3-5 éveseknek Írta: Kiss Judit Ágnes Illusztrálta: Egri Mónika Kiadó: Pozsonyi Pagony Oldalszám: 56 Megjelenés: 2018. november 08.   Babaróka már tudja, milyen a kölyökőrző, és milyen az, ha Mamaróka visszamegy dolgozni, de a világ ennél még sokkal több kihívást és izgalmat tartogat. Babaróka látogatóba megy Kiscicáékhoz, de Kiscicáéknál semmi sem olyan, mint otthon. Mások az illatok, mások az ízek, mások a szokások - de attól még játszani nagyon jól lehet együtt! Babaróka nem akar aludni - sötét van, szomjas, éhes, nem jön álom a szemére - csoda-e, ha Mamaróka türelmetlen? Babaróka egy hétvégét apával marad, mert Mamaróka elutazik. Tavasz, tél és nyár, szánkózás, bevásárlás, nyaralás és táncház, sok-sok öröm, és persze némi veszekedés, hiszti és egymáshoz bújás. A Babaróka kertje meséi, az előző kötethez hasonlóan, egytől egyig igazi szülő-gyerek történetek. Mert amellett, hogy kisgyereknek lenni és szülőnek lenni nagyon jó, néha mindkettő nehéz is tud lenni - de ezekben a mesékben lehet bal lábbal kelni, nyűgösnek, fáradtnak és dühösnek lenni, sőt, még össze is lehet néha veszni, hogy aztán szépen kibékülhessünk.

 

Tartalomjegyzék   Babaróka látogatóban Szánkózás Veszekedés Babaróka kertje Babaróka alszik Kis kölykök és nagy kölykök Babaróka vásárol Babaróka Apával Babaróka nyaral Rókatánc   pagony.hu Kezdődik a Rókatánc!   Tavaly hatalmas sikert arattak Kiss Judit Ágnes Babaróka-meséi. A kedves, mégis határtalanul őszinte mesékben a szülők és a kisgyerekek is igazi azonosulási pontokat találhattak. A lírai, mégis abszolút rólunk szóló, népszerű történetekből most éppen bábszínházi előadás készül, miközben napvilágot látott a folytatás: a Babaróka kertje című második kötet. Most eláruljuk, szerintünk miért olyan hatásosak a mesék! Milyen egy reális anya-gyerek kapcsolat? Hogy néz ki ez mesei formában? Mi történik, ha Mamaróka elutazik, egyszerűen dolga van, vagy csak egy picit magával szeretne törődni? És mi van, ha nem elég a türelem, és összevész a család? Na ne! Ismerd meg a végtelen finomsággal megírt Babaróka-meséket, melyekben biztonságos szeretetben tágul ki a világ Babaróka és Mamaróka számára is! Kiss Judit Ágnes, a kortárs líra megkerülhetetlen alakja most meséken keresztül szól a kisgyerekekhez és a szüleikhez. Szerinte a szülők szívesebben olvasnak mesét, mint verset - és igaza van, valóban sokkal több mesekönyv kerül le a polcokról, mint gyerekverseskötet. Én egy cseppet sem bánom, hogy Kiss Judit Ágnes ezúttal a próza nyelvét választotta, mert sikerült gyönyörűen kihasználnia a mesei elbeszélés lehetőségeit, miközben megtartotta azt a jó költői szokást, hogy a szavakkal óvatosan kell bánni: egy sem kerülhet bele a könyvbe átgondolatlanul! A Babaróka-sorozatban az a legcsodálatosabb, hogy egyszerre van jelen benne a gyerek és a szülő őszinte és hiteles nézőpontja. A történetek az anya-kisgyerek kapcsolat átalakulásának folyamatát festik le nagyon is mesei, ugyanakkor mégis hétköznapi pillanatokat megragadva. Megjelenik a történetekben az, amikor a kisgyerek próbál leszakadni a mamájáról, amikor már ragaszkodik hozzá, hogy maga csinálja meg a reggeli kakaóját, és amikor a mamának is igazán jól esne úgy meginnia a kávéját, hogy közben nem történik semmi. Feltűnnek azok a nehéz helyzetek, amikor a mamának bátran vállalnia kell emberi, pardon, rókai mivoltát a gyerek, nem gyerek, kölyök előtt: hogy bizony ő is elfáradhat, sőt, még a türelmét is elvesztheti, hibázhat, mint bárki más. Azokat a pillanatokat illusztrálják a mesék, amikor anya és gyerek - még ha hiányoznak is egymásnak - képessé válik egyedül is rácsodálkozni a világra: Babaróka először, Mamaróka pedig újra. A kisgyerek-anya kapcsolatot unalmasan és didaktikusan lefestő mesék után most végre itt egy kerek kis mesekönyv tele fantáziával, olyan hihetetlen karakterekkel, mint a legszebb mosolyú sétáló tulipán, az örvös orvos, a bölcs tölgy vagy Kiscica, Babaróka legjobb barátja... A történetek a fantasztikus elemekkel pont annyira vannak eltávolítva a valóságunktól, hogy közben megengedik, hogy feszengés nélkül, kényelmesen ismerjünk magunkra a szereplőkben. A Babaróka-mesék igazi anya-gyerek történetek. Már az első szavak felolvasásával egy olyan otthonos világba érkeztek, amiben együtt tapasztalhatjátok meg a babakor végével járó közös veszteséget, a belépést a dacos gyerekkorba, az egymásról való lassú leválást, a világ kinyílását, a rácsodálkozást, miközben természetes, hogy ez a folyamat kettős: egyszerre izgalmas és vágyott, ugyanakkor szomorú és nosztalgikus is. Kisgyereknek lenni nehéz. Anyának lenni is nehéz. Ezekben a mesékben viszont két olyan azonosulási pontot kaptok, Babarókát és Mamarókát, akik benneteket is egy igazi mesei térbe emelve segítenek nektek az óvodás időszak nehézségeinek feloldásában. Megtapasztalhatjátok, hogy akkor vagytok a helyeteken, ha vállaljátok önmagatokat: lehet bal lábbal kelni, nyűgösnek, fáradtnak és dühösnek lenni, sőt még össze is lehet néha veszni, hogy aztán szépen kibékülhessetek. Megkönnyebbülhettek, mert ebben a mesekönyvben hibázni szabad, sőt néha kell is. Babaróka bátor kis rókához méltóan nyit a világ felé, miközben vissza-vissza tér Mamaróka biztonságot jelentő ölelésébe. Az első könyvben a Kölyökőrzőben szép lassan összebarátkozik Kiscicával, akivel nagyon szeret fogócskázni és bújócskázni, miközben éppen annyira szeret még Mamarókával is tornyot építeni. A második könyvben pedig Babaróka már olyan nagy, hogy Kiscicával elválaszhatatlan jó barátok, és már olyan bosszantó problémái akadnak, mint hogy a kicsik megjelennek a csoportban, vagy hogy furcsaságokat tapasztal, amikor vendégségbe megy. Az első igazi kalandja Babarókának Mamaróka nélkül, amikor Kiscica születésnapját ünneplik. A négylábú állatkölykök legnagyobb dicsősége, ha a bagoly elviszi őket egy körrepülésre, és Babaróka nagyon bátor és bajtársias, amikor a mindig cserfes Kiscica megijed a születésnapjára kapott magasságtól. Babaróka és Kiscica összefognak a félelmük legyőzésében, és együtt tapasztalják meg a repülés felejthetetlen élményét. Persze az is előfordul, hogy a nagy világfelfedezés közben Babaróka bajba kerül, mondjuk, elvész a piaci tömegben, de szerencsére ez a mesei világ minden ijesztőnek tűnő helyzetével is végtelenül biztonságos, így végül a legrettentőbb helyzetek is varázslatosan egyszerű megoldásokkal zárulnak. A második könyvben mindenki változik kicsit, Babaróka nagyobb és magabiztosabb, Mamaróka határozottabb és jobban képviseli az érdekeit, Apa pedig sokkal talpraesettebb. Szemtanúi lehetünk egy kis család önmagára találásának, de a nehézségek is üdítően őszintén jelennek meg a mesékben. Hol hallunk olyan mesét, amiben a szülők hevesen veszekednek? Mikor fogalmazódik meg ilyen tisztán az a gyermeki félelem, hogy Mamaróka lehet, hogy soha nem is jön haza? A Babaróka-mesék olyan tiszta, őszinte szövegek, amilyet a kortárs magyar gyerekirodalomban utoljára Bálint Ágnes Mazsola és Tádé meséiben tapasztaltunk. Kiss Judit Ágnes szerencsére nemcsak a lényeget fogja meg, de minden szavában ott a finomság és a humor is. Tegyél egy próbát, mesélj el egy betegségűző mesét az első könyvből, egy igazi apás történetet a másodikból! Ismerkedj meg Kiss Judit Ágnessel ebből az interjúnkból, tudd meg, hogyan alkot Egri Mónika, a mesekönyv rajzolója!   Vissza a sorozathoz