Kollár Árpád: Milyen madár
Valahol a svéd gyerekverseket idézi Kollár Árpád kötete: nem szépeleg és bájolog, nem leereszkedik a gyerekhez, hanem egy szintre helyezkedik vele. Egyenlő partneri viszony van a verselő és a vers befogadója között, amibe belefér az is, hogy a hétköznapi tárgyak, események, megfigyelések felidézése mellett esetenként fájdalmas vagy épp kellemetlen emlékeket idézzen, vagy épp meghökkentő megállapításokat tegyen.
Egy ilyen kötetbe belefér az is, hogy hülyevers szerepeljen benne (kapásból kettő is, ráadásul így egybeírva), de vannak benne bodobácsok meg badargomba, meg egy lírai én, akiben az olvasó időről időre magára ismerhet.
A markáns, erős atmoszférát idéző rajzokat Nagy Norbertnek köszönhetjük.
Kolozsi László: Apufa
Fájdalmasan szép kötet Kolozsi László Apufája, amelynek két kisfiú hőse megpróbálja feldolgozni a feldolgozhatatlant. Egy nap ugyanis meghal az édesapjuk, a gyerekeknek ugyanakkor meggyőződésükké válik, hogy az apukájuk a kertben álló diófába költözött.
A könyv nemcsak a veszteségről és egy megváltoztathatatlan élethelyzet feldolgozásáról, illetve elfogadásáról szól, hanem arról is, milyenek voltak azok a hétköznapok, amikor az apjuk még velük élt, valójában mégsem volt soha velük. Korábban ezt írtuk a könyvről:
"Az Apufának ezt a kettősségét (élet-halál, jelenlét-távollét, stb.) nagyon jól visszaadják Igor Lazin részben színes rajzai, melyek csak felerősítik a mese és valóság, álom és ébrenlét határán billegő figurák (és olvasók) érzéseit."
Kuijer, Guus: Minden dolgok könyve
Az elmúlt években már többször elhangzott, hogy a hollandok valamit nagyon tudnak: a gyerekeknek és fiatal felnőtteknek szóló könyveikben egészen keresetlen hangot ütnek meg, és olyan témákat is bátran elővesznek, amelyektől sok magyar szülő ódzkodik egy gyerekkönyvben.
Guus Kuijer könyvének a felütése is ilyen: az ötvenes években járunk, egy Thomas nevű fiú otthonában, ahol nem ritka a lelki és a testi erőszak: "Az angyalok az égben a szemük elé kapták a kezüket, és hangos zokogásban törtek ki, mert mindig ezt csinálják, ha egy férj megveri a feleségét." Az éleslátó Thomas mindent lejegyez a naplójába, és végeredményben ez segít neki, hogy azzá a fiúvá váljon, aki "többé nem akar félni, és szembeszáll a világ igazságtalanságával".
Laboda Kornél: mátéPONTindul
"– Szerinted létezik Keszthely? – Ööö… Igen. Szerintem létezik Keszthely. – Én nem hiszek Keszthely létezésében. – Ez az egyik legfurcsább coming out, amit valaha hallottam."
Ez a kis párbeszédrészlet is megvilágítja, hogy nem egy hétköznapi sztorival lesz dolgunk: Laboda Kornél hőse a 17 éves Máté, aki tulajdonképpen teljesen átlagos életet él egy átlagos családban egy átlagos budapesti lakásban. Egészen addig, amíg úgy nem dönt, hogy nem tart a szüleivel a közös családi nyaralásra, hanem inkább otthon marad; egy éjszaka viszont a bulizás nem várt következményekkel járt.
Kiesett időszakok, egy rejtélyes rokon felbukkanása, valóság és fantázia keveredése jellemzi a történetet, amelyben egy kamasz keresi önmagát meg egy várost, amelyet állítólag úgy hívnak, hogy Keszthely.
Lakatos István: Dobozváros
Az ember életében időről időre eljön az a pillanat, amikor nem feltétlenül ért szót a körülötte lévőkkel, és olyan érzése támad, mintha a vele egy fedél alatt élőket kicserélték volna.
Pontosan ez történik a Zalán nevű fiúval, de erre csak akkor jön rá, amikor egy Székláb nevű fura öregember felvilágosítja arról, hogy másolatokkal helyettesítették a családtagjait. Az igazi szüleit elrabolták a dobozvárosiak, így aztán nincs más hátra, Zalán felkerekedik az öreggel.
Lakatos István mesei és popkulturális utalásokkal teli története nemcsak kalandregényként állja meg a helyét, hiszen grafikái szinte önálló életet élnek - aki pedig szereti a képregényeit, azoknak a Dobozváros egy igazi must-have darab lesz.
Lázár Ervin: A fába szorult hernyó
Kilenc évvel a halála után posztumusz jelent meg Lázár Ervin meséje, amely már címében elszpojlerezi a fő konfliktusforrást, minden baj okát, a beszorult kishernyó tragédiáját. Lázár Ervin legkisebbeknek szóló történetében a hernyócska sírását szerencsére meghallják az állatok, akik mentőakciót szerveznek a szerencsétlenül járt egyed kiszabadítására.
Nem áruljuk el a végét, aminek legfőképpen az az oka, hogy az addig vezető út ezúttal is sokkal viccesebb és érdekesebb (fun fact: rengeteget röhög közben egy róka).
A lázári világhoz remekül passzolnak Kárpáti Tibor grafikái.
Máté Angi: Volt egyszer egy
Máté Angi mesekönyve az intenzív belső látás csodáját adja az olvasónak, azt a képességet, amivel észrevesszük és felfedezzük mindazokat a tárgyakat, amelyek máskülönben körülvesznek bennünket: Volt egyszer egy című kötetében lírai képekkel, különleges szófordulatokkal, dallamos mesékkel mondja el például a kemence vagy épp a pocsolya történetét.
De Máté Angi ennél is tovább megy, és meséiben személyiséget ad a megfoghatatlannak is (legyen szó akár a hidegről vagy a csendről). Történeteinek méltó párja Szulyovszky Sarolta vizuális világa.
Mészöly Ágnes: Szabadlábon
Dani olyan, mint egy átlagos kamasz: szeret gitározni, odavan a Barcelonáért (ennek még jelentősége lesz!), amúgy meg a haverjaival lóg iskola után.
Az anyja szerint Dani mégsem teljesen olyan mint egy átlagos kamasz, hiszen kerekesszékes, ezért jobban oda kell rá figyelni. A fiú egy adott ponton (és egy nagy veszekedés után) viszont azt érzi, hogy mennie kell: nyakába veszi Európát, és meg sem áll Spanyolországig. Addig viszont rengeteg minden történik vele, jó és rossz is.
A Szabadlábon egyszerre felnövéstörténet és utazóregény, egy olyan fiú keserédes kálváriája, aki lényegében csak arra vágyik, hogy ugyanúgy élhesse az életét, mint mindenki más.
Molnár Krisztina Rita: Maléna kertje
A Maléna kertje az a könyv, ami kizökkent a hétköznapok rohanásából: lelassít, szemlélődésre késztet.
Főhőse Füge Maléna, egy elfoglalt szülőpáros tízéves lánya, akinek bizalmasa egy tücsök, jó barátja pedig egy Janó nevű fiú. Hétköznapi vágyak és mesebeli mágia keveredik a lapokon, Molnár Krisztina Rita pedig nemcsak a Málinak becézett kislány történetét gombolyítja olvasói elé, hanem közben apró jegyzetekben mesél Bachról vagy épp a slambucról.
A lírai mesét Simonyi Cecília finom, részletgazdag rajzai egészítik ki.
A lista összeállításában szakértő segítséget nyújtottak:
Bánfi Csilla - könyvtárpedagógus;
Bényei Judit - egyetemi docens;
Both Gabi - a MeseCentrum főszerkesztője;
Dienes Éva - FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtár vezetője;
Nagy M. Boldizsár - kritikus;
Péczely Dóra - szerkesztő;
Szekeres Nikoletta - kritikus,
HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke;
Varga Emőke - irodalomtörténész, főiskolai tanár;
Vinczellér Katalin - magyar-média szakos gimnáziumi tanár.
Tovább a 4. részhez>>
|