II. ÉLETKORI SZAKASZ: 4–5 évesek - MIÉRT korszaka
A negyedik életév körül a kisgyermek már a folyamatos történeteket tartalmazó képeskönyveket nézeget, és ezzel egyidőben jelentkezik az igénye, hogy meséljenek neki. Eddig csak a kontaktus volt a fontos számára, ettől kezdve azonban már a történet is érdekli.
Ebben a korban alakul ki egy sajátos viselkedésmód, amelyet „szimultán kettős tudatnak” nevezünk. Ha a szülő vagy óvónő mesélni kezd, a gyerek felvesz egy bizonyos magatartást, amelyben - a figyelmén kívül - benne van az is, hogy kilép a hétköznapokból, várja a rendkívülit, a különlegeset, a csodálatosat.
|
"A 4–5 éves kor körüli fejlődési szakaszban erősödik a gyermekben az oksági összefüggések keresésének az igénye. A gondolkodási műveletek megjelennek a beszédében is. A „mi ez?” korszakot felváltja a „miért” („hogyan”, „honnan”) korszak. A gyermek figyelemterjedelme bővül, figyelemkoncentrációja erősödik, kialakul a szándékos emlékezet. Tökéletesedik a verbális emlékezés, de a közvetlen szemlélethez kötődés még nem tűnik el. A gyermek beszédében az igék és a főnevek mellett megjelennek a melléknevek, a határozószók, a módosítószók és a kötőszók, de a relációs szókészlet (alatt-felett-előtt-mögött, lent-fent) használatában még bizonytalan.
Mondatalkotására továbbra is jellemzői az egyszerű, tő- és bővített, valamint a mellérendelő mondatok használata, de a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan már fokozatosan megjelennek az egyszerűbb alárendelő mondatok is." (Tancz Tünde)
Még mindig a mondókák vannak túlsúlyban. Mesék közül a verses mesék, Móra Ferenc meséi (Csókai Csóka), csalimesék a kedveltek. Ebben a korban érnek meg a gyerekek arra, hogy képzeletükben a mesék áttekinthető kerek egész történetet alkossanak.
Beszélgessünk róla! - W. Ungváry Renáta tanácsai
"4-5 éveseknek Kezdetben eszünkbe sem jutna, hogy kitalált lényekkel vagy történetekkel szórakoztassuk a kisgyereket, hiszen előtte még meg kell tanulnia jól használni a nyelvet. Az első lépés, hogy megismerkedik a környező világgal, megtanulja elnevezni a dolgokat és beszélni róluk.Aztán egy szép napon arra is éretté válik, hogy a képzeletét is használni kezdje. Szép lassan felfedezi magában a teremtő, alkotó erőt: kedve szerint megváltoztathatja a mesék kimenetelét, új lényeket, vicces befejezéseket találhat ki. Egyéni adottságaitól függően minden gyereknél más-más időpontban bontakozik ki ez a képesség.
Az óvodások sajátos humora, egészen egyedi fantáziája legendás. Ki ne mosolyogna már akkor, amikor így szól a kicsi: Mesélek egy viccet! Nos, amikor először észleljük ezeket a jeleket, eljött a valódi, tündér- és népmesék ideje. Ettől az időszaktól kezdve megérti, vagy legalábbis elfogadja a gyerek azokat a történeteket is, amelyekben nem a valóságban megszokott módon történnek az események, képzelt lények kezdik benépesíteni fantáziáját.
Ugyanakkor egyre jobban érdeklődik a világ működése, a dolgok miértje iránt. Nem véletlen, hogy a korszak leggyakrabban elhangzó kérdése a MIÉRT. Pontosan ezt a kiapadhatatlan érdeklődést próbálják válaszokkal, magyarázatokkal kielégíteni az első gyereklexikonok, enciklopédiák. Ezeket mindig a kicsivel együtt nézegessük, magyarázzuk el neki az összefüggéseket. Séták, kirándulások során gyűjtsünk össze mindenféle érdekes dolgot: tobozt, gesztenyét, bogarat, falevelet, gubacsot. Otthon üljünk le a gyerekkel, és keressük ki együtt valamelyik határozókönyvből, természetkalauzból, pontosan mi is az, amit találtatok. A kicsik nagyon jó megfigyelők, sok hasonló kép közül is kiválasztják a leginkább hasonlót. Közben észrevétlenül megismerkednek a kézikönyvek használatával."
Középső csoportos gyerekek már szeretik és megértik a rövidebb csodás elemet tartalmazó tündérmeséket. A gyermekek érdeklődésének megfelelően ebben az életkorban a többfázisú, terjedelmesebb állatmesék, a novellisztikus-realisztikus mesék és a novellisztikus tündérmesék csoportjaiból válogathatunk:
Az év második felétől a meseszövés lehet bonyolultabb, kalandokkal teli és fordulatos, melyeket feszült figyelemmel hallgatnak, és a csoda kezd élménnyé válni:
|
|