A rímek és a dallamosság is segíti a megértésben a legkisebbeket. A nyelvezet egyszerű és követhető, sosem erőltetett. A versbe szedett sorokat kiegészítik az illusztrációk, amelyekre ugyanaz jellemző, mint a mesére: színesek, játékosak, humorosak. Nincsenek éles kontúrok, erős árnyalatok, inkább lágy ecsetvonások, pasztellek. Igaz rájuk mindaz, amit az alkotók a könyv legvégén megfogalmaznak: szinte képregényként vezetik végig a gyerekeket a történeteken, és így akkor is fel tudják eleveníteni a felolvasott meséket a kicsik, ha csak lapozgatják a könyvet. Lapibabát és Borikát könnyű megszeretni, és újra és újra együtt izgulhatunk értük.   Bodnár Zsuzsa Lapibaba kalandjai Minden kisgyerek életében izgalmas időszak, amikor óvodába készül. Csesznák András és Csesznák Verka Lapibaba oviba megy című verses meséjének főszereplői – a hároméves Borika és az ő játékbabája – csak a történet végén mennek oviba: addigra a mese olvasói – vagy még inkább hallgatói – megismerik és megszeretik őket.   A történet elején Borika kézzel varrt, lapos kis játékbabát kap ajándékba születésnapjára nagymamájától. A könyv a kislány és Lapibaba kalandjait meséli el – csupa hétköznapi, ám egy óvodás korú gyermek számára nagyon is fontos eseményről esik szó: többek közt születésnapi zsúrról, éjszakai torkoskodásról, a játékbaba mosógépben való kimosásáról, orvosi vizsgálatról. A szereplőkkel tehát könnyen tudnak azonosulni a gyerekek – még ha a való életben sajnos nem is mindig úgy viselkednek a felnőttek, mint ebben a történetben.   A mese felnőtt szereplői ugyanis komolyan veszik a kis főhős gondjait és örömeit, és képesek a kislány szemével nézni a világot. Például alapos vizsgálat tárgyává teszik, mitől nőtt meg a mosás során Lapibaba pocakja, és segítenek is a bajon; a doktor bácsi nemcsak a lázas beteg kislányt, hanem a játékbabát is készségesen megvizsgálja; a nagymama pedig igénybe veszi Lapi „nővér” segítségét is a betegápolás során.   A felnőttek tehát minden játékban partnerei lesznek a kislánynak és szeretetteljes gondoskodásuknak köszönhetően Borikából is gondos „anyuka" lesz, amikor a baba – vagyis persze maga a kislány – óvodába megy. Mindez azonban nem ilyen szájbarágósan bomlik ki a történetből. Csesznák Andrásnak, a szerzőnek sikerül elkerülnie a gyerekkönyvek gyakori buktatóit: egyrészt annak ellenére, hogy gyerekszemmel (is) láttatja a világot, nem válik „gügyögőssé” a szöveg, másrészt felnőttes – okoskodó tanmese sem lesz a történetből, bár a tanító szándék kétségtelenül jelen van a kis kötetben.   A Lapibaba oviba megy változatos formájú, könnyed ritmusú versekből áll. A pergő ritmus, a bájos szereplők és a gyerekek számára ismerős helyzetek minden bizonnyal magukkal ragadják a mese hallgatóit. Ám a szövegek valójában csak versbe szedett, kedves kis történetek, melyekben „stimmel” ugyan a prozódia és a rímelés, nyelvileg és képileg azonban nem túl érdekesek. A sikerültebb szövegek közé tartozik a Borika álma című vers, melyben a babát egy tulipán ejti foglyul, és a kislány a hold és a nap segítségét kéri a kiszabadításához, valamint a Lapi-család életét bemutató játékos, szándékosan parodisztikus versike. Kiemelendő még, hogy a párbeszédeket sikerült ügyesen beilleszteni a szövegekbe, s hogy néhány helyen finom humort is beleszőtt a történetbe a szerző – bár ez utóbbival bánhatott volna bátrabban is. A kötet legfőbb erényét illusztrációi adják. Öröm kézbe venni és lapozgatni ezt a könyvet: a gyerekrajzokat is megidéző finom akvarell-képek – Csesznák Verka munkái – vidám, de nem harsány színvilágukkal, bájosan bumfordi szereplőikkel nemcsak szerethetővé és átélhetővé teszik Lapibaba kalandjait, hanem – a szöveggel ellentétben – képesek megmozgatni a gyerekek fantáziáját is. Felnőttek és gyerekeik örömteli, játékos együttlétét szorgalmazza ez a kis könyv, s ez akkor is dicséretére válik, ha maga szöveg nem hordoz kimagasló irodalmi értékeket, és ha a történetben megjelenő család-modell bizony már kissé idejétmúlt: Lapibabáéknál csak anyu szalad cumit keresni és a síró gyereket megnyugtatni, apu ilyesmivel nem foglakozik. Forrás: prae.hu   Lapibaba oviba megy Kicsi szoba mélyén, tarka lepkés ágyban, Pihe-puha párnán alszik Borika. Anyu meleg keze cirógatja lágyan: -Kelj fel, gyöngyvirágom, megyünk oviba! Olyan jó az ágyban, visszahúz az álom. Durcás-morcos hangon felel Borika: -Nem fogok felkelni, az ovit utálom! Menjen el helyettem a Lapibaba! Anyu csak mosolyog: - Jól van, édes kincsem! Örülni fog Lapi, nem ez a hiba. Hanem rajtad kívül más mamája nincsen, Neked kell elvinned őt az oviba. Elindulnak hárman, középen a baba, Plüss kezeit fogja Anyu, s Borika. „Mi legyen a jele?” - erről megy a vita. Tulipán vagy málna, netán katica? Az ovihoz érnek, nagy a zsivaj, lárma. Óvónéni, gyere! - rikolt Borika. Zsuzsa néni jön már. - No, mi a baj, drága? Ugye nem veled van megint galiba? Magyaráz a kislány, pörög a kis nyelve. -Én ma nem maradok, csak ez a baba. Lapinak becézzük, torta a kedvence, Ne mosdasd, mert elázik a szivacsa. -Milyen bájos baba! Jó helye lesz nálunk. Zsuzsa néni nevet, ez olyan fura! -De te miért nem jössz? Már annyira vártunk! Különleges nap a mai, Borika! Bábosok érkeznek, hiszen említettem. Szép előadás lesz, Varázsfuvola. Anyu menni készül, keze a kilincsen. -Gyere kicsi lányom, sietünk haza. -Anyu, várj egy percet, nem jó ez így mégse! Legörbülő szájjal mondja Borika. -Ez az első napja, attól tartok félne. Tudod, milyen gyáva a Lapibaba. Nem hagyom egyedül, inkább itt maradok. Anyu, ne haragudj, nem megyek haza. -Dehogy - felel Anyu. - Maradj, ha gondolod. Délután majd jövök, jó légy, Borika. Szaladnak az órák, zár az ovi mára. Otthon az asztalnál mesél Borika. Dől belőle a szó, be nem áll a szája. Nem érdekli őt a finom vacsora. -Képzeld, a darabban Lapi is szerepelt! Megette a sárkány, de nem lett baja. Nagyon jó baba volt, csak néha feleselt. Holnap is eljönne velem oviba. - Jól van kicsi lányom, de most mars a kádba! Fürdés, fekvés, közel már az éjszaka! - Ne még, hadd meséljek! - könyörög a lányka. - Apu nem is tudja, most ért csak haza. Kicsi szoba mélyén, bebújva az ágyba, tarka lepkék között alszik Borika. Pihe-puha párnán, karjaiba zárva szunnyad jó pajtása, a Lapibaba.