A  Social Science Research -ben publikált kutatásban 160 000 felnőtt vett részt a világ 31 országából, többek között az Egyesült Államokból, Kanadából, Angliából, Ausztráliából, Törökországból, Japánból vagy Chiléből. Az alanyok az  OECD Felnőttek Képesség- és Kompetenciamérési Programjának (PIAAC) kérdőíveit töltötték ki. Ez a teszt a szövegértési és elemi olvasási készséget, a számolási készséget vizsgálja, illetve a problémamegoldó készséget információ-technológiai környezetben.   A 25 és 65 éves kor közötti résztvevőktől azt kérdezték, hogy megközelítőleg mennyi könyv lehetett a házukban, amikor 16 évesek voltak.   A kutatók szerint az otthoni könyvtár mérete ugyanis jól jelzi a kutatók által "könyvközpontú szocializációnak" nevezett jelenséget. A válaszokban előre megadott sávok közül választhattak a teszt kitöltői a "kevesebb mint 10" és az "500-nál több" közötti tartományban. A 2011 és 2015 között végzett felmérés eredményei alapján a tesztet kitöltőt otthonában gyermekkorukban átlagosan 115 kötet volt, azonban a szám országonként váltakozott. A norvégok könyvespolcain 212 kötet található, míg a törököknél ez a szám 27. Természetesen vannak eltérések, de úgy tűnik, hogy minél több könyv volt gyerekként valakinek az otthonában, annál jobban teljesített a felmérésben vizsgált területeken.   Ez a hatás a nyelvi készségeknél ütközött ki a legszembeszökőbben. Az otthon csak néhány könyvet tartó családok gyerekeinek eredményei átlag alattiak lettek a szövegértési és olvasási feladatokban. Azok, akiknél legalább 80 kötet sorakozott a polcon már átlagosan teljesítettek, az eredmények pedig folyamatosan javultak a könyvek számával egészen 350 könyvig, ahol elérte a maximumot a hatás. Meglepő módon a kutatók a számolási készség esetében is hasonló összefüggéseket tapasztaltak. Az információ-technológiai környezetben történő problémamegoldó készség esetében már nem volt ilyen látványos a hatás, de még itt is látható volt összefüggés. A kutatás eredményei alapján összehasonlítva egy kevés könyv között felnőtt, de egyetemet végeztek illető és egy nagy otthoni könyvtár mellett felnőtt, de csak kilenc osztályt végzett személy nagyjából azonos, vagyis átlagos szövegértési és olvasási képességekkel rendelkezik. Vagyis szövegértési szempontból, a könyvekkel teli gyerekkor hatalmas tanulási előnyt jelent" - összegezték a tanulmány szerzői. További kutatásokat igényel, hogy pontosan meghatározzák, hogy mi is az oka annak, hogy a könyvek közelsége gyermekkorban segíti a későbbi képességek alakulását. Az eredmények azonban még inkább alátámasztják, hogy az olvasásnak milyen nagy hatása van az agyra. Az otthoni könyvtár mérete pedig azért lehet fontos a kutatók szerint, mert "a gyerekek az olvasó szüleiket utánozzák." (via The Guardian, Smithsonian.com)