és tetteink között.

  2. Az érzelmeink kezelésének a képessége – képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába tolni el.
  3. Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Az önmotiválás képessége.)
  4. Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.
  5. Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására.

 

Jó, ha tudjuk, számon tartjuk, hogy a mese kiemel az állatvilágból, civilizál.

 

“A mese emberré tesz.”

 

Forrás: katalizator3.wordpress

 

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót