SZAKIRODALMA: Az olvasás védelmében - Olvasáskutatási tanulmányok
2018.01.29. 19:25
Szerkesztette: Szávai Ilona
Kiadó: Pont Kiadó, 2010
Oldalszám: 188
Igen, az olvasás védelemre szorul, mióta csak az embert emberré emelő nyelv rátalált az írásbeliségre. A kifejlett emberi nyelv olyan rendszer, amely nem létezhet írásbeliség, tehát olvasás nélkül, és ez a rendszer a civilizációnkat teremtő értelem létezésének, további fejlődésének kulturális alapját és közegét képezi. Ezért minden korban védeni kellett az olvasást, fel kellett nevelni az olvasókat, szorgalmazni kellett új és új olvasatokat... És meg kellett alkotni az emberi fejlődést elősegítő „olvasnivalókat”!
A tankötelesség végső soron: írás- és „olvasás-kötelesség”. Egyértelmű társadalmi és emberi veszteség, ha
„az oktatás nem tudja kialakítani megfelelő módon azokat az írásbeliséghez kötődő képességeket, amelyek az egyén érvényesüléséhez szükségesek lennének a mindennapi élet különböző területein.”
|
A világ fejlettebb részein megfogalmazott törvényszerűségek és felismerések nyomán már mindenki számára evidencia lehet, hogy például a
„az olvasásértés kutatásának, oktatatásának prioritást élvező nemzeti ügynek kellene lenni”.
Ezért az olvasás-tanítás, olvasnitanulás legfőbb terepének, az iskolának a szerepe és módszertára átalakításra vár. Hiszen
„Az olvasás nemcsak egy az ún. szabadidős tevékenységek közül, hanem kitüntetett, mondhatni szimbolikus szereppel rendelkező cselekedet, s az anyanyelvi kultúra legfőbb gyakorlóterepe.”
Ahogyan Németországban 1999-ben kiadták Az olvasás kézikönyvét, ugyanúgy szükségessé vált a magyar szakemberek és érdeklődők keze ügyébe helyezni egy tájékozódást, eligazítást és kitekintést nyújtó, alapozó jellegű könyvet: Az OLVASÁS VÉDELMÉBEN.
Tartalma
SZÁVAI ILONA: Ki szorul itt védelemre?
CSÉPE VALÉRIA: Csak az ember olvas – de hogyan?
VEKERDY TAMÁS: A meséléstől az olvasásig
JÓZSA KRISZTIÁN – STEKLÁCS JÁNOS: Új utak az olvasástanítás kutatásában
GEREBEN FERENC: A határon túli és inneni magyarok nyelvi identitás a és olvasáskultúrája
NAGY ATTILA: Vázlat közelmúltunk olvasáskultúrájának állapotáról
PÉTERFI RITA: Mikszáth vagy Meg Cabot?
KOMÁROMI GABRIELLA: Hogyan tanítanak élni a tündérmesék?
GOMBOS PÉTER: A kötelező olvasmánytól a szívesen olvasott könyvekig
FŰZFA BALÁZS: De mi lesz velünk az olvasás után?
BARTOS ÉVA – M. FEKETE KATALIN: Lélekgyógyítás olvasással
SZVETELSZKY ZSUZSANNA: Sztorigami
|
|