Minden órát legalább 2x45 percesre tervezzünk.

• Az első órában magával a szöveggel foglalkozunk,
• a második órában pedig a szöveg vizuális megjelenítésével.

Természetesen igény szerint kevesebb és több időbe egyaránt tömöríthető, illetve bővíthető a feladatsor – ki-ki tegyen ízlése, ideje, saját belátása szerint. Egy biztos: a kortárs irodalom legalább olyan izgalmas és gondolatserkentő, világot megmutató és érzéseket felkavaró lehet, mint a régi nagyok művei. Csak bele kell vágni.

Máté Angi Volt egyszer egy c. könyve nagyon hálás választás minden pedagógus számára.

Angi összes szövege a legkisebbektől a legnagyobbakig kivétel nélkül bármilyen témánál, bármilyen helyzetben használhatók, nyúljunk hozzá bátran! Használtam már ezeket a meséket nyelvtanórán szóalkotási feladatnál, irodalomórán szövegértési- és értelmezési feladatoknál de rajzórán egy-egy technika elsajátításának „háttértörténeteként” is.

Mielőtt bárki úgy döntene, hogy az a bizonyos Színes Kréta Máté Angi szavait „írja fel majd a táblára”, mindenképpen tanácsos elolvasnia néhány történetet a kötetből. Angi sajátos nyelvezete, lírai meseszövése szinte nem is prózát tár elénk, hanem valami megfoghatatlan, nagyon is bennünk élő érzést arról, hogy milyen jó is itt lenni ezen az olykor fájdalmasan szép világon. A gyerekekben ezek az érzések még sokkal egyértelműbben vannak jelen, így a Volt egyszer egy történetek egészen közvetlenül jutnak el hozzájuk. Ez a gyermeki képi gondolkodás minden egyes mesét végigkísér – kiváló teret adva a direkt képi megjelenítésnek is. De haladjunk csak sorba.

Elsőként a Volt egyszer egy ég című mesét választottam, és második osztályos gyerekekkel dolgoztam. Első óránkon magával a szöveggel, második óránkon pedig a szöveg – vagy a szöveg által közvetítettek – képi megjelenítésével foglalkoztunk.

Az órát relaxációs és vizualizációs feladattal kezdjük. Első feladatként a gyerekek felidézik, milyen érzéseket, hangokat illatokat kelt bennük az alábbi néhány helyzet, mi jut eszükbe a

földről:

– süt a nap rád, nyári meleg van, érzed a forróság

– megrepedezett, kiszáradt föld vagy, egyszer csak koppannak rajtad az esőcseppek és szétáradnak benned

– tavasz van, sarjad a vetés, érzed, ahogy az apró, vékony zöld száracskák kidugják fejüket belőled, szinte hallod és érzed, hogy növekednek

– virágos rét vagy, fúj a szél, boldog gyerekek szaladgálnak rajtad

vagy az égről:

- nedvességgel teli nehéz felhők úsznak benned, az eső perceken belül eleredhet

- érzed a szelet, ahogy keresztül kasul fúj rajtad, összekuszálva, szétfolyatva felhőcskéidet

- nagy zivatar után egyszer csak kisüt a nap, és szivárványhíd keletkezik rajtad

- éjszaka van, sötétsége burkolózol, csak a csillagjaid világítanak

A vizualizációs játék után megbeszéljük, ki hogyan érezte magát földként, égként. Szavakat is gyűjthetünk, milyen érzés az egyik, milyen érzés a másik.

A bevezető után a mese felolvasása következik. Első hallgatáskor nem adok külön feladatot, hogy csak a szövegre, a bennük keltett érzésekre koncentrálhassanak.

Mesehallgatás után megkérem őket, foglalják össze egy rövid mondatban, mi is történt a mesében valójában. Érdekes volt, hogy nálunk hosszú kacskaringók után mondták csak ki: eleredt az eső.

Mostantól a gyerekeket négy fős csoportokra bontom, a következő feladatokat – beleértve a vizuálisokat is – csoportmunkában oldják meg:

1.ÓRA - SZÖVEGFELDOLGOZÁS

Szereplőgyűjtés (másodszori meghallgatás után lesz teljes a lista)

Szerepjáték minden csoport kap egy-egy megszemélyesítendő feladatot a szövegből: légy égbe nyújtózó fa, kémény szélén kuporgó kéményseprő, nagymosáshoz készülődő ég, dimbes-dombos vágyakozó föld, gólyalábakon bukdácsoló cirkuszista

Szómagyarázó: dudoros habok, a két messzi, cirkuszisták, laposkodó ég, nagy kalajmesz, keverített kád, vacskol, csepcsel

Szóalkotó feladatok: minden csoport alkosson (nemlétező) szavakat, melyek a szövegbe illeszthetők akár a fent említett megmagyarázandó szavak helyett, akár más, a szövegben található bármely szó helyébe.

Versírásos feladat: általuk kitalált, illetve az általam megadott szavakkal, szókapcsolatokkal rövid vers írása, mely visszaadja a mese hangulatát, ezt a nagy vágyakozást. A vers természetesen lehet szabad-vers is – bár a gyerekek nagyon szeretnek rímeket faragni! Az általam megadott szavak a következők voltak: csend, laposkodó ég, fák, magasban. Íme az egyik vers:

A csoportfeladatok után beszélgethetünk arról, hogyan is történt ez az egymásra találás?

Mi kell ahhoz, hogy valami igazán fontos megtörténhessen?

Hogyan kell jól várakozni/vágyakozni?

Saját élmények: kivel történt már hasonló?

Volt-e már olyan, hogy nagyon szerettél volna valamit, de bárhogy küzdöttél, akárhogy akartad, nem sikerült?

Aztán egyszer, amikor már nem is gondoltál rá, hirtelen megtörtént?

Nagyobbaknál - mert a hetedikesek-nyolcadikosok is szívesen hallgatják ezeket a történeteket! – ezt a meseórát követheti Reményik Sándor: Kegyelem című versének feldolgozása, meghallgatása. Elgondolkodtató, tizenévesekre nagyon is ható versről van szó – ez még akár egy osztályfőnöki óra témájának bevezetője is lehet. A párhuzam Máté Angi meséjével pedig nagyon is szembetűnő. Ebben az esetben érdemes megfigyelni, milyen eszközökkel dolgozik a két művész, mi a hasonlóság, mi a különbség.

Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

2. ÓRA - KÉPI MEGJELENÍTÉS

A második órában - vagy ha tetszik: az óra másik felében – a szöveg képi megjelenítése a feladat.

Az eszközválasztás szabad. Érdemes összegyűjteni egy nagy dobozba mindenféle használható kelléket, és ezeket a gyerekek rendelkezésére bocsátani minden egyes alkalommal. A nem szokványos eszközöknek már a puszta látványa is beindítja a gyerekek fantáziáját – nagyon kreatív képek készülnek így! (a képen a készülő felhők láthatók.)

Még egy javaslat: a bátrabb, többet rajzoló-festő gyerekek azonnal tudják, mit és hogyan szeretnének csinálni. A kevésbé merészeknek általában papírcsíkokra másolt szövegrészleteket adok (pl.: „Nyújtotta fáit a föld fölfele, menesztette az égnek, hadonásztak a lábujjhegyre álló fák, de nem érték el az eget.”), melyek közül kiválaszthatják azt a konkrét képet, amit ábrázolni szeretnének. Ez sokaknak nagy segítség.

Mi zsírkrétát, vízfestéket, textilt, csokoládépapírt, fonalat, gyöngyöt, gombot is használtunk az alkotás során. Kisebb korosztálynál javaslom a színes zsírkrétával megrajzolt alapot, majd erre a vízfestéket, hiszen a kontúrozással ebben az esetben nem kell foglalkozni. Ezt a technikát már az óvodás korosztállyal használhatjuk, megfelelő festék felvitelekor pedig fantasztikus művek születhetnek (mi Anilinki vízfestéket használunk). Az általam bemutatott képek egy része nem 45 perc alatt készült – amennyiben igény van rá, érdemes több időt adni a gyerekeknek, akár egy következő órán, akár a napköziben, akár otthon.

Egy biztos: minden olyan foglalkozás, ahol nemcsak verbális módon fogalmazódik meg a pedagógus és a gyerekek elképzelése az irodalmi mű kapcsán, hihetetlen módon megnöveli a gyerekek kötődését az adott szöveghez, ösztönzi őket arra, hogy ők maguk is válasszanak újabb és újabb szövegeket hasonló feldolgozásra. Azoknak a pedagógusoknak pedig, akik úgy gondolják, hogy nem mernek belevágni vizuális ábrázolás órába, mert „nem értenek hozzá” elárulom: a gyerekeket nem kell félteni! Egyedül is megoldják a helyzetet – csak teret kell adni nekik!

Végezetül kedvcsinálónak itt egy 2. osztályosok által írt vers a Volt egyszer egy béka c. meséhez, mellete pedig egy hozzá készült illusztráció a szódásüveghalról:

Tavilapi virágok közt