A másik meghatározó környezet az iskola, ahol a gyermek vagy megtanul technikailag olvasni vagy nem (könnyen) tanul meg. Maradjunk annyiban, hogy egyre nehezebben tanulnak meg a gyermekek olvasni, vagy egyre nagyobb tömegeknek okoz nehézséget az olvasás valamelyik aspektusa az iskolai karrier egyes etapjaiban. Ennek a megértése nekem egy életre szóló feladat. Mint olvasni imádó egyén, minden egyes nap kicsit jobban megértem azt, aki nem tud megtanulni olvasni, de messze vagyok a teljes megértéstől. Olyan egyszerű, gondolnám, csak akarni kell és kész. Vagy nem elég akarni? Miért nem gyakorol kicsit többet mindennap? „Mert nehéz!” Ha gyakorolna, nem lenne nehéz! Hiába van régóta szakképesítésem logopédiából, ezeket a kérdéseket szinte naponta teszem fel magamnak újra és újra – a pácienseket nem fárasztom ezzel. Őket csak tanítom, rendületlenül. Csak olvasok velük, helyettük, csak játszom velük, csak motiválom őket, újra és újra. Még ha nem is értem meg azt, hogy nem lehet ezt szeretni. Az értő olvasás Az olvasástanulás hangos olvasással kezdődik (most ne menjünk bele az előkészítő folyamatba). Ez egyfajta azonnali kontrollt jelent az olvasó és a hallgató számára egyaránt. A kezdő olvasó az ismert betűk, szótagok vagy illusztrált szavak hangos olvasása során egybeveti a kimondott hangsort az auditív memóriájában tárolt hangalakkal vagy/és a vizuális memóriában tárolt képpel. Ez minél többször történik meg (gyakorlás), annál biztosabban vésődnek be a szavak a hosszú távú emlékezetbe, és annál szilárdabb kapcsolat jön létre a vizuális és akusztikus tár között. A szavak jelentésének keresése (szemantika) az új, ismeretlen szavak olvasásakor kapcsolódik a történethez. Akkor válik ez egyre fontosabbá, amikor az olvasott szövegrészek komplexebbé válnak. Ekkor kell újabb stratégiákat bevonni, hogy az olvasott szavak jelentéssel bírjanak. Ebben a stádiumban a felnőttek elmagyarázzák az olvasottak jelentését, és illusztrációk is vannak, amik segíthetnek. Ezeken a verbális/vizuális magyarázatokon keresztül fog a gyermek olyan tanulási stratégiákat elsajátítani és tökéletesíteni, amik biztosítani fogják, hogy komolyabb szövegeket megértsen, anélkül, hogy ismerné az olvasás minden fortélyát. Később az iskolai utasítások, regények szövegeinek variabilitása és mennyisége fogja megmutatni a fiatal olvasó kapacitásának korlátait. Eddig a környezetében lévő minden tárgyat meg tudott nevezni, vagy el tudta olvasni a kedvenc könyvének minden szereplőjének a nevét, de nem fogja tudni sem grafikusan, sem az auditív csatornán keresztül tárolni az összes szót, amivel találkozik. Ezért a jelentéskeresés le fogja foglalni a mentális tartalékait. Ennek következtében az olvasott szavak hangos kimondása már nem lesz elég hatékony a jelentéskereséshez. A gyermekeknek komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megértsék a leírtak jelentését, hogy leküzdjék félelmüket az újra és újra felbukkanó ismeretlen szavakkal, szófordulatokkal szemben. A félelemleküzdés talán nem is elég. Vágyniuk kell az ismeretlen szavak formájában jelentkező újabb és újabb kihívásokra, és kell, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a különböző szerzők stílusához. Lesznek, akik nem fognak tudni ezzel megbirkózni, és mind a hangos, mind a néma olvasás komoly nehézséget fog okozni számukra. Összezavarodnak a hangos olvasás során, érthetetlenné válik olvasásuk, és egyetlen szót sem értenek meg az olvasottakból. Ezeknek a gyermekeknek legalább a fele a néma olvasás során sem tudja értelmezni a szöveget. A megfelelő színvonalú szövegértelmezés részben olvasástechnikai kérdés. Jó tempóban kell tudni olvasni ahhoz, hogy a szöveg spontán értelmeződjön – a szavak kimondásánál sokkal gyorsabban kell tudni olvasni. Betűcserék Az a tapasztalatom, hogy azoknál a gyermekeknél, ahol a betűelsajátítás kezdeti szakaszában nehezen (hosszú idő és sok gyakorlás árán) alakul ki a betűk és hangok között kapcsolat, egy átmenti reedukáltnak hitt állapotot követően a betűcserék vissza fognak majd térni a szövegolvasás stádiumában. Akkor, amikor az elolvasandó tartalom ugrásszerűen megnő, és sok új vagy ismeretlen szót kell kiolvasniuk. A szó jelentésének biztonságos felismerése fogja stabilizálni a hangalakot, és ezáltal a betűfelismerést. Azaz az az állapot áll fenn, amikor a gyermek bizonyos betűket tökéletesen automatizáltan fog elolvasni ismert szavakban, de ismeretlen szöveg esetén nagy bizonytalanságot fog mutatni, és a korábbi konzekvens betűcserék elő fognak jönni (szelektív regresszív állapot). E szerint a gondolatmenet szerint, minél jobb a gyermek szókincse, annál jobb lesz az olvasástechnikája. A szókincset nyilván a rendszeres beszélgetés, a mesélés és a gyermekkel együtt töltött minőségi idő fejleszti a leghatékonyabban, és nem az egyenként megtanult ismeretlen szavak száma. Hangos és néma olvasás A hangos olvasás sokkal nehezebb, mint a néma olvasás. Nem azért, mert ki kell mondani a szavakat, hanem azért, mert mások számára kell érthetően olvasni. A hangos olvasás fejlesztése hangos olvasással történjen (nem feltétlenül ez az általános gyakorlat). Ennek nemcsak az a célja, hogy az általános olvasástechnika korrektségét fejlessze, hanem az is, hogy a gyermek megtanulja az írott jelrendszert hatékonyan használni, olyanformán, hogy mások számára érthető legyen. Később a hangos olvasás már a szövegértés rovására megy. Technikailag sokkal gyorsabban kell tudni olvasni annál, mint hogy kimondjuk a szavakat, ahhoz, hogy gyorsan értelmezni is tudjuk őket (szemantika, képzelet). A kisgyereknél azért hívjuk segítségül a hangos olvasást, hogy kiderüljön, megfelelő olvasástechnikával olvas-e. Nagyobb gyermeknél már magába foglalja azt a vizsgálatot is, hogy megértette-e a szöveget, és helyesen tudja-e kommunikálni a környezetének a felolvasandó tartalmat. Logopédia foglalkozás során általában a hangos olvasást preferáljuk, hiszen az egy olyan intim környezet, ahol meg merjük mutatni a gyengeségeinket. És a logopédusnak is lehetősége van minden szinten beavatkozni. Viszont az a tapasztalatom, hogy az iskolákban a gyermekek egyre kevesebbet olvasnak hangosan. A hangos olvasás nyújtotta akusztikus feedback jótékony hatását nem váltják ki a munkafüzetekben órákon át végzett kreatívnál kreatívabb feladatok. Észrevételek és tanácsok A lassan olvasó gyermek az egész energiáját a silabizálásra pazarolja, a tartalom nem fog feldolgozódni. Minél jobb az olvasástechnika, annál hatékonyabb a szövegértés. A jó olvasástechnika sosem tagoló (se nem szótagoló, se nem betűző). Ahhoz, hogy megértsük, amit olvasunk, gyorsabban kell olvasnunk a természetes beszédritmusunknál.