Minden könyve egyfajta belső monológ, gondolat- és hétköznaptöredékek egymásutánja egy-egy szóban, egy-egy mondatban, és persze egy-egy finoman megrajzolt és kiszínezett képben. Nála a szöveg és a kép teljesen egybeforr, összeér. A szemlélődő, merengő hősök benyomásai, amelyek együtt vonzó kis világot alkotnak.

De nem csak pár odavetett vonalból áll ez a világ: színek, apró tárgyak, humoros fényben ábrázolt helyzetek sokasága - a legkisebb Waechter könyv is rejt keresgélésre váró részleteket. A szerző az olyan könyveket szereti, amelyek akár a felnőtt olvasót is visszaviszik mesélés közben egy gyermeki állapotba, bele tudja élni magát a felnőtt, hogy milyen volt gyereknek lenni. A gyerek pedig tökéletesen át tudja élni ezeket a képeskönyveket. Nem véletlen, hogy Waechter egyik kedvenc könyve volt kiskorában, és az mai napig Maurice Sendak Where The Wild Things Are című műve.

Philip Waechter Frankfurtban él a családjával, a repülőtérhez elég közel, és bár gyerekkorában elvarázsolta a repülés, most már nem hozza lázba. Inkább arra vágyik, hogy gép nélkül is repülhessen, az az igazán izgalmas. A könyveiben meg is teszi, és minket, olvasókat is magával visz, hogy kicsit kívülről lássuk magunkat, és észrevegyünk egy csomó apróságot, amit máskülönben nem látnánk meg.