Tudományosan igazolt, hogy hasznos a magzatnak felolvasni „A babaolvasás nehézsége, hogy két-három éves korig alig érkezik visszacsatolás, azonban a gyermek ennek ellenére is mindent rögzít” – magyarázta az eredetileg tanár végzettségű előadó. Elmondta, a radikálisabbak már a terhesség ideje alatt verseket olvasnak fel, a kísérletek igazolták, hogy a megszületett csecsemő felismeri a ritmust, megnyugszik tőle, így az édesanya szavát már korán összeköti a baba a biztonságérzettel. A korai fejlesztés a gyermek egész életére kihathat Erős kapcsolat figyelhető meg a korai „tanulási” élmények és a későbbi elsajátítási képességek között. Az olvasás fejleszti a memóriát, a képzelőerőt, a kreativitást, az érzelmi gazdagságot, ezek a televízió segítségével csak korlátozott módon alakulnak ki, pedig a munkához, a társadalomba beilleszkedéshez ezekre szükség van. Komoly vita folyik arról, hogy az agy képességeit a született tulajdonságok, vagy a külső körülmények határozzák-e meg. Kovács Zsanett a génekhez kapcsolta a kétszázmilliárd agysejt kialakulását az első pár hónapban, az viszont már a szülők módszereitől is függ, hogy ezekből mit lehet kihozni. Úgy gondolja, sokat tehetünk a korai fejlesztéssel a funkcionális analfabetizmus ellen, habár hivatalosan egy-két százalékos az írástudatlanok aránya, valójában a népesség egynegyede képtelen ezt a tudást a gyakorlatban is kamatoztatni. Már a szülés után megismerkedhet a gyermek a könyvekkel. Erre a célra a „fekete-fehér” könyveket ajánlják, mert a csecsemők két hónapos korukig csak 30 centiméter távolságra látnak, így az erős kontúr az elsődleges. Ha a baba elfáradt, akkor elfordítja a fejét, ez esetben hagyni kell pihenni – tanácsolta. Szintén ajánlja Kovács Zsanett a verseket, mondókákat, dalokat tartalmazó köteteket. Azt mondják a nyelvtanulásról, hogy sohasem lehet elég korán kezdeni, ami igaz is, mert csak nyolc hónapos korig képesek a gyermekek az összes hangzót befogadni, ezt követően akcentussal tanulhatnak csak nyelveket, ezért érdemes lehet kétnyelvű, háromdimenziós lapozókkal fejleszteni a kisbabákat, ezekből angol, német és francia nyelvű is elérhető már. Minden korosztálynak a megfelelő könyvet „A negyedik hónaptól felismerik a saját nevüket, a hatodiktól reagálnak a korábban hallott szavakra” – ebben az időszakban a lapozók, a leporellók, a mozgásos játékok kerülnek előtérbe. Lehet néhány oldalas ismeretterjesztő könyveket is a gyermek kezébe adni. A manipuláció válik fontossá a nyolc-tíz hónapos kor felett, kedveltek a szókincsfejlesztő böngészők, a habszivacsból készült játékok. A második életév betöltését követően lehet az első valódi olvasókönyveket a gyermek kezébe adni, ezekben a nagy képek felett ott van, hogy mit láthatunk. Egyre jobban érdekli a kicsiket saját világuk, ezért a napi tapasztalatokat, feszültségeket modellező szerepjáték könyvek hasznosak lehetnek. A színek, formák felismerését segítő füzeteket is okos ötlet beszerezni, emellett törekedni kell a finommotorikus készségek fejlesztésére. A modern technika és a mese „A papírkönyv pártján állok, de hasznos lehet utazások alatt az Android rendszert futtató tabletekre letölthető BOOKR Kids Mesetár” – mondta Kovács Zsanett. Az előfizetés ellenében használható alkalmazás a három és tíz év közöttieket célozza meg, a gyermek láthatja és hallhatja a mesét, a szöveg aktuális részét ki is emeli a program. Az előadó végül azt tanácsolta a jelen lévő kismamáknak és pedagógusoknak, hogy legyenek nyitottak, törekedjenek a sokszínűségre, s fogadják el, ha más tetszik a gyermeknek. A kisgyermekkorban befektetett energia az iskola és a munka évei alatt kamatostól térül meg.  Forrás: szegedma.hu