Hiánypótló kötet született, amely a népmesék hősképeit próbálja modern világunkban újraértelmezni, felruházni korunkhoz illő tulajdonságokkal, adott esetben a technológiát is segítségül hívva. Hiszen ki örülne manapság egy aranyhalnak, ha okostelefont is kaphat? A mesék ugyanazokat az élethelyzeteket mutatják be amikben mi is élünk, problémákat, amikkel mi is küzdünk, a különbség csupán annyi, hogy nem a klasszikus népmesei szüzsé jelenik meg, hanem a jelen valóságunk. A felbukkanó motívumok, a stílus, a nyelvezet, a hangvétel hozza a klasszikusokat, azonban minden mesében felfedezhető írójának egyéni hangja, gondolatvilága. Gimesi Dóra, Lackfi János és Vig Balázs saját mesét írtak, amelyek csak motívumaikban vagy hangulatukban hasonlítanak a régiekre, míg Tamás Zsuzsa és Varró Zsuzsa két népmesét gyúrt össze eggyé. Egri Mónika története A róka és a farkas a lakodalomban című mesét helyezi át a mai alvilág egy sajátos szegletébe, humora azonnal megnyeri az olvasót. Mészöly Ági a Minecraft világ köré építi meséjét, a mai (kis)kamaszok technológiai érdeklődésével, problémáival a középpontban. Nyulász Péter szerint A két bors ökröcske tökéletesen tükrözi az “urambátyám” beállítottságú gondolkodást. Molnár Krisztina Rita érzékeny és (el)érzékenyítő meséje a gyermeki-szülői szeretetet mutatja be egy átlagos családon keresztül, csakúgy, ahogy A só című, méltán nagy népszerűségnek örvendő klasszikus. Kertész Edina, a kötet szerkesztője pedig Az égig érő paszuly című mesén keresztül mutatja be, hogy igenis megéri bátornak lenni, mint ahogy Kamilla, a főhős kislány is felfedezi a babszemből kinőtt fönti világot. Hogy miért igazán jó a modern népmese akár esti felolvasásra, akár délutáni mesének? Elsődleges célja természetesen a szórakoztatás, de emellett gondolkodásra nevel, inspirál, beszélgetésre hív, toleranciára figyelmez, és a gender érzékenyítés számos történetben egyre nagyobb hangsúlyt kap. Elekes Dóra meséjében például nem az egyszeri királylány várja fehér lovon berobogó hercegét, hanem inkább a sárkányhoz költözik, csillagász lesz és még a napfogyatkozást is elkapja. A gyerekeket az esti felolvasások alkalmával rávezethetjük, hogy “out of the box” gondolkodjanak, ami nekünk, szülőknek sem ártana néha, kicsit szembe is állítva így a régi korok sémáira dolgozó meséket a mai felfogású, lazább történetekkel. Az illusztrációk pontosan és szépen követik a szöveget, kalandos, már-már menő hangulatot teremtve a „nem mindennapi” népmeséknek, egységes képeket közvetítve a sokszor alapjaiban nagyon különböző hangvételű történeteknek. Kár, hogy nem szerepel több illusztráció kötetben. Csak remélni tudom, hogy ebből az ötletből sorozat kerekedik majd, hiszen az ezekhez hasonló „kortárs népmeséknek” mindenképp lenne létjogosultsága a mai magyar gyerekirodalomi piacon. Fontos lenne megszólítani a gyerekeket a saját világukon keresztül, a népmesei hagyományok beszivárgásával. Olyan problémákra, élethelyzetekre válaszokat keresni és adni, amelyek aktuálisak, kortárs szerzőktől kortárs gyerekeknek íródnak, de a szinte mindenki számára ismert népmesei hang állandó, egyszerre egyértelmű és misztikus jellegével. Makkai-Kovács Krisztina Forrás: tiszaonline. hu