Szeretettel köszöntöm! |
|
2020.09.30. 10:36 |
Bizonyára sokan kíváncsiak - velem együtt - egy-egy új kiadvány keletkezési körülményeire, vajon mi inspirálhatta a szerzőket könyvük megírására, fordítására, illusztrálására.
E kulisszatitkokról olvashatunk hat könyvkiadó: a Könyvmolyképző, a Pozsonyi Pagony, a Naphegy, a Manó Könyvek, a Móra Könyvkiadó és a Gutenberg, valamint a könyves blog és tiszaonline munkatársainak jóvoltából, akik a közelmúltban megjelent kiadványok alkotóival készítettek informatív interjúkat.
A januárban bemutatott 25 alkotóhoz már több tucat interjú társult. Itt olvashatjuk a március végén kihírdetett TOP 50/2018 könyvek alkotóinak véleményét, valamint a 26. Könyvfesztivál és a 90. Ünnepi Könyvhét alkotói interjúit is.
A beszélgetések megjelenésük sorrendjében olvashatók, de az alkotók neve szerint is rákereshetünk kedvencünkre.
Jó olvasást kívánok!
|
|
TARTALOM (1) |
|
2020.09.27. 17:09 |
|
|
TARTALOM (2) |
|
2020.09.27. 17:07 |
|
|
TARTALOM (3) |
|
2020.09.27. 17:05 |
|
|
TARTALOM (4) |
|
2020.09.27. 17:04 |
|
|
TARTALOM (5) |
|
2020.09.27. 17:03 |
|
|
TARTALOM (6) |
|
2020.09.27. 17:02 |
|
|
Kertész Edina: A lány, aki szavakkal varázsolt (1) |
naphegy.hu |
2020.09.20. 21:45 |
 „Szabó Magda egy jelenség ”
Életrajzi-sorozatunk legújabb részében, Kertész Edina a legendás írónőről, Szabó Magdáról mesél. A lány, aki szavakkal varázsolt című könyvből a kisebb olvasók is megismerhetik a híres írónő életét, varázslatos gyerekkorát, írói pályájának előzményeit és kezdetét.
 A sorozat korábbi részeiből olyan híres magyarokat ismerhettek meg az olvasók, mint Erdős Pál matematikus, Hugonnai Vilma első magyar orvosnő, Bartók Béla zeneszerző, Balázs Júlia első magyar női csillagász, Kós Károly polihisztor.
Az életrajzi-sorozatban rendre olyan bátor és erős nőket, női életutakat mutatsz be, mint Hugonnai Vilma első magyar orvosnőé, vagy Balázs Júlia első magyar csillagásznőé. A sorozat legfrissebb része pedig egy külföldön is híres magyar írónőről, Szabó Magdáról fog szólni. Miért éppen rá esett a választásod?
Szabó Magda egy jelenség, akinek a történetei, karakterei több generáció életét átitatták. Ha neves magyar személyiségekben gondolkodunk, az ő személye tulajdonképpen megkerülhetetlen. Szerettem volna, ha a gyerekek már korán megismerkednek a nevével és azzal a kitartó küzdelemmel, amit az írásért vívott, hiszen tíz évig csak az asztalfióknak írhatott. Szerettem volna megmutatni egyrészt, hogy az írói pálya is egy lehetőség, másrészt hogy milyen sok kitartás kellett ahhoz, hogy Szabó Magda ezt elérje.
|
|
Takács Viktória i(llusztrátor): A lány, aki szavakkal varázsolt (2) |
naphegy.hu |
2020.09.20. 21:33 |
 „Napi 12 órákat rajzoltam egyhuzamban”
Életrajzi sorozatunk legújabb részében egy világszerte ismert hazai írónő, Szabó Magda életét ismerhetik meg a kisebbek. Legutóbb A lány, aki szavakkal varázsolt szerzőjével, Kertész Edinával beszélgettünk, a mostani interjúból pedig a könyv csodálatos vizuális világa mögött megbújó illusztrátort, Takács Viktóriát ismerhetitek meg!
Mikor tudatosult benned, hogy grafikával, illetve illusztrációval szeretnél foglalkozni?
Számomra mindig a rajzolás és az olvasás jelentette a kikapcsolódást, az örömet. Sajnos nem volt előttem követendő példa, így sokáig elhittem, hogy ebből nem lehet megélni, ezért pályaválasztásnál nem tekintettem a rajzolásra opcióként. Szereztem két diplomát, de mellette folyamatosan rajzoltam. Alkalmazott grafikusként dolgoztam hosszú évekig, közben megszülettek a lányaim és általuk újra erős kapcsolatba kerültem a mesekönyvekkel. 2014-ben döbbentem rá, hogy ez tulajdonképpen egy szakma, amiből élni is lehet.
Akkor lett számomra egyértelmű, hogy én csak ezzel akarok foglalkozni. Addigra már egy csomó mesét, mesekönyvet készítettem a lányaimnak és magamnak.
|
|
Harcos Bálint: A halandzsarablók |
|
2020.09.17. 10:19 |
Pucéran a Ruhák Országába
Harcos Bálintot már jól ismerhetitek, ő a nagy sikerű Szofi-sorozat és az egyik kedvenc elalvós könyvünk, a Dorka és az elgurult gomb szerzője. Most legújabb kötete, A halandzsarablók kapcsán beszélgettünk vele, olvasd el interjúnkat!
 Azt már megszokhattuk az eddig megjelent könyveidben, hogy a kissé abszurdba hajló humor nem áll távol tőled.
Most A halandzsarablókon viszont teljesen végigvonul ez az elszabadult fantáziavilág. Milyen volt írni ezeket a történeteket?
Ha valamit írok, csak utólagosan szoktam megérteni, mi iránt ébredt föl a vágyam. Ezek a mesék különc mesék – nem csupán különcökről szólnak, hanem maguk is azok. Gyöngéd anarchisták. Furcsa kisvárosok, rozsdaövezetek, padlások lomjai és kiérdemesült operaénekesnők, a vágy, hogy New Yorkba repüljünk (noha a férjünk ellenzi), a vágy, hogy visszavaduljunk oroszlánná, hogy CSAKAZÉRTSE rakjunk rendet és halandzsák legyünk, egy fán tűzoltózenéljünk életünk végéig, és pucéran belépjünk a Ruhák Országába – ez a könyv mind ez.
|
|
Kiss Judit Ágnes: Zsálya hercegnő és az öregnek hitt herceg |
pagony.hu |
2020.07.12. 17:00 |
 "Egy történet akkor jó, ha több van benne, mint amennyit beleírok"
Megjelent a Zsálya hercegnő és az öregnek hitt herceg, ami olyan varázsmese, ahol minden egy kicsit ki van fordítva. Ahol minden jellegzetes mesei elemet megtalálunk, mégis átformálva, modernné alakítva. És a fantáziába egy picit beszüremlik a valóság is. Nemcsak felejthetetlen mese, de különleges irodalmi élmény is. Erről beszélgettünk a szerzővel.
 Mit gondolsz az igazi, „hagyományos” tündér- és varázsmesékről, szereted őket?
Nagyon szeretem őket, erősnek és gyógyítónak tartom. Nem véletlenül létezik meseterápia, és nem véletlenül mondja azt Boldizsár Ildikó, hogy legjobban ezekkel a mesékkel tud gyógyítani. A varázsmesék több ezer évesek akár, a szimbólumrendszerüket többen is kutatják, régi nagy kedvencem Clarissa Pinkola-Estes Farkasokkal futó asszonyok című könyve, vagy Robert Bly elemzése a férfivá válásról a Vasjankó című mesén keresztül.
|
|
Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott |
naphegy.hu |
2020.07.11. 23:31 |
 Miért fontosak a példaképek?
Életrajzi-sorozatunkban már olvashattatok az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról, Bartók Béla zeneszerzőről, Balázs Júliáról, az első magyar női csillagászról, a júniusban megjelent részben pedig Boldizsár Ildikó mesélte el Kós Károly polihisztor életét. 
A könyv júniusi online bemutatóról készült videót itt tudjátok>> megnézni: Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott című könyvének online bemutatója.
Korábban már írtál egy cikket a híres magyarokat bemutató életrajzi sorozatunkról Szerencselovagok és photoshopolt szépségek. Mi történt a példaképekkel? címmel a Libri Magazin oldalára.
Kifejtenéd a cikk nyomán, hogy szükség van-e a kisebbeknek példaképekre? Amennyiben igen, miért?
|
|
Huszti Gergely: Mesteralvók hajnala |
|
2020.07.10. 21:49 |
 Nem nézem „gyereknek” az olvasómat
"Az én gyerekkoromban az ifjúsági irodalom egyben szépirodalom is volt, ebből kiindulva sem nézem „gyereknek” az olvasómat. Ha érintek is olyan témát, ami őt nem foglalkoztatja, szerintem nem baj, örülök, hogy korombeli olvasók számára is örömet okoz a regény."
 Huszti Gergelyt, az Év Ifjúsági Könyve Íróját Vojnics-Rogics Réka kérdezte.
Negyvenen túl, életed első könyvével, a Mesteralvók hajnala című regénnyel sikerült elnyerned az Év Ifjúsági Könyv Írója címet. Elsőkönyves szerző vagy, eddig különböző kiadók szerkesztőségeiben, illetve az ASMR-fantasy szerepjátéksorozaton dolgoztál. Mikor fogalmazódott meg benned, hogy könyvet írj, és szerzőként lépj elő a színfalak mögül?
Tizenhét éve dolgozom kéziratokkal, számos magyar szerzőm a sikerlisták élére jutott, vezető szerkesztőként pedig több nagy kiadó profilájára volt ráhatásom. Amíg a sűrűjében pörögtem, és nem ritkán heti négy-öt kéziratot olvastam, javítottam, véleményeztem, arra nem maradt sem időm, sem energiám, hogy a saját hangomat halljam, jobban mondva, a saját történetemet megtaláljam. Az élet hozta, hogy kicsit hátra kellett lépnem, és talán ez segített hozzá, hogy annyi remek író és könyv között is legyen merszem leírni pár mondatot.
|
|
Kertész Erzsi: A Jégmadár útja |
pagony.hu |
2020.05.12. 16:51 |
 "Észrevétlenül beszivárognak a cselekménybe a mindennapi életben engem foglalkoztató témák"
Jön a Panthera-sorozat legújabb része, A Jégmadár útja!
Az új kötet kapcsán beszélgettünk Kertész Erzsivel írásról, a kedvenc szereplőkről, rajongói kérésekről, és még azt is megtudtuk, hogy a szerző személyesen ment el egy szerelőműhelybe helikoptert tanulmányozni a készülő könyvhöz. Hogy mi lesz Kismukkal, Jávorral és a többiekkel az új részben és hogy mit szólt az illusztrátor, amikor megtudta, hogy helikoptert kell rajzolnia, azt megtudhatod az interjúból!
Mi váltotozott az első Panthera és a legújabb rész között? Milyen műfaji, jellemfejlődési váltások vannak? Miben más a negyedik rész mint a többi?
 Mindig onnan kell indulnom, ahol az előző részt abbahagytam és ez eléggé megszabja a kereteket. Kezdetben sok fejtörést okoz, hol vannak nyitott lehetőségek a szövegben. A mostani részben a sorozat hagyományait folytatva ismét két szálon futtatom a cselekményt, de ezek most másképp kapcsolódnak, mint eddig – erről talán nem is mondanék többet. További változás, hogy ezúttal nem Kismukk az elbeszélő, de szereplőként jelen van a könyvben.
Jellemfejlődés szempontjából két kedves szereplőmet hoztam igazán kínos helyzetbe: Jávort, és legfőképpen Aurát. Amilyen sok jellemhibával ruháztam fel az előző részekben, annyira nehéz folyamatokba lököm bele a folytatásban: volt egy pont írás közben, ahol már-már megsajnáltam. De azért csak vittem tovább, be a sűrűbe, és itt nem feltétlenül a hajmeresztő kalandokra gondolok, inkább érzelmileg viseli meg őt a negyedik rész. Jávor is fejlődik, már amennyire az egy hétévestől elvárható, ráadásul új képességeket fedez fel magában.
|
|
Bendl Vera: Mihályi Csongor és az időgyurma |
pagony.hu |
2020.04.18. 11:34 |
 Csongi hiába „csak” mesehős, igazából annál sokkal több
Bendl Verát már ismerhetitek, szerepelt egy novellája az Ezentúl lesz banán! antológiánkban és az elmúlt hetekben debütált a blogunkon a Berci nem megy iskolába című folytatásos meséjével, ami segít feldolgozni a gyerekeknek ezt a furcsa és kaotikus helyzetet, ami az utóbbi időszakot jellemzi.
 De nemcsak a Berci-mesékre jellemző az, hogy rávilágít problémákra és a gyerekek szintjén, de nem leereszkedve beszél hozzájuk, ilyen az első gyerekkönyve, a Mihályi Csongor és az időgyurma is, ami egy elképesztő utazás humoros, pörgős és utánozhatatlan története. Tudj meg többet a hamarosan megjelenő meseregényről!
Mikor ismerted fel, hogy írással szeretnél foglalkozni?
Először akkor merült fel bennem, amikor 6 éves koromban írtam egy mesét a családomnak karácsonyra. Később sem hagytam fel az írással, folytattam az általános iskolában, később pedig gimnáziumban. Az, hogy az írás egy komolyabb könyvben realizálódjon, az elég hosszú időbe telt, és végül 2018-ban jött el.
Ekkor jelent meg az első, felnőtteknek írt könyvem. Korábban nem is gondoltam arra, hogy egyszer gyerekeknek fogok írni.
|
|
Mechler Anna: Bíborka és a varázsfőzet |
Zalai Szilveszter |
2020.03.12. 17:01 |
 Az elmondhatatlant sokkal egyszerűbb sárkánynak nevezni, mint tudatalatti félelmeknek
Bíborka, egy átlagos tündérlányból, egy nagyon különleges virág őrzőjévé válik, s ezt a feladatot a kezdeti félelmén felülkerekedve egyre ügyesebben és ügyesebben látja el.
 Ez a történet, a folyamat, amelyet végigkísérünk. – meséli Mechler Anna Bíborka és a varázsfőzet című könyvéről.
Mechler Anna sokoldalú személyiség. Zenetanárként, karvezetőként és íróként is dolgozik. Mindemellett négygyermekes családanya, így különösen mozgalmas számára az élet. A tea azonban fontos dolog, kell, hogy időt szakítsunk rá. Kortyolgatunk, beszélgetünk, méghozzá Anna legújabb könyve, a Bíborka és a varázsfőzet apropóján.
Miként jutott el a zenétől az írásig?
|
|
Szebeni Hajnalka - A víziszonyos párduc, A sárkány és a panda |
Méri-Molnár Tímea |
2020.03.12. 17:00 |
Szeretnénk bemutatni Szebeni Hajnalkát, aki nevéhez már két igazán kedves mesekönyv is köthető, az ő tollából származik A víziszonyos párduc és A sárkány és a panda történet is.
Ugyan Panna még csak 5 hónapos, de esti rutinunk része az olvasás, érdeklődően figyeli az ábrákat, színeket.
Hajni, mesélnél kicsit magadról, hogy olvasóink is jobban megismerjenek? Hogyan jött az életedbe az írás és főleg a mesék világa?
 30 éves vagyok, lassan 3 éve édesanya. Pesten élek a családommal, de mivel Budaörsön nőttem fel, ezért a mai napig inkább budaörsinek vallom magam. Valószínűleg ez azzal van összefüggésben, hogy közelebb áll a szívemhez a vidék és a természet, mint a nagyváros. Végzettségem tekintetében közgazdász vagyok. A tanulmányaimat angolul végeztem és a mindennapjaimban is fontos szerepet tölt be ez a nyelv, mert HR-es vagyok egy világszervezetnél.
 Zimmer Dórival abban a bölcsiben találkoztam, ahova a fiam is jár. A közös munkánk innen indult, amit mindketten sorsszerű találkozásnak tekintünk.
A mesék világa mindig magával ragadott, nagy hatással voltak rám a közös esti mesélések, diavetítések és később a rajzfilmek is.
Az esti meseolvasás és a fejből történő mesélés is a fiam születésével tért vissza az életembe. Mivel igényelte, hogy lámpaoltás után is hallja még a hangomat, ezért különböző állatokról szóló történeteket találtam ki, amik minden elmesélés után formálódtak kicsit. Szépen, lassan kialakultak az egyes karakterek és egyre jobban úgy éreztem, hogy papírra kéne vetni a meséimet.
|
|
Szentendrei Judit - Mézes Cukrászda |
Gyovai Katalin |
2020.02.19. 16:32 |
 „Világos volt, hogy a négy karakter nem fog kijönni egymással”
Hogy kerül négy teljesen különböző ember egy házba, és mit kezdenek ezzel a faramuci helyzettel?
Szentendrei Judit háromgyerekes édesanya és az Utazik a család online magazin szerzője, aki most debütál ínycsiklandó meseregényével a Pagony Kiadónál.
Első könyves íróként tűnsz fel a színen a Mézes cukrászda című meseregényeddel. Milyen út vezetett idáig? Hogy kerültél kapcsolatba a Pagony Kiadóval?
 Igazából gyerekkorom óta írok, verseket, novellát, regénykezdeményeket. Olvasó családban nőttem fel. Magyartanár anyukám egyedül nevelt bennünket a nővéremmel - egy több generációs nagycsaládban, szóval teljesen egyedül azért sose voltunk. Tele volt a ház könyvvel, minden este mesét kaptunk, később olvastunk. A „Mit olvasol?” kérdés ugyanolyan természetes volt, mint a „Vacsoráztál-e már?” Nagy öröm számomra, hogy a két nagyobbik gyerekem életében is mindennapos társ a könyv – virtuális világ ide vagy oda. A kicsi még nem tud olvasni, de már nagyon szeretne.
|
|
Maros Krisztina (illusztrátor): Mézes cukrászda |
|
2020.02.19. 16:31 |
Sokszor voltam éhes olvasás közben
Maros Krisztával beszélgettünk a Mézes cukrászda című meseregény megjelenése kapcsán. Olvasd tovább az interjút!
Mi jutott először eszedbe, amikor elolvastad a könyvet?
Hogy vajon milyen érzés lenne hasonló helyzetbe kerülni: kényszerűségből egy fedél alatt élni három vadidegen, teljesen más mentalitású emberrel. Ki lehetne-e ebből a helyzetből hozni valami jót, ahogy ez a könyvben is történik.
Milyen képek jelentek meg benned a Mézes cukrászda kapcsán?
Sokszor voltam éhes olvasás közben, amikor épp sütöttek-főztek a szereplők vagy amíg a receptekhez tartozó illusztrációkat tervezgettem.
|
|
Lackfi János: Életem első könyve |
|
2020.02.15. 17:45 |
 Pillanatcsalogató könyv Lackfi Jánostól
Lackfi Jánossal arról beszégettünk frissen megjelent könyve kapcsán, hogy miért fontosak az elsők, kinek szólnak ezek és hogyan lehet végtelen humorral kezelni a gyerekkor számalan emlékezetes pillanatát.
 Az Életem első könyve kapcsán készült interjúnkból azt is megtudod, hogy mi a legelső mókás élménye a szerzőnek (elárulom, hogy egy triciklihez van köze).
Nagyjából ez az 2020-ben első könyvünk, az Életem első könyve. Szerinted miért, miben lehet még első ez a könyv?
Amikor valamit (tenger, autózás, repülés, fog, szerelem, sör, szülinap, vér, stb.) először tapasztalunk meg az életben, az mindenképpen különleges pillanat.
Ezekből a mini hegycsúcsokból jó kis láncolat áll össze, igyekeztem minél több ilyen játékosan egyedi csillámot beépíteni a könyvbe. Annyi zsivány humorral természetesen, amennyi minden jókedvű életbe belefér.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
