Grimm-mesék: A békakirály (1) |
Boldizsár Ildikó |
|
|
A mesékben gyakori motívum a megváltás, erről szól A békakirály című mese is.
 A kis királylány beleejti a kútba a kedvenc aranygolyóját, és mindent megígér a békának, csak hozza vissza neki. Az elkényeztetett királylány azt gondolja, úgysem kell betartania azt, amit egy csúf békának fogad meg. Hanem az apja most a sarkára áll, és betartatja vele az ígéretét.
Az elvarázsolt béka minél közelebb kerül a királylányhoz fizikailag, az annál jobban undorodik tőle. Az utálkozás először gyűlöletté, majd dühvé alakul át, és a királylány a falhoz vágja a békát.
|
|
Grimm-mesék: A békakirály (2) |
Fischer Eszter |
|
 Bizonyos értelemben a mese arról szól, hogy ahhoz, hogy valaki szeretni tudjon, először képesnek kell lennie érezni, még akkor is, ha ezek az érzelmek ellenségesek, mert még az is jobb, mint egyáltalán nem érezni.
Kezdetben a hercegnő kizárólag önmagára összpontosít; semmi nem érdekli, csak a labdája. Nem érez semmit, amikor eltervezi, hogy meg fogja szegni a békának tett ígéretét, egyáltalán nem gondol rá, hogy annak mit fog ez jelenteni. Minél közelebb kerül hozzá a béka testileg és személyesen, annál erősebbek lesznek az érzései, s ezáltal egyre inkább önálló személlyé válik.
Egy hosszú ideig tartó fejlődési szakaszban csak engedelmeskedik az apjának, de egyre erősebben érez; végül pedig függetlenségéről tesz tanúbizonyságot azzal, hogy megszegi apja parancsát. Amint így a királylány önmagává válik, azzá válik a béka is: királyfivá változik.
|
|
Grimm-mesék: A békakirály (3) |
Boldizsár Ildikó |
|
 A Békakirály és Vashenrik című Grimm-mesét a meggondolatlanul ígérgető, ellenséges érzéseit és indulatait nyíltan felvállaló királylány miatt „női mesének” tartják, pedig valójában egy fejlődésben megrekedt férfi a főszereplője. Az ő rejtőzködése, színre lépése, következetessége, önmagához való hűsége, majd drámai átalakulása áll a mese középpontjában. De most nem erről szeretnék írni.
Ha abból az olvasatból indulunk ki, hogy a mese minden szereplője mi vagyunk, a bennünk élő Békakirály nem más, mint saját megrekedésünk képi megjelenítése.
Ebben az értelemben a mese fejlődésünk egy fájdalmas aspektusára világít rá.
|
|
Grimm-mesék: A brémai muzsikusok |
Fischer Eszter |
|
  A brémai muzsikusokban a külvilág kíméletlen oldala jelenik meg ilyen túlzott, árnyalatlan formában. A kisgyerekek maguk is időről időre ellenségesnek, fenyegetőnek élik át környezetüket.
A felnőttek viselkedése még nehezen kiszámítható, gyakran érthetetlen számukra. Rájuk vannak szorulva, ezért különösen riasztó, hogy nem tudhatják, mikor és melyik kívánságukat fogják teljesíteni, hogy nem hagyják-e őket végképp cserben.
A Brémai muzsikusokban az emberek (felnőttek) világa önző és kíméletlen.
A mesehallgató gyerek az elűzött állatokkal azonosul. Szemében a kiöregedett állatok gazdái olyanok, mint a rossz szülő, aki kirakja hasznot nem hajtó gyereket; a rablók meg olyanok, mint a fenyegető, rosszindulatú idegenek.
|
|
Grimm-mesék: A csillagtallérok (Sterntaler) |
|
|
  A Grimm testvérek meséje egy nagyon szegény és árva kislány történetét mutatja be a gyerekeknek.
A mesében szereplő önzetlen kislány még az utolsó ingjét is elajándékozza, pedig maga is szegény és szükséghelyzetben van.
Kilátástalan helyzete ellenére sem adja fel.
Legyőzve félelmét és magányát azokhoz fordul, akiknek szükségük van a segítségére.
|
|
Grimm-mesék: A halász meg a felesége |
Balassáné Veres Margit |
|
  A mesében a halász kifog egy keszeget, amely arra kéri, hogy dobja vissza a tengerbe. A halász így is tesz, majd hazamegy és elmondja a feleségének, hogy mi történt vele. Az asszony azonnal visszazavarja, hogy a putri helyett, amelyben laknak egy takaros kis házikót kérjen a haltól.
Teljesül a kívánságuk, ám egy hét múlva már kevesli az asszony a házat, kastélyra vágyik. Ezt is megkapják a keszegtől, hanem azzal sem elégszik meg, azután királynő, császárnő, pápa majd végül Isten akar lenni a halász felesége. Hanem erre már megharagszik a keszeg és a régi putrit varázsolja vissza a telhetetlen házaspárnak.
|
|
Grimm-mesék: A hat hattyú |
Boldizsár Ildikó |
|
  A hat hattyú meséjében nehezebb próbákat kell kiállni a fivérek visszaváltozása érdekében. A leánynak hat évig nem szabad megszólalnia, nem szabad nevetnie, és ez idő alatt hat ingecskét kell varrnia csillagvirágból. A lány felköltözik egy fára, és nekilát a munkának.
"Beszélni nem tudott senkivel, nevetni pedig nem volt kedve, ott ült a fán, és csak a munkájára figyelt" - mondja a mese.
Amikor a király vadászai rátalálnak, mindenét odaadja nekik, csakhogy békén hagyják. Ledobja az aranyláncát, az övecskéjét, a harisnyakötőjét, "majd sorjában mindenét, amije csak volt és amitől csak megválhatott, míg végül semmi más nem maradt rajta, csak egy szál ingecske".
Mindenünket odaadni és egy szál ingecskében maradni - a megváltáshoz vezető út első állomása. Hallgatni, és elmélyült figyelemmel a feladatra koncentrálni - ez a következő lépés.
|
|
Grimm-mesék: A két testvér |
Bettelheim |
|
 „A két testvér” című Grimm-mese mindjárt az elején az olvasó tudomására hozza, hogy ha a két testvér – vagyis személyiségünk két eltérő oldala – nem integrálódik, az tragédiához vezet.
 Így kezdődik:
„Volt egyszer két testvér, az egyik gazdag, a másik meg szegény. A gazdag aranymíves volt, és gonosz szívű; a szegény söprűkötésből élt, s jó és becsületes ember volt. Ennek a szegénynek volt két fia, két ikertestvér, úgy hasonlítottak egymásra, mint egyik tojás a másikra."
A jó testvér aranymadarat talál, és kerülő úton, a madár szívének és májának elfogyasztása után, a két ikerfiúban kialakul az a képesség, hogy minden reggel egy aranyat találnak a párnájuk alatt. A gonosz testvér irigységében meggyőzi öccsét, hogy ez az ördög műve, és hogy lelki üdvössége érdekében meg kell szabadulnia a két gyermektől.
|
|
Grimm-mesék: A palackba zárt szellem |
Balassáné Veres Margit |
|
|
|
Grimm-mesék: Az arany-hegy királya |
Boldiizsár Ildikó |
|
 Az arany-hegy királya című, a maga nemében páratlan, többszörösen összetett és - a tündérmesék törvényszerűségeivel ellentétes módon - nem lakodalommal végződő Grimm-mese arról a férfiról szól, aki szándék nélkül, hirtelen felindulásból felesége tiltó parancsát megszegi, majd hiába kér bocsánatot, "hitvese úgy tett, mint aki enged, de igazából bosszút forralt".
Mit tehet egy férfi abban az esetben, ha életében egyszer hibát ejt, s bármennyire esedezik is bocsánatért, nem kapja azt meg?
Vajon vétkes-e az a nő, aki ennyire nem tud megbocsátani?
|
|
Grimm-mesék: Csipkerózsika |
Boldiizsár Ildikó - Fischer Eszter |
|
  A legtöbb mese azt hangsúlyozza, hogy a hős nagy tettek által nyeri el a rá váró jutalmat, vagyis találja meg önmagát.
Csipkerózsika azonban nem csinál semmi különlegeset, csak alszik, sőt a királyfinak is csak az az egy érdeme van, hogy éppen a megfelelő pillanatban érkezik, és csókolja meg a királykisasszonyt.
Az ember élete során szükség van mind aktív, mind nyugalmi periódusokra. A változások időszakában szükség van pihenésre, hogy össze tudjuk gyűjteni erőnket ahhoz, hogy megváltoztassuk addigi életformánkat. A serdülőkorban lévő gyermek számára azt sugallja a mese, hogy ne nyugtalankodjék saját passzivitása miatt, mert a dolgok ez alatt is tovább fejlődnek.
Az, hogy mi vár rá a felébredéskor, csak rajta múlik, és azon hogy jól használta-e fel a felkészülés idejét. (Boldizsár Ildikó)
|
|
Grimm-mesék: Hamupipőke |
Boldiizsár Ildikó |
|
  A Hamupipőke azokról a gyötrelmekről és megalázta-tásokról szól, amelyet a testvérféltékenység okozhat egy gyermeknek. A kislány korán elveszti édesanyját, az édesapja új asszonyt hoz a házhoz.
A mostohaanyával együtt új testvéreket is kap, akik folyamatosan gyötrik, rongyokban járatják és a legpiszkosabb munkákat is vele végeztetik.
Végső megpróbáltatásként, amikor szeretne elmenni a többiekkel a bálba, mostohaanyja elé önti a hamuval összevegyített magokat, és azzal bízza meg, hogy válogassa szét őket.
Hamupipőke a remény ereje.
Anyja meghalt, apja új asszonyt hoz a házhoz. A szépséges Hamupipőke kénytelen elviselni mostohatestvérei gonoszságait. A tűzhely előtt a hamuban kell aludnia.
|
|
Grimm-mesék: Hamupipőke (2) |
Balassáné Veres Margit |
|
 Hamupipıke azokról a gyötrelmekről és megaláztatásokról is szól, amelyet a testvérféltékenység okozhat egy gyermeknek.
A kislány korán elveszti édesanyját, az édesapja új asszonyt hoz a házhoz. A mostohaanyával együtt új testvéreket is kap, akik folyamatosan gyötrik, rongyokban járatják és a legpiszkosabb munkákat is vele végeztetik. Végső megpróbáltatásként, amikor szeretne elmenni a többiekkel a bálba, mostohaanyja eléönti a hamuval összevegyített magokat, és azzal bízza meg, hogy válogassa szét őket.
Amikor a mesék az anya (vagy nagymama) figuráját kétfelé osztják, jó szolgálatot tesznek a gyermeknek, tudhatjuk meg Bruno Bettelheimtől.
|
|
Grimm-mesék: Holle anyó |
Boldiizsár Ildikó |
|
  Holle anyó főszereplőjét, akit mostohaanyja az édeslányával ellentétben mindig mellőz, végül arra kényszeríti, hogy ugorjon egy kútba egy elvesztett orsóért.
A kút világában, ami ugyanakkor a felhők felett van, több próbát kell kiállnia. Például meg kell ráznia egy érett almákkal teli almafát, és ki kell szednie egy kész kenyeret a kemencéből, mielőtt az megégne. A lány természetesen mindkettőt megteszi. Végül találkozik Holle anyóval, egy „hosszú fogú öregasszonnyal”.
A lány elszegődik mellé szolgálónak, és mindenekelőtt a dunnákat kell kiráznia, aminek következtében a földön hó hullik. Egy idő után a lány az elbocsátását kéri, ekkor Holle anyó bőséges aranyesővel jutalmazza meg.
A lányt hazatérésekor a kakas üdvözli:
”Kukurikú! Aranyos lányunk hazatért!”.
|
|
Grimm-mesék: Hófehérke (1) |
Boldizsár Ildikó |
|
  A Hófehérkében olyan mostohával találkozunk, aki gyermekek nélkül kerül az új házasságba. A szép, de gonosz királyné féltékeny lesz Hófehérke szépségére és elüldözi a házból a kislányt.
Bettelheim szerint a mese azt tanítja meg nekünk, hogy milyen súlyos következményei lehetnek akár a szülő, akár a gyermek narcismusának. Hófehérkének a saját narcismusa többször is majdnem a vesztét okozza, mert nem tud ellenállni, amikor az álruhás királyné olyan tárgyakat kínál neki, amelyek fokozzák szépségét.
Vannak szülők, akik megpróbálják felvenni a versenyt serdülő gyermekükkel: az apa megpróbál lépést tartani fia erejével, az anya igyekszik olyan fiatalosan öltözni, mint a lánya. A szülő és a gyermek közötti versengés elviselhetetlenné teszi az életet mind a szülő, mind a gyermek számára.
Ilyenkor a gyermek szabadságra vágyik, szeretne megszabadulni a szülőktől, ez az érzés viszont bűntudattal tölti el. Hogy megszabaduljon a bűntudattól, képzeletben megfordítja a helyzetet, mintha a szülő szeretne tőle megszabadulni. Ezért is van sok tündérmesében olyan helyzet, amikor a szülők elhagyják, elkergetik gyermekeiket.
|
|
Grimm-mesék: Hófehérke (2) |
Fischer Eszter |
|
A mesék egyszerű, tárgyilagos szavakkal számos súlyos emberi problémát járnak körül.
A Hófehérkében anya és lánya rivalizációja jelenik meg. Az anya figuráját a mese kettéhasítja: a jó, pozitív érzések a korán meghalt édesanya, a negatív, ellenséges érzések a mostoha alakjában jelennek meg.
Ez a kettéválasztás gyakori a mesékben.
A gyerek számára elviselhetetlenül ijesztő, hogy ugyanaz a személy egyszer jó, egyszer rossz, egyszer szeretetet, egyszer gyűlöletet érzünk iránta.
Kétféle, egyelőre integrálhatatlan érzését jobban tudja kezelni, ha két személyre vetítheti ki. (Magam is emlékszem, hogy gyerekkoromban, ha anyám haragudott valamiért és veszekedett, az volt az érzésem, hogy ez egy másik ember. Nem az, akit szeretek. Ilyenkor csak arra vártam, hogy mikor változik már vissza. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a kellemetlenül és ijesztően kiabáló alak ugyanaz lenne, aki máskor olyan kedves.)
|
|
Grimm-mesék: Jancsi és Juliska (1) |
Boldiizsár Ildikó |
|
  A szülőkkel való kapcsolat problémájára bukkanhatunk a Jancsi és Juliska mese elemzése során. Ahogyan Jancsi és Juliska, úgy minden gyermek fél a magára maradástól, attól, hogy szülei elhagyják. De az is tény, előbb vagy utóbb a gyermekek felnőnek, és meg kell találniuk az életben való boldogulás eszközeit.
A meseképek tudat előtti tartalma sokkal gazdagabb a mesében leírt képeknél. Az álmokban, fantáziákban és a gyermek képzeletében a ház, az a hely, ahol az ember lakik, lényegében a test szimbóluma, főként az anya testét jelképezheti. A mézeskalács ház, amelyet „fel lehet falni”, az anyát jelképezi, aki valóban saját testével táplálja a csecsemőt, így a ház, ahol Jancsi és Juliska boldogan, gondtalanul, folyton-folyvást csak esznek..
A tudattalanban a jó anyát jelképezi, aki saját testét kínálja táplálékként.
|
|
Grimm-mesék: Jancsi és Juliska (2) |
Bettelheim |
|
 Jancsi és Juliska szülei szegények, és attól félnek, hogy nem tudnak enni adni gyermekeiknek. Elhatározzák, hogy ott hagyják őket az erdőben. Sok bolyongás után rátalálnak a mézeskalács házikóra, ahol újabb veszély fenyeget, a boszorkány akarja felfalni őket. Először Jancsi, majd később Juliska menti meg mindkettőjüket a bajtól.
A mese a gyermekek legnagyobb szorongását fejezik ki.
Ha a gyermek éjjel a sötétben felébred, attól retteg, hogy szülei magára hagyták. Kezdetben az anya, a gyermek minden igényét kielégíti, ahogy azonban nő, a gyermeknek el kell viselnie a frusztrációkat is.
|
|
Grimm-mesék: Jancsi és Juliska (3) |
Fischer Eszter |
|
A Jancsi és Juliska méltán az egyik legnépszerűbb Grimm-mese. A történet olyan gazdag, sokrétű, hogy itt csak néhány elemével tudunk foglalkozni. Már a mese indulása olyan, ami szinte minden gyerek fantáziáját megragadja. Hiszen melyikük ne ismerné lelke mélyén azt a mélységes szorongást, hogy mi lenne vele, ha szülei nem szeretnék többé, hanem eltaszítanák maguktól.
A gyermek helyzete mindig kiszolgáltatott, függő: élete, sorsa nem a saját, hanem az őt gondozó felnőttek kezében van. (A mese a gyermekeit eltaszító anyából, mint oly sok más mesében is, azért csinál mostohát, mert a gyermeknek szüksége van arra az ősbizalomra, hogy ilyen szörnyűséget „igazi” anya soha nem követne el.)
|
|
Grimm-mesék: Kedves Roland |
Boldizsár Ildikó |
|
 Mi történik azzal a férfival, aki nemcsak a szíve hangjaira süket, hanem az emlékezetét is elveszíti egy időre?
Erről szól a Kedves Roland című Grimm-mese, amely úgy kezdődik, mintha a továbbiakban - a címével ellentétben - egy lány lenne a hőse, akinek viszont neve sincs a történetben.
A mese elején egy szerencsétlen sorsú leányt ismerünk meg, akit épp a mostohaanyja készül meggyilkolni. Nehéz pillanat következik: saját életének megmentése érdekében a lány a mostohatestvérét áldozza fel (a mesék szimbolikus nyelvét lefordítva azt mondhatnánk, hogy meglehetősen drasztikus módon válik le az őt megkötő, akadályozó élethelyzetről).
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
