OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
MONDÓKÁZÓ-VERSELGETŐ
MONDÓKÁZÓ-VERSELGETŐ : Több száz éves hagyományról van szó

Több száz éves hagyományról van szó

  2017.11.23. 03:06

Höcögtetni, billegtetni, ujjasdit játszani sok olyan szülő is szokott a gyerekével, aki esetleg nem tudja, hogy mik ezek és honnan erednek. 

Sándor Ildikó néprajzkutatót arról faggattuk, hogy mire is valók a mondókák.

Kezdjük az alapoknál!
Mi a különbség a gyerekvers, a mondóka és az ölbeli játék között?

 

Sokféle különbség létezik, melyek közül némelyik a használóknak is lényeges, némelyik pedig csak a tudomány számára. Az, hogy eredet szerint a mondóka és az ölbeli játék a folklórhoz, a néphagyományhoz tartozik, nekem mint néprajzkutatónak fontos. Ez azt jelenti, hogy szájhagyomány útján terjedt, több száz éve élő hagyományról van szó. Emiatt változatokban él. Ami úgy kezdődik, hogy „Csip-csip csóka”, azt az egyik faluban így, a másikban úgy folytatják. Nincs jó meg rossz változat, mindegyik érvényes. Ezzel szemben a versnél, a gyerekirodalomnál, mint mindennél, ami a hivatalos művészet része, tudjuk, hogy ki a szerző, és ilyenkor csak egyetlen változat érvényes. 

A szülő mi alapján különböztetheti meg őket egymástól?

A használó számára fontosabb, hogy az ölbeli játékokat és a mondókákat mozgásos tevékenység is kíséri.

- A katicás mondókát például mindig egy röptető kézmozdulattal kísérték.

- A napcsalogatókat mindig úgy mondták, hogy széttárták a karjukat, és a saját tengelyük körül nagyon gyorsan pörögtek.

Mára sokszor lekopik ez a mozgásos elem belőle, de érdemes tudni, hogy a mondókák többsége mozgáshoz, gesztushoz kötött.

Az előadásmód is más, mint a verseknél. Verset szépen, tagoltan, hangsúlyozva mondunk. A mondókát éppen ellenkezőleg, skandáljuk, és ettől az előadásmód jóval zeneibb. Nemcsak a ritmizálástól, hanem a karakteres hanglejtéstől is. Sajnos sok helyen, még óvóképzőben is, azt a meghatározást tanítják, hogy a mondókának nincs dallama, és mondani kell. Ez szamárság! Hisz mondóka az „Ess, eső, ess!”, a „Süss fel, nap!”, a „Katalinka, szállj el!”, hogy csak a közismertebbeket említsem, és nem kérdéses, hogy mindegyiknek van dallama. Ennek az összetettségnek – dallam, mozgás, ritmus – már a gyermek szempontjából is hallatlan a jelentősége: ez már az összművészet csírája, hisz egyszerre táncol, énekel és találkozik az irodalommal. Ez a gyermeki fejlődést nagyban elősegíti. Azt kell mondanom, hogy jobban, mint egy „sima” versmondás. Ezzel természetesen nem akarom kicsinyíteni a versek szerepét, melyeknek az anyanyelvi nevelés szempontjából rendkívül nagy a szerepe. Mindazonáltal a gyermeki fejlődéshez, a személyiség kibontakoztatásához a mondókák komplexitása sokkal jobban hozzájárul.

Milyen korosztálynak valók az ölbeli játékok, és kiknek a mondókák?

A saját gyerekeim még 4–5 évesen is boldogan odaültek az ölembe. Aztán ebből lassan kinőnek fizikailag is. Ez együtt történik azzal, hogy a gyerek fizikailag is eltávolodik az anyától, a játékok nagyon szépen végigkövetik ezt a folyamatot. A mondókák kicsit tovább kísérik a gyerekeket, néhánynak közülük még a kisiskolás korban is „van keresnivalója”.

Létezik valamiféle sorrend, hogy melyik játékot vagy mondókát mikor érdemes játszani?

1. Azt szoktuk mondani, hogy ölbeli játékokat a születés pillanatától lehet játszani, persze nem mindegyiket, van, amit előbb, van, amit később. Itt persze érdemes a baba hangulatára, a szülői benyomásokra hagyatkozni. Ha például az anya látja, hogy a baba éppen egy kis cirógatósra vágyik, azt nagyon korán el lehet kezdeni. Szintén viszonylag korán meg lehet próbálni a testrészeket megnevező, felsoroló játékokat, mint például: „Itt a keze, itt a lába, ez meg itt a hasikája”. Ahogy kibontják a pelenkából, és ott fekszik fürdetés előtt mezítelenül, akkor ezek a játékok már nagyon kínálják magukat.

2. A térden lovagoltató, térden oldalra billegtetőket egy ülni már viszonylag biztonságosan tudó gyerekkel lehet játszani.

3. Nagyjából ezt követik az ökölütögetők, a tapsoltatók, ezek is feltételezik az önálló ülést.

4. Aztán az álltatók, jártatók, guggoltatók megint a maguk idejében. Ezek a játékok, mondókák – mint ahogy a folklór nagy része – alkalomhoz kötöttek, akkor használták őket, amikor helyzet volt, és nem akkor, amikor előre betervezték.

Ha az ember alkalmazza őket, az a szülővé érést is nagyon szépen segíti, mert ilyenkor az anya figyeli a gyermekét, követi a rezdüléseit, és amikor eljön a pillanat, akkor kínálja meg egy-egy mondókával, nem pedig valamilyen előírás szerint.

Forrás: meseutca.hu

 
 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót