Nem kevés figyelmet szenteltünk a ma már talán egyedül elevennek és autentikusnak tűnő, ám a szakavatott értelmezők (hipo)téziseinek kereszttüzébe került cigány népmesének. Az egymástól olykor távoli vidékekről való cigány népmese-változatok gyűjtése, az eltérő tehetségű és karakterű közlők identitástudata, illetve a cigány mesemondók nyelvi építkezése és hagyományforrásokból merítése számos kérdést vet föl ma is, mintegy jelezve: van miről párbeszédet folytatni. Nagy örömünkre szolgál, hogy megint csak közzétehetünk olyan tanulmányokat, melyek tovább gondolták és elemezték a propp-i meseelméletet, s újabb szempontokat előtérbe állítva vizsgálták az álomelbeszélés narratíváját, a szakrális kommunikációt, s régies exemplum formában értekezés jellemzőit. Olybá tűnik, hogy konferenciáink – és köteteink – elmaradhatatlan része az európai (s kiváltképpen is a német) mesehagyomány újraértelmezése, éppen úgy, mint a huszadik századi magyar próza néhány jelesének „meseszövési” módjáról való értekezés. Reményeink szerint újabb adósságokat fizettünk ki e kötettel; igaz, nem hisszük, hogy ne maradt volna még bőven hátralék, mely termékeny vitákra ösztönzi a szakembereket.   Tartalom Előszó Görög Veronika: Cigánymese, cigánymesegyűjtés, cigánymesekutatás Biczó Gábor: A roma identitás kérdése Ámi Lajos meséiben Jenei Teréz: A cigány mese jellemzői egy gyermeknyelvi narratívában Benedek Katalin: Az égig érő fa Hermann Zoltán: A mese archeológiája Boldizsár Ildikó: Az „ólomfejű barát” és a „női sárkányölő” alakja egy magyar és egy cigány népmesében Gulyás Judit: A varázsmesei álomelbeszélés narratív funkciója Bódis Zoltán: Mese és szakrális kommunikáció Antalfai Márta: „A kis vadrózsa” – a női személyiségfejlődés a mesében Stoyan Hajna: A német meseregény megújhodása a hetvenes években Filinger Margit: Mese a meséről Timárné Hunya Tünde: Méltatlanul elfeledett irodalom Kálny Beatrix: Lewis carroll fantáziavilága Tusnády László: Az olasz népmese és a műköltészet kapcsolata Bujdosóné Papp Andrea: Példákbul faragot tükörök Lovász Andrea: Alternatívák mesevilágokra Urbanik Tímea: Mészöly Miklós meseterei Zóka Katalin: A mese mint műfaj Örkény prózájában A tanulmánykötet a „Mese és hagyomány” sorozatban megjelent, második, átszerkesztett kiadás, amely a 2003-as változat tematikailag átdolgozott, kibővített formája. Folytatva a „Közelítések a meséhez” c. tanulmánykötetben már elkezdett irányvonalat, segítséget nyújt a meseirodalom iránt érdeklődést mutató olvasók, kutatók és a felsőoktatásban részvevő hallgatók számára. Fontos szerepet kap a kötetben, az eddig alig érintett, viszont rendkívül izgalmas, eleven cigány népmese kutatása, amely még mindig újabb meglepetéseket tartogat, alapot adva a további kutatásokhoz. A tanulmányok olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint álomelbeszélés, a meselejegyzés és átírás dilemmája, a népmese és irodalmi mese összevetése, a különböző mese-elméletek, az európai (főképpen a dán ) mesehagyomány újraértelmezésének kérdése, valamint néhány tizenkilenc és huszadik századi magyar irodalmár „meseszövési” módja. De olvashatunk a film és folklór kérdéséről, Lewis Carol fantázia világáról, a csigaház-architektúráról. A tartalmas és izgalmas munkák gondolkodásra, további vitákra is serkenthetik az olvasókat. (gyermekirodalom.hu)