A filmelemzés szempontjai és módszerei
2014.06.24. 17:39
Hogyan, milyen szempontok szerint elemezzünk egy filmet?
Hasznos támpontokat kaphatunk a következő összefoglalóban:
A filmelemzés szempontjai és módszerei
A filmelemzés indulhat:
- gondolati tartalom
- esztétikai minőség
- történeti háttér felvázolásával
1. Gondolati tartalom
- mit mond a film, pl.: zenés, könnyed szórakoztató, operett – nincs mélyebb mondanivaló
- bűnügyi film – bűnelkövetés - bűnüldözés folyamata – nincs pl.:
- Sherlock: logikai játék (technikai intelligencia szükséges lehet)
2. Esztétikai minőség: - hogyan mondja a film
- minden filmtípusra kötelező
- esztétikai műveltségre van szükség
- a műalkotás lényege (tér – idő szervezés, színészi játék)
3. Történeti szempont – milyen kor pecsétje van rajta
- a nézőnek információk birtokában kell lennie
- az alkotó pályájának fölfelé vagy leszálló ágában készült a film
- Jancsó: pl. Szegénylegények (1965): a magyar film nagykorúvá válásának időszaka, Jancsó munkásságának felfelé szálló ágában, saját nyelv megteremtése
- Hitchcock: a thrillert teremtette meg – a 30-as évek óta változtak az effektusok
Lehet filmet elemezni még:
1. A cselekmény felbontása
- alkotóelemei szerint
- szemiotikai, strukturális módszer
- jelek, szimbólumok, dramaturgiai felépítés szerint
2. Rendezői eszközök felsorolása
- rendező egyénisége, a film a rendező művészete!
- rendezői stílus ismérvei, megoldása, hibái
3. Összehasonlító filmelemzés
- forgatókönyv összemérése a kész filmmel: ha a forgatókönyv és a film nincs szinkronban egymással; az elemzés segít az értékek földerítésében
- irodalmi adaptáció esetén a könyv és a film összehasonlítása
Mozgóképek pszichológiai és szociálpszichológiai olvasata
1. Pszichológia = lélektan, lelki jelenségek vizsgálata
2. A filmek hatásmechanizmusa:
- mennyire tudjuk befogadni a lelki jelenségeket, átélés, reakció (megrendülés, sokkolás, elborzasztás, elidegenítés, öröm elérése), felszabadítás
- lelki mechanizmusok továbbadása
- ha nem érint meg, nincs esztétikai vagy pszichológiai funkciója (ócska kommersz) -> a szem rágógumija
- lelki folyamatok visszaadása
- cselekvési minták adása
- lelki folyamatok indukálása
Sztárkultusz, sztárrendszer
- Példaképek (gesztusok, viselet, cselekedetek stb.)
- Sztárrendszer kialakulása: már a filmtörténet elején: szép emberek, példás viselkedés
- A magyarországi sztárok jellege eltér a hollywooditól (más az európai eszmerendszer, mint az amerikai)
- 200 millió dolláros honorárium is van, a sztár megszabhatja a partnert, a forgatókönyvet
- Médiasztár: negatív példa
Szociálpszichológia: a pszichológia azon ága, amely a személyek egymásra gyakorolt
hatásának elemzését helyezi a figyelem középpontjába.
A kollektív élmény kategóriája: igazi élmény -> a film kollektív művészet
- hatásmechanizmus:
- a néző része a nézőtéri közönségnek (borzadály-, kacagóhullám stb.)
- a moziközönség mindig változik – más a hatás – közös értékek kialakulása
- tömeg magatartása: események követése, lelkesedés, csalódás
Mozgóképek esztétikai olvasata
1. Művészet-e a film?
- 6-7000 film jelenik meg évente a világon – 95%-a nem művészet
- %-a művészet is lehet: 200-300 film – nem mind jelentős
Művészet,
· ha megteremti az esztétikai értékeket
· ha képes nézőt katartikus élménnyel megajándékozni
2. Balázs Béla: a filmesztétika klasszikusa (előbb költő) – politikai hitvallása szélsőséges (Tanácsköztársaság idején ultrabalos). Művei Ausztriában, Németországban, és később a Szovjetunióban születtek – nem fordították le magyarra mindet.
Alapművei: 1924-ben: Látható ember, 1930-ban: A film szelleme.
A film formanyelvének legfőbb sajátosságai
- a távolság állandóan változik a néző és a jelenet között
- a jelenet totális képrészek részekre bontása
- a részletképek változó beállítása (szemszög, perspektíva)
- vágás vagy montázs – a felbontott részletképek megszabott sorba illesztése
1. Képszerkesztés
- a legkisebb elemi egység a kép (egy mozgásegységet foglal magába)
- képek egymás mellett: képsor (mint a nyelvben a szó és a mondat)
- montázs: képsorok egymás mellett
A formanyelv változásai függnek a kor lehetőségeitől. a technika határaitól, divatoktól, iskolák, izmusok stb. alapelveitől
2. A filmművészet kifejezőeszközei
- elemi eszközök: tér- és időszervezés
- plasztikus vagy képen belüli (plánok, beállítások, fény-árnyék)
- ritmikus eszközök (vágás, gépmozgások)
- szintetikus eszközök (irodalom, művészet, iparművészet)
- kiegészítő és alkalmazott eszközök (hang, szín, zene)
Elemi eszköz: tér- és időszervezés – a legelemibb követelmény a teret és az ídőt kialakítani. A tárgyakat térben, a jelenségeket időben tükrözi a film. Filmtér-filmidő egymást feltételező fogalmak. Térbeli dimenziók: 4 dimenzió – 3 valóságos – 1 fiktív. (a szélesség és a magasság valóságos, a mélység fiktív, az időbeli dimenzió a filmen tetszés szerint alakítható)
Plasztikus eszközök:
- Plán: a tárgynak a kamerától való távolsága (képnagyság)
- közelkép – premier plán
- középkép – second plán
- távolkép – totálplán
- + szuperpremier, kistávoli, nagyközeli
Plán és beállítás:
- Beállítás: a nézőszög elválaszthatatlan
· vízszintes, rézsútos, függőleges, felső, középső, alsó
- Szabó István: „Erkölcsi kérdés, hogy hova állítom a kamerát”
· alulról: nőnek az emberek
· felülről: törpeség, kiszolgáltatottság
· rézsútos: az egyensúly megbomlása
Fény-árnyék:
- kiemeli a tárgyak körvonalait, mélységérzetet teremt
- a film a fényírás művészete, hangulatot teremt, érzelmet fejez ki, értelmező
- az alulról megvilágított arc ellenszenves
- fénykoszorú - glória
|