Az első képen például a csigalépcsőn nehéz bevásárlókocsiját felfelé húzó kislányt látjuk, érzékeltetve napjainak monotonitását, a rá osztott házimunka fizikai nehézségét. A család lecsúszott társadalmi helyzetét nem annyira a tárgyi részletek, mint a színek érzékeltetik: így például a taxisofőrként gürcölő apa autójának belsejét uraló, deprimáló lila-fekete-kék színpárosítás. Courgeon nem köti konkrét időhöz vagy helyhez történetét, amely valahol a huszadik század végén játszódik. Ezt erősíti a hatvanas-hetvenes évek négyszínnyomásos nyomdatechnikáját idéző, a figurák kontúrjain olykor túlcsúszó, telített színfoltok használata. A képes oldalak hatásos, már-már filmes jellegű beállításai váltakoznak a szöveges oldalak emblematikus alakzataival. Utóbbiak egy-egy betűt formáznak, s befoglaló formájuk rendszerint utal a történés jellegzetes elemeire.  Courgeon kötetében a szöveg jobbára csak a tények alakulását ismerteti, a történések érzelmi telítettségét az illusztrációk közvetítik. Jelenetei kiválóan tükrözik a Botocska becenévre hallgató kislány változó érzelmi állapotát, a házimunkát rá lőcsölő bátyjai iránt felgyűlő haragját, majd kitartó küzdelmét azért, hogy bokszolóként sikert érjen el. Courgeon főhőse a legtöbb szituációban gyenge fizikumú, törékeny jelenség, aki csak valódi énjét kibontó zongorázás közben válik önmagával azonossá. Az edzőtermi jelenetekben erős expresszív beállításokat használ, ami leginkább első mérkőzésére vonuló kislány jelenetében erőteljes.  A történet elejétől itt-ott felvillanó vörösek idővel egyértelműen a bokszoláshoz kötődnek, olyannyira, hogy a döntő győztes meccset Courgeon már csak egyetlen, elvont vörös színmezővel ábrázolja. Mindez azt sugallja, hogy a küzdelem lényege nem a fizikai harc, hanem az a belső lelki folyamatban, amelyen mindeközben a serdülő lány átesett. Ezt követően már csak egy képben villantja fel az anyává érett fiatal nőt, aki visszatalált az eredeti önmagát hordozó zongorához. A színek beszédes nyelvén azonban az egykori harc maradandó erejére utal az illusztrátor, mikor a kislányt, akit mindvégig kékes árnyalatú ruhákban mutatott, felnőttként a megélt ösztönöket, érzelmeket jelképező (a bokszhoz kötődő) vörös színű ruhában ábrázolja.  Botocska története nem hagyományos tündérmese, hőse mégis csodálatos átváltozáson megy keresztül. Napjaink szuperhőse ő, világát ennek megfelelően a képregények valóságához igazítja Courgeon, így kompozíciói hosszú időre bevésődnek a néző emlékezetébe.  A Vivandrát dicséri, hogy a kellőképp nagy méretű és jó minőségű nyomás teljes gazdagságában engedi láttatni Sobral gazdag grafikai eszköztárát. Azon kevesek közé tartoznak, akik esetében a vásárló bizonyos lehet benne, hogy amit általuk kézhez kap, az gyermeke magas szintű művészi élvezetét szolgálja. Révész Emese Forrás: barkaonline.hu