Pethő Melánia Két krimi után mesekönyv Kiadta első mesekönyvét Miklós Réka gyergyószentmiklósi író: a Miss Screwy csavaros árvái című könyv az elmúlt év decemberében látott napvilágot. Miklós Réka két korábbi könyve kicsit sem gyermekbarát. A Bleeding Bride írói álnéven megjelent sötét hangulatú, psziho-krimi műfajú regényei, a Fekete fivérek és a Téboly kertje után jelent meg a Miss Screwy csavaros árvái. A Főnix könyvműhely kiadásában napvilágot látott mű hősei egy világkatasztrófa után, mérgező ködkupola által borított ég alatt, maró savvá vált tengerek között kis kolóniákban próbálnak túlélni. Igyekeznek újjáépíteni a társadalmat úgy, hogy a modern technikai eszközök használhatatlanok, újra fel kell találni a régóta feledésbe merült eszközöket. Ebben a világban él Valeria Screwy, a „csavaros” főhősnő, aki megpróbál robotokat építeni, sikerrel. Az izgalmas történet fordulópontja, amikor rádöbben, hogy lakóhelye közelében, a rézbányában árva gyermekeket dolgoztatnak. Robotgyermekeket készít, azokkal cseréli fel az embergyerekeket. A megmentett gyermekek azonban váratlanul eltűnnek azzal a léghajóval együtt, amelyben addig rejtőzködtek. Miss Screwy keresésükre indul. Mint időközben kiderül, többségük nem is árva, hanem munkaerőnek szánva rabolták el őket családjaiktól. Aztán ahogy egy jó mesekönyvhöz illik, a végén minden jóra fordul. Soha nem fordult meg a fejében a mesekönyvírás ötlete, mindaddig, míg kislánya, Szende arra nem kérte, hogy ha már amúgy is mindig alkot, írjon számára is egy mesét. Ennek előzménye, hogy pár éve – saját bevallása szerint eléggé meggondolatlanul – elfogadta a Step Dance táncegyüttes felkérését, hogy karácsonyi műsoruk számára írjon egy történetet, ami az előadás gerince lett. A Miss Screwy csavaros árvái ötlete mosogatás közben született meg, és két hét alatt készült el a 150 oldalas könyv. Az első elképzelés az volt, hogy kinyomtatja, és az egyetlen példányt kislányának adja ajándékba. „Aztán, ahogy haladt az írás, egyre jobban megszerettem a mesét, és már úgy gondoltam, érdemes volna kiadót találni” – avatott be az írónő.  Meglátása szerint sem a Miklós Réka, sem a Bleeding Bride név nem illene ehhez a műhöz, így a főhőssel, Valeria Screwy-vel „íratta alá”. "Nem a szerző neve a fontos, hanem hogy milyen a mese fogadtatása" – jelentette ki.   Elmondta, sokkal feszültebben várta a gyermekolvasók reakcióit, mint korábbi könyveinek megjelenésekor a felnőttekét. „Nagy felelősség: a gyermek kezébe nem szabad rossz könyvet adni, hiszen ahhoz, hogy olvasásszeretetre, könyvszeretetre neveljük őket az kell, hogy az olvasás jó élmény legyen, szeressék meg az ízét” – fogalmazott. Az első és legfontosabb visszajelzés jó: amikor a könyv megérkezett, kislányával azonnal elkezdték olvasni, és csak késő éjszaka hagyhatták abba. Másnap pedig be is fejezték. Forrás: szekelyhon.ro   tudatosolvaso.blogspot.com Mit mondhatnék, nem nehéz felkelteni az érdeklődésemet, ha kortárs magyar gyermekirodalomról van szó, még könnyebb, ha egy ígéretes steampunk-regény tűnik fel a színen.  A kettő együtt végképp kiakasztja a muszáj megszereznem-mérőmet. Kapva kaptam tehát az ingyenélési lehetőségen, amit az írónő molyon tett közzé, és roppant hamar be is faltam ezt az igazán ötletes regényt. Az, hogy mennyire nem hamar írtam meg ezt a bejegyzést, már más lapra tartozik.  Már egy ideje nem könnyű a kedvemre tenni, ha disztópiáról van szó, mert mondhatni mindenféle halálnemét láttam már az emberiségnek. Na de egy gyerekeknek szóló disztópia, azért az nem semmi! Kell némi elborult fantázia ahhoz, hogy valakinek ilyesmi az eszébe jusson, de meg kell hagyni, eredeti ötlet. Az, hogy mennyire gyerekbarát egy lepusztult, mérgezett világba helyezni egy fél-mese főhőseit, nem tudom, viszont a pedagógiai hasznát nagyon is látom. Nagyon fontos minden lehetőséget megragadni, hogy felhívjuk a felnövekvő generációk figyelmét arra, milyen fontos a környezetvédelem - ez a könyv pedig szemléletesen tárja eléjük, milyen lehet a jövőben a világ, ha nem vigyázunk rá eléggé.   A könyv világa roppant érdekes, valahol a távoli jövőben járunk, az emberiség betűkkel ellátott kolóniákban tengeti mindennapjait. A világra állandó köd ült, egy bizonyos magasság felett mérgező gázok alkotta búra lebeg - én ezt a folyamatos légszennyezés, szmog és egyéb anyagok kibocsátására fogtam magamban -, a vizek is mérgezővé, savassá váltak. Az élet nem egyszerű, de mindenki annyit hoz ki belőle, amennyit akar. Miss Screwy például rengeteget. Semmi sem szegheti kedvét, széles mosollyal jár-kel az utcákon extrém, színes steampunk ruhakölteményeiben - miközben mindenki más búskomor színekbe öltözik -, oldalán Flexszel, saját maga által tervezet hidraulikutyájával. Megjegyezném, ezen a kifejezésen hanyatt vágódtam, nagyon tetszik. :D Valeria nem akárki az 'A' kolóniában, ugyanis édesapja az alapítók egyike volt, így számottevő anyagi és szellemi örökséget hagyhatott lányára - és persze széleskörű ismertséget. Van, aki csodálja, van, aki egyenesen rajong érte, mások gyanúsnak tartják egész lényét és vagyonát. Utóbbiak nem is tudják, hogy van igazság a gondolataik mögött, Miss Screwy ugyanis titokzatos ügyek miatt látogatja az árvaházat. A titok felderítéséhez azonban el kell olvasnotok a könyvet, mert nem akarok spoilerezni. Miss Screwy kiváló női főszereplő: talpraesett, találékony, belevaló, nem mellesleg kiváló mérnök - ez nem kifejezetten olyasmi, amihez sok nő ért olyan szinten, mint ő. Ritkán veszíti el a hidegvérét - de akkor nagyon. :D Ugyanakkor végtelenül kedves és jószívű nő, aki minden erejével a gyerekek pártján áll.   Szárnysegédje, Antónia, a házvezetőnő/fattyú testvér pont az ellentéte: érzékeny, ájuldozó vénkisasszony, akinek aranyból van a szíve és mindig a legjobbat akarja mindenkinek. Szépen kiegészítik egymást.    A könyv legnagyobb erőssége a bő szókincs, ami egy gyerekregénynél különösen fontos. Emellett pedig nagyon tetszett, hogy bár az írónő angol neveket adott a szereplőknek, nem volt zavaró, mert nagyon ügyesen lábjegyzetelve lett a kiejtés és a beszélő nevek jelentése is. Nagyon hasznos ez a kicsik számára, hogy könnyebben menjen az olvasás és jobban megértsék a történetet. Emellett az angolul nem beszélő felnőttek is biztosan hálásak érte. Apróság ez, ugyanakkor mégis nagy figyelmesség, ami nekem mindig jól szokott esni olvasás közben.  A könyv világa mellett hangulatában is különleges, szinte látjuk a gomolygó ködöt, a kopár vidéket és az ezt megszínesítő Miss Screwy ruhakölteményeit. Az írónő néha kiszól a narrációból az olvasói felé, ami tovább erősít a regény atmoszféráján, nekem ez kifejezetten tetszett.    A mérnöki csodák mellett elrejtve megjelenik egy kis genetika is, abszolút gyereknyelven, amikor Valeria a gyerekek hajszálait használja...valamire, amit nem árulok el. Nálam ez nagyon nyerő, az észrevétlen tanulás abszolút híve vagyok.     Az egyetem Gyermekirodalom kurzusán azt tanultam, hogy soha nem szabad kihagyni a gyerekkönyv elemzéséből az illusztrációkat, hiszen ugyanolyan fontos részei a történetnek, mint a szereplők, és nagyon sokat elmondanak az adott kötetről. Nos, vétek is lenne szó nélkül hagyni Oszoli Bernadett fekete-fehér illusztrációit - amúgy ha nem pdf példányom lenne, akkor nagy esélyt látnék rá, hogy elkezdjem színezgetni. Szóval remélem, hogy sok kreatív gyerek lesz, aki ki meri színezni ezeket a csodás illusztrációkat, szívesen megnéznék párat. :) Gyönyörűek mind egész oldalas, mind pedig a szövegközi kis képek: roppant részletgazdag illusztrációk, amikkel sokáig el lehet időzni, a hangulatuk elsőosztályú. Egy-egy képben képes megfogni a könyv egész világát, a szereplők személyiségét. Ha el akarnám képzelni őket, akkor sem tenném másként, mint ahogy Bernadett megrajzolta őket. Bár recenziós példányról van szó, engem ez sosem tartott vissza attól, hogy kimondjam: volt néhány olyan aprócska részlet a könyvben, ami nem tetszett. Nem tudtam például hová tenni a jelen és múltidő váltogatását a narrációban - valószínűleg véletlen volt, de ha így van, erre a szerkesztőnek/korrektornak kellett volna figyelnie. Számomra zavaró volt, hogy akár egy bekezdésen belül is volt jelen és múltidejű mondat is, és nem azért, mert valaki éppen visszaemlékezett valamire.  A másik, ami inkább egyéni szociális probléma, hogy néhol nekem túlságosan "édibédi" volt, hogy olyan nagyon sokszor szólították Mirát kis csodácskának, és olyan pátyolgató hangnemben szóltak hozzá, ami nekem sok. Lehet, hogy az írónőt elragadták anyai érzelmei? :D Minden esetre én meglettem volna enélkül.     Találtam néhány furcsa kifejezést is, íme egy példa: "Úgy tűnik, a kísérleteim annyira elvonták a figyelmem, hogy észre sem vettem, mennyire elkanászosodott a kolónia." Vagy lehet, hogy csak nálunk mondják "elkanászodott"-nak? Mindegy, nem volt eget rengetően sok az ilyenből, inkább figyelmetlenségnek mondanám őket, mint hibának.  Annak ellenére, hogy most kicsikét megbökdöstem szegényt, a könyv értékei tagadhatatlanok. Az ötletesség, megfelelően adagolt humor és könnyű olvashatóság mellett jó gyerekkönyvhöz illő tanulsággal is rendelkezik: a szeretet mindent legyőz és a családot nem a vér tartja össze, hanem ez a fantasztikus erő. Emiatt különösen ajánlom frissen örökbe fogadott gyerkőcöknek és szüleiknek - és mindenki másnak is, akik szeretik a kalandokat, steampunkot, belevaló női főszereplőket, disztópiákat vagy mindezeket együttvéve. Összegzés Kedvenc idézet: "[…] ami a szemet megmosolyogtatja, az a léleknek is orvosa." /15.oldal/  A cím: Nagyon illik a történethez és az egész hangulathoz, amit az írónő megteremtett. Szerintem ilyennek kell lenni egy jó címnek.   A borító: Ahogy az illusztrációk is, a borító is nagyon hangulatos, igazán passzol egy gyerekkönyvhöz. Szívesen megvenném csak emiatt is.   Értékelés: Apró hibái ellenére - amik miatt molyon 4,5 csillagot adtam neki, de itt felfelé kerekítem, mivel tényleg eléggé elenyészőek úgy gondolom, a Miss Screwy csavaros árvái egy igazán hangulatos regény, a gyerekkönyves piacon szerintem egyedülálló. Kellőképpen tanulságos, humoros, csak akkor veszi komolyan magát, amikor szükséges. Emellett a környezeti nevelésben vállalt szerepe is vitathatatlan, ez számomra nagyon fontos szempont. Úgy gondolom, hogy ez a könyv kiváló rajzfilm alapanyag lehetne - ellentétben mondjuk a Rév Fülöppel, aminek a poénjai szerintem elvesznének az írott szöveg nélkül, bár állítólag a színdarab működött -, úgyhogy tessék felfigyelni rá ilyen téren is!