"Az 5–7 éves korú gyermek lázasan kutatja a jelenségek okait. Ismeretei bővülnek, és ezek rendszerezése az elvont gondolkodás felé halad. A verbális és a produktív képzelete tovább fejlődik. Már kiforrott a külső és a belső beszéd, a nyelvi gondolkodás. Beszédészlelése, beszédmegértése, beszédprodukciója egyre jobban közelít az iskolai elvárásokhoz. Szókincsében minden szófaj kialakult. Ez az életkor a mesehallgatás és a mesetudat formálódásának legszenzitívebb időszaka." (Tancz Tünde)  A mese jellegzetes, különös nyelve segíti a beleélést. A szövegmondás ritmusa, az ismétléses alliterációk, verses betétek, kérdés-felelet sorok adják a mesék jó hangulatát: „Jótét helyébe, jót várj” „evett, ivott amennyi csak bele fért”, „telét múlt az idő” „mit volt mit tenni”, „szóból szó kerekedik” „szavamat ne felejtsem”. A nagycsoportos gyerek minden idegszálával a jelenben él, ezért olyan élesek, színesek, emlékezetesek az érzéki benyomások. Képzeletük ebben a korban igen vadak, erőszakosak. Különösen a fiúk játékában mutatkozik ez meg. A varázsmesékben is kell küzdelem, az üldözés a nagy veszély és a megmenekülés, az élet és a halál emlegetése. Nem szabad túl szelídíteni a mesét. Benedek Elektől, Illyés Gyuláig vigyáztak arra, hogy a mesei helyzetek élessége ne halványuljon el. Fontos, hogy a mesélő ismerje a mesék cselekményét a pontos helyszíneket, a pontos történést, mert csak így tudja élvezhetővé tenni a gyermek számára a mesét. Mesemondás közben érzékeltetni kell hangunkkal a különböző szereplőket, azok hangulatát, érzéseit, mert csak így lesz igazán élvezhető a mese. Mesemondáskor, verseléskor mindig ügyeljünk a tiszta, hangsúlyos, érthető kiejtésre. Ebben a korban már mesélhetünk hosszabb folytatásos meséket. A gyerekek képzelete már nagyon gazdag, ennek fejlesztésére nagyon jó feladat, ha egy elkezdett mesét a gyerek a saját képzelete alapján fejez be. Az ismert mesét lerajzolhatják, készíthetnek hozzá bábokat, és előadhatják. Nagycsoportban már mesélhetünk folytatásos meséket is, ezek fejlesztik a gyerek fantáziáját, emlékezetét és hozzá segíti ahhoz, hogy nagyobb korban legyen igénye hosszabb művek elolvasására. A gyermek számára az igazi élményt a terjedelmesebb, cselekményes novellisztikus mesék és a bonyolult elágazásokat tartalmazó magyar tündérmesék jelentik. Magyar népmesék A malacon nyert királylány Aranyszóló pintyőke A szállást kérő róka Adj Isten egészségére Az aranyszőrű bárány A só A háromágú tölgyfa tündére Az égigérő fa Az égigérő paszuly Az öreg halász és a nagyravágyó felesége  Gilice királyfi Így jár, aki irigy Mátyás király meg az igazmondó juhász Rózsakirályfi  Tündérszép Ilona és Árgyélus Világszép nádszál kisasszony - 1 rész + 2. rész Ennek a korosztálynak már bátran válogathatunk a csali- és tréfás mesékből, valamint a hazugmesékből is, például: A három selyp leány A rest macska A rátóti csikótojás Ilók és Mihók Tülökvár Iskola előtti időszakban jöhetnek a mélyelyebb gondolatokat tartalmazó klasszikus (Andersen, Grimm) mesék is, melyeket már megértenek: A békakirályfi A brémai muzsikusok A halász meg a felesége A fenyőfa A hókirálynő A rút kiskacsa A vadhattyúk Bodza anyóka Csipkerózsika Hamupipőke Hófehérke Holle anyó Jancsi és Juliska Palackba zárt szellem Piroska és a farkas