OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
NÉPMESEKINCSTÁR
NÉPMESEKINCSTÁR : 1/2 Pont, pont, vesszőcske - Legkisebbek magyar népmeséi

1/2 Pont, pont, vesszőcske - Legkisebbek magyar népmeséi

  2019.06.22. 11:30

0-3 éveseknek
Bajzáth Mária
Illusztrálta: Kürti Andrea
Kiadó: Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2019
Oldalszám:

Ha Kodály Zoltán szerint már az anyaméhben el kell kezdeni az a zenei nevelést, akkor az olvasóvá nevelést is épp ily korán elkezdhetjük. Ehhez nyújt fantasztikusan gazdag mese- és mondóka anyagot az a könyv, melyet Bajzáth Mária, a mesepedagógia módszerének kidolgozója gyűjtött a legkisebbeknek és szüleiknek.

A hét téma köré csoportosított rövid mesék a születésről-, a testről-, az evéstől-ivásról-, a családról-, az állatokról-, a mesés erőkről-, valamint az életről és a halálról szólnak. Olyan érzelmi útravalót nyújthatnak ezek a történetek már a fogantatás pillanatától, amelyek a gyerekek egész további életét meghatározhatják, hiszen a mese egészen különleges kapocs ember és ember, lélek és lélek között.

A magzati korban elkezdett mesélés, mondókázás pozitívan hat az érzelmi fejlődésre csakúgy, mint a kötődési képességre. Kürti Andrea szemet gyönyörködtető illusztrációi már a legkisebbeket is elvarázsolják. Nullától hároméves korig. (Pagony)
 
Tartalomjegyzék:

 



 
Gábor Bálint: Korán kezdett mesei nevelés
 
 
Van valami ezoterikus elszántság abban, ahogyan Bajzáth Mária a Népmesekincstár Mesepedagógia Műhely vezetője a mesemondás jelentőségéről beszél. Hamarosan megjelenő, legkisebbeknek szóló könyve kapcsán például megtudhattuk, hogy ő, a maga részéről már a várandósság ideje alatt is mesélt mindkét gyermekének. Természetesen mindenkinek ezt ajánlja. Hiszen, állítja – a korán kezdett „mesei nevelés” nemcsak a hallórendszer fejlődést segíti elő, hanem pozitívan befolyásolja a baba érzelmi fejlődését és a kötődési képességet is.

Folyamatos mesélés

A Népmesekincstár mesepedagógiai módszer keletkezéséről így nyilatkozott Bajzáth Mária: 

„Harminc éve, a nagyobbik fiammal a szívem alatt, az első szakdolgozatomban a méhen belüli hallás volt az egyik témám. Az egyik, ma már általánosan ismert kutatási eredmény az volt, hogy a magzat szívritmusának változásai mérhetők, ha hallja az anya hangját, és az, hogy az elsődleges és legfontosabb hanghatás az édesanya beszédhangja. Rengeteget meséltem, mondókáztam, énekeltem mindkét fiamnak. A férjem rengeteget ringatott bennünket és közben belemeséltük a gyerek szívébe-lelkébe ezt a gyönyörű világot, ami pont őt várja. Amikor megszületett, folytattuk a mesélést.”

Nem kell azon elmélkednünk, hogy a magzat, mit fog föl a meséből, mert ez ekkor még nem is lényeges – derül ki a mesepedagógus szavaiból. Ami fontos, az a folyamatos mesélés. A hallás gyökerei ugyanis már a fejlődés korai fázisában kialakulnak, és nagymértékben meghatározzák a későbbi életszakaszok akusztikus befogadását. A gyerek még nem érti a szavakat, de a mesemondáskor megszülető dallam, az érzelmi átélés, valamint a mesélőtől kapott figyelem és idő meghatározó az lelki fejlődésben.

Népmesekincstár

Bajzáth Mária e koncepció alapján teljes a mesepedagógia programot hozott létre, amelynek hordozója a Népmesekincstár-sorozat. Az alkotó felfogása szerint a rendszeresen ismétlődő mesemondás és mondókázás, a szülő, illetve a pedagógus gyerekekkel közös játéka, tánca, éneklése minden résztvevő számára valódi élményt és örömforrást jelent.

A programban tehát nemcsak mesék vannak, nemcsak a mesemondás játszik szerepet, de a tánc, a mozgás, a kézművesség, az alkotás, a párbeszéd minden formája részese a fejlesztő munkának. Ezek a tevékenységek a gyerekeket a mesék kapujához vezetik, amelyen belépve mindenki megtalálhatja a mese – számára érvényes, neki szóló – üzenetét. A tevékenységek célja az is, hogy segítségükkel a gyerekek megismerjék önmagukat, felfedezzék az összefüggéseket a világban, képesek legyenek ebben a rendszerben önmagukat elhelyezni, kapcsolódni másokhoz, és megtalálják a saját helyüket.

Kétségkívül komplex, a hagyományoknak komoly teret adó pedagógiai elképzelés áll a Népmesekincstár mögött.

Pont, pont, vesszőcske

A sorozat hamarosan megjelenő könyvének meséit is ebben a szellemben válogatta össze a szerző. A történetek alkalmat adnak a szórakoztató időtöltésre, korai közös élményekre, és az első családi rítusok kialakítására. A Pont, pont, vesszőcske – A legkisebbek magyar népmeséi című kötetben szereplő történetek, mondókák és mondókamesék segítségével a szülők megtalálják a mesélés öröméhez vezető utat és saját, mesélő hangjukat, a babák pedig a magyar kultúra legtisztább nyelvi forrásaival kerülhetnek kapcsolatba először. A néha ismerős, máskor ismeretlen történetek hét téma köré csoportosulnak: test; család; állatok; mesés erők; élet-halál és rövid mesék. A korai meseélmény örömforrást jelent mesélőnek és mesehallgatónak egyaránt, és örök érzelmi útravalót nyújthat minden gyereknek.

Forrás: konyvkultura.kello.hu

 

Bajzáth Mária: A mesét már a szíved alatt is hallja…

 

A világ számos pontján mesélnek az anyák és az apák a magzatnak és a csecsemőnek. Mesélnek a fákról, a tengerekről, a szélről, hegyekről-völgyekről, viharról és napsütésről. A gyermek nem érti a szavakat és a szöveget, a szülők mégis mondják a történeteket. Ősidők óta őrzik a tudást, nemcsak a szó jelentése fontos, hanem a mesemondáskor megszülető nyelvi dallam, az érzelmi átélés, a különleges figyelem és idő, amit a mesélő a hallgatójának ad. A magzat hamarabb szerez tapasztalatot anyanyelvéről, mint ahogy megszületik, a baba előbb kezdi megtanulni anyanyelvét, mint ahogy kimondja az első szavakat. Ha az első anyanyelvi tapasztalatai között népmesék, mondókák is meghatározók, anyanyelve, kultúrája legtisztább nyelvi forrásával kerülhet kapcsolatba.

A magzati hallás széleskörű tudományos kutatása csak az 1950-es évek közepén kezdődik (Jakabovits és Jakabovits, 2105), de Kodály Zoltán már 1948-ban, Párizsban, egy művészeti nevelésről szóló konferencián az alábbiakat mondja: „Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.”

A beszédhang feldolgozása és a zenei hang feldolgozása sok szempontból megegyezik. Így a mesei nevelés is elkezdődhet már a magzati korban. A magzat hallószerve, a belső fület is beleértve az ötödik hónapra teljesen kialakul, de már jóval előbb, a nyolcadik héten agyi tevékenységet vált ki a hang megjelenése. A magzat akusztikus ingere származhat a méhen, illetve az anya testén belüli hangokból (pl. az anya szívmûködése, keringése, gyomorkorgása kapcsán) lehet inger az anya hangja, valamint anya testén kívüli hangok pl. az apáé, testvéreké, amelyekre a magzat a születés közeledtével egyre fokozódó mértékben reagál.

A magzat számára az elsődleges és legfontosabb hanghatás lehet az őt váró családtagok beszédhangja. (Árvayné, 2012.) Amennyiben az édesanya sokat beszél a magzathoz, elősegíti az agy és a kognitív funkciók mielőbbi fejlődését, ha mondókákat és meséket mond neki, még intenzívebb reakciókat mutatnak a babák a pre- és perinatális időszakban. A hallásnak az élet igen korai pontján kialakulnak a gyökerei, és nagymértékben meghatározzák a későbbi életszakaszokban a hallás általi befogadást. Az akusztikus ingerlés a magzati korban nemcsak a hallórendszer fejlődését és az ezzel kapcsolatos tanulási folyamatokat segíti elő, hanem pozitívan befolyásolja az érzelmi fejlődést és a kötődési képességet is. (Bagdy 2002.) A magzati hallást többféle kutatás bizonyítja. (Gembrish, 2002.)

A babák már születés előtt érzékenyen reagálnak a hang különböző tulajdonságaira, például a rezgésszámra, a hangerőre. Rezgésszámra vonatkozó érzékelési mutatói szerint lányok hallása érzékenyebb, mint a fiúké. A mondókázás alkalmat ad arra, hogy figyelemmel kísérjük, hogyan reagál a baba a különböző hangokra, a ritmusra, a hangszín változásaira. Bevált, jó gyakorlat, hogy egy-két, már a magzati korban kiválasztunk és naponta elmondunk pár mondókát, amit a születés után is rendszeresen mondogathatunk.

„Nő, nő, nő, kisdedecske,
gyönyörű gyöngyöcske.
Rózsafa bölcsőd legyen,
feküdj benne csöndesen…”

Ugyanezt a funkciót töltheti be, egy rövid mesekezdő formula is:

„Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, az Üveghegyen is túl, az égig érő fa legtetején, pont a kilencvenkilencedik ágán, a kilencvenkilencedik levélen, lapult egy kilencvenkilenclapú kis könyv, annak a kilencvenckilencedik lapján volt az a mese, amit most elmesélek neked…”

Forrás: mesepedagogia.hu

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót