SZAKIRODALMA: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz
2018.01.29. 16:43
Kiadó: Szent István Társulat, 1999
Oldalszám: 336
A könyv címe talán világossá teszi: az író nem tankönyvet kíván az asztalra helyezni, hanem vezetőt, irányítót abban a labirintusban, melyet gyermek- és ifjúsági irodalomnak nevezhetünk. Labirintus, mert meglehetősen kusza már maga a fogalom is: mi a gyermekirodalom? Az ifjúsági talán valamivel világosabb, hiszen egyetlen lépés választja el a "felnőtt" irodalomtól.
A tíz év körüli olvasó - ha kedve van rá - bele-belekóstol az igazi irodalomba, s ezzel máris belebukik a gyermekirodalom történetének írója saját csapdájába, mert bár a gyermekirodalmat az irodalom részének tekinti, most mégis különbséget tesz témája és az "igazi" irodalom között. Mentegetőzni kénytelen mind az olvasók, mind a gyermekirodalom művelői előtt és nevében, de ilyen mentegetőzés olvasható Isaac Bashevis Singer Történetének gyerekeknek (Stories for Children, magyar címe kiegészítve a csábítónak vélt A félelmetes fogadóval) előszavában is:
"Sohasem hittem, hogy tudnék gyermekeknek írni. Az volt a téves meggyőződésem, hogy aki gyermekeknek ír, nem is igazi író... Igaz, gyermekkoromban olvastam németül a Grimm testvérek meséit, meg Hans Christian Andersen történeteinek fordítását - és szerettem őket... És a fejemben mégsem fordult meg a gondolat, hogy gyermekeknek írjak. Csakhogy a szerkesztő gyakran többet tud az íróról, mint maga az író. Az én szerkesztőm... szentül hitte, hogy tudok gyerekeknek írni, s mondhattam akármit, nem tudtam megrendíteni ebbéli hitében." (Borbás Mária fordítása.)
|
Singer vallomása mesekönyve elején, "A szerző megjegyzése" fölöttébb tanulságos és elgondolkodtató. A gyermekkönyvek egy része valóban olyan, mintha nem író írta volna. Másik része (Aiszóposztól Swiften, Dickensen át - átírásokban - Mark Twainig, vagy Weöres Sándorig, aki a Rongyszőnyeg és a Magyar etűdök darabjait ritmusgyakorlatoknak tekintette - úgy írt, hogy eszébe sem jutott: gyermekkönyv lesz belőle. Mark Twain kifejezetten tiltakozott ez ellen a Tom Sawyer kalandjai után, ugyanakkor Molnár Ferenc leplezetlenül megvallotta: ifjúságát kívánta felidézni A Pál utcai fiúkban.
A gyermekirodalom tekintélyes része valójában kitűnő újságírók tollából származik a XIX. század dereka óta, így a Micimackó is. Ők voltak azok, akikben valamivel több irodalom igény buzgott, mint másokban, s az írói kitörés irányát ebben látták (?). A második világháború után a vasfüggöny mögött (innen) csodálatosan gazdag gyermekirodalom született a párt-ideológia eluralkodása, az osztályharcos szemlélet, s nem utolsósorban mindannak elutasítása miatt, ami nem fért bele a szocialista realizmus, a kínosan precíz (és hazug) valóságábrázolás szerepkörébe (Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, vagy Mándy Iván, akik - ellentmondás - éppen a mese ürügyén a kor valóságáról adtak látleletet, mert amit nem mondhattak el felnőtt olvasóiknak, elmondták a gyerekeknek). Utólag ezért hálásak lehetünk a művészeti, így az irodalmi élet diktátorainak (de azért ne kívánjuk őket vissza!)
|
Tartalom
A mítosztól a mítoszteremtésig
|
|
Kalauz az olvasáshoz
|
9
|
A mágiától a mítoszon át a népmeséig
|
14
|
A népköltészet
|
19
|
A népmese
|
26
|
A népmese alfajai
|
32
|
A gyermek helyzete a gyermekirodalom kialakulása előtt
|
43
|
A gyermekirodalom kialakulásának ezópusi vonulata
|
51
|
A költészet és a mesei valóság átváltozásai
|
61
|
Népmesegyűjtés a kezdetektől a XIX. század végéig
|
71
|
A gyermekirodalom meghódítói
|
79
|
Új hangok az Újvilágból
|
87
|
A vén Európa
|
95
|
Szépapáink olvasmányai
|
115
|
A galaxis neve még Gutenberg
|
126
|
Kiszorítósdi
|
136
|
A dacos Európa
|
145
|
Üzlet és/vagy irodalom
|
158
|
Élet vagy irodalom
|
170
|
Művek és alkotók
|
|
Egy népmese anatómiája
|
185
|
Két ellentmondás, két korosztály, két regény a XVIII. század elejéről
|
191
|
Egy magyar kalandregény és kalandos sorsa 1791 és 1955 között
|
197
|
A western-mítosz gyökerei
|
203
|
Dickens-torzó, gyerekeknek
|
210
|
Az első igazi magyar gyermekvers
|
217
|
Egy örökzöld irodalmi giccs
|
221
|
Lewis Carroll, a szellem ezermestere
|
226
|
Egy tanmese buktatói
|
232
|
Maugli, a dzsungel lelke
|
236
|
Történetek libikókán
|
244
|
Ábrázolás és/vagy mesei igazság
|
248
|
Szél és szélcsend
|
252
|
Micimackó, az elnyűhetetlen/elnyűtt remekmű
|
260
|
A szent és az árnyéka
|
266
|
Kutyahűség
|
270
|
A gyermek elmagányosodása a gyermekirodalomban
|
275
|
Egy adósság törlesztése
|
279
|
Rétegek
|
287
|
Lázár Ervin sajátos világa
|
295
|
Bibliográfia
|
304
|
|