Kuhlmann, Torben (1) Lindbergh - Egy repülő egér kalandos története
2017.02.19. 17:13
Írta és illusztrálta: Torben Kuhlmann
Fordította: Várnai Péter
Kiadó: Partvonal Kiadó, 2014
Terjedelme: 96 oldal
Merészség egy kisegértől – nagy lépés a repülés történetében.
A kalandokkal teli, gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló mesét Ifjabb Charles Augustus Lindbergh, amerikai pilóta hőstette ihlette, aki 25 évesen a Spirit of St. Louis nevet viselő, egymotoros repülőgépével közbenső leszállás nélkül, egyedül repülte át az Atlanti-óceánt.
|
A Torben Kuhlmann részlet gazdag rajzaival illusztrálta könyvét, amelyekhez páratlan fantázia, egyedi szemlélet, egy gyermekkönyvhöz tökéletesen találó, egyszerű nyelvezet és izgalmas történetvezetés társul. A képeskönyv azt üzeni, hogy csak merni kell, és a legmerészebb álmaink is valóra válhatnak. Így volt képes átrepülni az óceánt Lindbergh is.
Torben Kuhlmann gyermekkönyve talán egyszerűen Charles Lindbergh történelmi tettének az előzménye, ahogyan azt egy rendkívüli fantáziával megáldott kisfiú elképzeli, vagy a repüléstörténet legfontosabb eseményének parabolája, a tanmese elemeivel tarkítva, esetleg valami más, hiszen az illusztrált mesének feltehetően több értelmezése is létezik. Egy dolog bizonyos: nem érdemtelenül nyerte el 2014-ben a legszebb gyermekkönyv díját Németországban.
A történet főszereplője egy névtelen kisegér, és talán nem véletlenül névtelen, hiszen így azt sugallja: csak egy a sok közül, olyan mint a többi, alapvetően semmiben sem különbözik a többi egértől. Azazhogy valamiben mégiscsak más: több akarat, elszántság, ambíció és kitartás szorult belé, és ezeknek (és csakis ezeknek a nem fizikai vagy anyagi jellegű előnyöknek/tulajdonságoknak) köszönhetően lesz képes valami olyanra, amire korábban senki más nem.
A helyszín Hamburg, a kor pedig az az időszak, amikor az emberek hatalmas gőzhajókon indultak az új világ, Amerika felé – tulajdonképpen a huszadik század eleje. Az egerek egy része az emberekkel együtt feljutott a nagy testű hajókra, hogy Amerikába menjen, a maradékot pedig egy új találmány, az egérfogó tizedeli. Hősünk már nem tud feljutni a hajókra, mert a kikötőket macskák figyelik egy-egy új zsákmány reményében, és az éles karmok elől csatornákon keresztül kénytelen elmenekülni.
Itt találkozik az egerek szárnyas rokonaival, a denevérekkel, és a repdeső kis állatok láttán egy vakmerő terv születik meg a fejében: meg kell tanulnia repülni, így ő is eljuthat Amerikába, és viszontláthatja a barátait. Lázas készülődés, aprólékos, gondos tervezés és több tesztrepülés következik, amelynek a végén az egérke, számos veszély által fenyegetve, saját gyártású repülőjével végre nekivághat a hosszú útnak, hogy végül megérkezzen Amerikába.
A könyv utolsó oldalán egy kisfiú kerül a képbe. A történetbeli repülő egér híre bejárta ugyanis az egész országot, a híres rágcsáló pedig “A repülő egér cirkusza” nevezetű légi parádéval városról városra járt. A híres egérpilótát ábrázoló plakátok beborították a hirdetőtáblákat és deszkakerítéseket. Az egyik előtt megállt ez a kisfiú, kezében egy kezdetleges repülőmodellel, és a repülő egér láttán arról álmodozott, hogy egyszer ő is meghódítja az eget. A fiút úgy hívták, hogy Charles Lindbergh.
A könyvnek ez az utolsó mozzanata engedett arra következtetni, hogy a történet egyik legkézenfekvőbb és ugyanakkor legkedvesebb magyarázatának azt fogadjam el, miszerint Charles Lindbergh egy merőben egyszerű dolog, például egy repülő egeret hirdető cirkuszplakát láttán indult el a maga útján; de tulajdonképpen mindegy, hogy milyen magyarázatot találunk, hiszen százszorta fontosabb az üzenet, és az mindennél világosabb. Kuhlmann gyermekkönyve felnőtteknek és kicsiknek egyaránt azt üzeni, hogy álmodni szabad, és álmodni kell, és kitartással minden álmunk valóra váltható.
|
|