1. A titkos kert
Mikor Mary Lennox megérkezik a régi kastélyba, Misselthwaite Manorba, mindenki azt gondolja róla, hogy undok, elkényeztetett kislány.
Mary számára a hatalmas ház ijesztő és idegen, tele sötét folyosókkal és különös zajokkal. Aztán tudomást szerez egy kert létezéséről - egy titkos kertéről, amely sok-sok éve rejtőzik a kíváncsi tekintetek elől. Mary ráakad a kert bejárára, és mikor kinyitja, feltárul előtte a legvarázslatosabb hely, amit csak képzelni lehet. A varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örököt adni – akár a megszelidített, csodálatos vadon.
Lépj be te is Frances Hodgson Burnett népszerű, klasszikussá vált történetébe.
Uzseka Norbert
A titkos kert (The Secret Garden) Frances Hodgson Burnett (1849-1924) legismertebb regénye, mely már több különféle verzióban megjelent nálunk – a Ciceró Könyvstúdió azonban most a teljes, átdolgozatlan szöveget adta közre keményfedelű kiadásban (aminek küllemén a csiri-csáré „Klasszikusok fiataloknak” felirat ront ugyan egy kicsit, de ez legyen a legnagyobb baj).
Bár a történet Indiában kezdődik, amikor az még angol gyarmat volt, hamar átkerül Angliába, Yorkshire-be, s egyik olvasata épp ennek a lápos, különös hangulatú tájnak, vidéknek a dicshimnusza. Ahogy Burnett a természetről, a kertekről, a növényekről és állatokról ír, az embernek kedve támad kiszaladni a zöldbe, az ég alá, de még akár kertészkedni is. Ilyen szempontból a legjobb egyébként kora tavasszal olvasni, amikor az ember átélheti, saját bőrén tapasztalhatja a természet ébredését – amint az a könyvben is olvasható.
Visszatérve a sztorira: Mary Lennox az a szüleit veszett kislány, aki megkeseredett nagybátyja gyámsága alá, s annak ódon yorkshire-i kastélyába kerül Indiából. Az elkényeztetett, durcás, önző kislány apránként fedezi fel környezetét, és saját magát is, s változik szinte napról-napra egyre jobbá, mind fizikai, mind lelki értelemben. A jó levegőn, mozgással töltött órák Mary vékonyka kis testét kezdik el meggyógyítani, a kastély személyzetének egyike-másika pedig lassanként eléri, hogy a gőg helyére szeretet lopózzon. És aztán jönnek a felfedezések: egy különös kert, két különös fiú, és megannyi csoda, játék és izgalom! Mindez a (múlt)századelő kifinomultabb nyelvezetén, itt-ott talán még így is kevésbé valószerű párbeszédekkel, s a kedves, szép történeten túlmutató, mélyebb tartalommal.
Mert F. H. Burnett ezen regényének központi üzenete az, hogy az ember vágyai, gondolatai, akarata formálják a világot, ezért hát jól teszi, ha jót gondol, mert akkor az valósul meg. Mindezen, az ősi, indiai jóga rendszerektől napjaink agykontrolljáig a legkülönfélébb filozófiai-, szellemi iskolák által is ismert tanítást az írónő valójában gyermeki felfedezésként festi le, méghozzá úgy, hogy nem esik a gyerekeket butának tartó, őket kiokítgató felnőttek csapdájába. Tényleg szép. És persze, amellett, hogy a titkos kert az elveszett Édent is szimbolizálja, egyszersmind Mary (és a másik főszereplő Colin) szívét, és az olvasó szívét is. Ugye nem is kell tovább mondanom?
F. H. Burnettnek további két, hasonlóan kedves, romantikus, szép ifjúsági regénye ismert hazánkban (A padlásszoba kis hercegnője, A kis lord), de az élete javát Amerikában leélt írónő ennél jóval termékenyebb volt, s számtalan különféle művet írt (messze nem csak gyermekkönyveket). Talán érdemes lenne a többit is, legalább a legjobbjait, kiadni magyarul!
Egyébként Frances életútja is érdekes. Amellett, hogy mindkét házassága válással végződött, és hogy írói karrierjét hírnév, sikerek és a korabeli bulvársajtó figyelme kísérte, a szerzői jogvédelem történetének egyik precedens értékű pere is az ő nevéhez (és egy, A kis lordból Burnett engedélye nélkül színdarabot író, és azt színre vivő emberhez) kapcsolódik – melyet Burnett nyert meg.
Forrás: ekultura.hu
2. Visszatérés a titkos kertbe
1939-et írunk, és Londonból egy csapatnyi gyereket a vidéki Misselthwaite Manorba menekítenek. Emmie egyáltalán nem örül annak, hogy elválasztják a macskájától, és társaival együtt egy hatalmas, ósdi házba száműzik. Ám hamarosan felfedezi a rejtélyes épület megannyi titkát: egy fiút, akinek sírása éjszakánként felveri a ház csendjét, egy naplót, melyet réges-rég egy Mary nevű lány vezetett, és egy kertet. Egy titkos kertet.
Holly Webb visszatér gyerekkorunk kedvenc helyszínére, Frances Hodgson Burnett titkos kertjébe: a Visszatérés a titkos kertbe így egyszerre főhajtás a nagy klasszikus előtt, valamint varázslatos folytatása egy ház, egy kert és a benne élő gyerekek történetének is.
Hintafa blog
Ahogy ez a szívbéli kedvencekkel gyakran megesik, az olvasó akaratlanul is továbbgondolja a szereplők jövőjét. Érthető, hiszen a három jóbarát figuráját Burnett olyan szerethető közelségbe hozta, amennyire csak lehetséges. Webb majdnem 40 évvel később, 1939-ben, Londonban veszi fel újra a történet szálát, ahol a II. világháború kitörése miatt evakuálják a Craven gyermekotthon lakóit. Emmie Hatton nehéz szívvel indul útnak átmeneti lakhelyükre, Misselthwaite Manorba.
Megérkezvén Emmie folytatja addigi magányos és kirekesztett életét. A bajokat tetézi, hogy csatlakozik tanóráikhoz Mrs. Craven barátságtalan fia, Jack. Emmie az éjjeliszekrénye fiókjában rábukkan egy bizonyos Mary Lennox naplójára, aki azonnal lenyűgözi a vörösbegyhez fűződő barátságával és persze azzal, hogy lopott egy egész kertet magának. A kislány hamarosan felfedezőútra indul, hogy szerezzen magának ő is egy saját titkot.
A kert hatására a vadóc kislányban apránként fontos változások indulnak el. Magánya is oldódik, amikor összeismerkedik az előző háború sérüléseit és a keserű emlékeket magán viselő állatbűvölő(!) kertésszel. Hamarosan az addig utálatos Jack is megszelídül. De a legnagyobb csodát mégis Craven hadnagynak, köszönheti, aki egy bravúros mentőakció keretében a legváratlanabb ajándékot hozza el Emmie-nek. Ebbe az idillbe a háború valósága elemi erővel tör be. Olyan híreket hozva magával, amiket talán még a kert varázsa sem tud meggyógyítani.
Természetesen az egyik legfontosabb kérdésünk, hogy mi lett az első rész szereplőivel. A szerző végig visszafogottan kezeli a kérdést, annyit tudunk meg a későbbi sorsukról, ami a folytatás szempontjából lényeges. Webb a hézagok kitöltését meghagyja az olvasói fantáziáknak.
A folytatás nyelvileg sokkal egyszerűbb, kevesebb leíró részlettel, a történet is sokkal célratörőbb. A lányos(abb) színeket felvonultató borító ne tévesszen meg, ahogy a Titkos kert, úgy a Visszatérés sem csak csajos könyv! Nálunk mindkét fiú fülüket hegyezve figyeltek. A fordítás Ruff Orsolya gondos munkája. A külvilág eseményei hatására a Visszatérésből az első rész békés és titokzatos, szinte misztikus hangulata kimaradt. Felváltotta viszont a kert erején elementáris gyógyító ereje. Annak idején egyébként maga Burnett is úgy tekintett kertjére, mint terápiás, gyógyító helyre.
Webb sok szempontból megismétli a múlt örökségét. Egy picit vártam, hogy a folytatás új ösvényen fog elindulni, de egyáltalán nem vagyok elégedetlen, a második rész hangulatos, az elsőnél több váratlan fordulatot tartalmazott és igazán magával ragadó élmény volt. A két lány (Mary és Emmie) akár egymás tükörképei is lehetnének. Annak idején a Titkos kert téltől őszig nyitotta meg kapuit, Emmie érkezése ősz elejére esik, mintha a kert csak arra várt volna, hogy varázslatát onnan folytassa, ahol abbahagyta. Hangsúlyozva, hogy a jóság, a józan észnek ellentmondó, kétségbeejtően erős remény, a vigasz még a legcudarabb időkben is létezhet és átörökíthető. Colin édesanyjának a kertje egyszer megmentette a fiát, hogy negyven évvel később egy nyüzüge kislány tegye ugyanezt dédunokájával, Jackkel. A kert és a benne lévő élőlények apránként bontakozó növekedése, megújulásuk az élet kitartóan ismétlődő körforgása, amiből a tollasok, szőrösek, csupaszok sem vonhatják ki magukat. A világ eme kitartóan létező csodája gyógyítja be Misselthwaite Manor lakóinak testi-lelki sebeit. És ki tudja, talán még messzebb is elér.
|