Hol volt, hol nem volt, volt egyszer három testvér. Két fiú és egy lány. Nem volt rajtuk semmi különös, talán csak annyi, hogy a nagyobbik fiú egy picit dagi volt, a kisebbik fiú szemüveges, a lány pedig tejfehér bőrű. De különben olyanok voltak, mint a többi gyerek. A dagit Daninak hívták, a szemüvegest Jenőnek, a tejfehér bőrűt Pircsinek. Iskolások voltak mind a hárman, de most éppen otthon nyögtek, mivel hatalmas influenzajárvány söpört végig a városon, és egy csapásra megbénította az oktatást, mert főleg a tanulóifjúság közül szedte az áldozatait. Ez már így van, hogy az összes járvány többnyire az oktatási idő alatt dúl, hogy miért, azt még eddig senki sem tudta megfejteni. Reggel a mamájuk kikészített nekik egy csomó gyógyszert és aggódva szólt vissza az ajtóból. – Vegyétek be a gyógyszereket! És igyatok forró teát. És ne nyissátok ki az ablakot, mert huzat lesz, és tüdőgyulladást kaptok! És ne tévézzetek, és ne bömböltessétek a rádiót! És ne veszekedjetek, és ne rontsátok el a gyomrotokat! És elrohant dolgozni. Dani azonnal kinyitotta az összes ablakot. – Ne tüsszögjetek, mert megfertőzitek a kutyámat! Gyere ide, Vacak! Hogy történt, hogy történhetett? Az ablaknál álltak mind a négyen, s egyszerre tüsszentettek. Talán a tüsszentés összeszorzódott, és akkora légnyomás keletkezhetett, amely eltért a normálistól? A lényeg az, hogy egyszerre kirepültek mind az ablakon! Szálltak suhanva túl a városon, túl a határokon, egyszer délnek, egyszer északnak, nem tudták pontosan, Jenő, a szuper eszű is csak pislogott a szemüvege mögött. Dani magához ölelte Vacakot s nagyokat kurjongatott. – Repülünk! Hapci! Pircsi belecsimpaszkodott Jenőbe. – Mi ez? Mi ez? – sikongatott. Jenő végre összeszedte szuper eszét, s így szólt. – Tüsszentés-hajtású Hapci-rakéta! Vagyis tessék tüsszögni, mert leállunk! – Azon ne múljék! – rikkantotta Dani. – Egy hónapra való üzemanyag van bennem! Hapci! Hapci! Hapci! *** Mi sem természetesebb, minthogy a téli influenzajárvány idején az otthon maradt testvérek, Dani, Jenő és Pircsi folyamatos és hatalmas tüsszentéseik révén egyszer csak rakétaként kiszállnak az ablakon, és tüsszentés által hajtott űrhajójukkal megkezdik egy különös, mesebeli szigetvilág felfedezését. Először Nátha-szigetére érkeznek, ahol hatalmas orrok keseregnek amiatt, hogy nincs zsebkendőjük, és nem tudják abbahagyni e merőben kellemetlen "tevékenységüket". A Szemrontó-sziget lakói televízió képernyőjére hasonlító fejet növesztettek, annyit ültek naphosszat a tv-képernyője előtt. De a kis csapat eljut a Fogfájás-szigetre, ahol egy hatalmas fogsziklába ütköznek, majd útjukat folytatva bejárják a Civakodó-sziget, az Igazmondó-sziget, a Röhögő-sziget, a Csend-sziget, stb. birodalmát. A szerző remek humora egészen bizonyos, hogy magával ragadja majd azokat a hét-kilenc éves gyerekeket, akik maguk is a tüsszentés által hajtott rakéta képzeletbeli utasai szeretnének lenni. Jó szívvel ajánlható, a tanulságokat indirekt módon megfogalmazó, kedves meseregény, amelyet Szőnyi Gergely humoros rajzai tesznek teljessé.   Tartalom 1. Tüsszentés-meghajtású Hapci-Rakéta 5 2. Nátha-sziget 8 3. Vitamin-sziget 11 4. Szemrontó-sziget 15 5. Fogfájás-sziget 18 6. Dagi-sziget 22 7. Reggeli torna-sziget 25 8. Civakodó-sziget 28 9. Köhögős-sziget 31 10. Ózon-sziget 34 11. Lustaság-sziget 37 12. Hazugság-sziget 41 13. Igazmondó-sziget 44 14. Bőgő-sziget 47 15. Röhögő-sziget 50 16. Kábító-sziget 53 17. Csend-sziget 56 18. Honvágy-sziget 59