De kiféle, miféle is ez a Torzonborz?
A német szerző Hotzenplotz-trilógiájának címszereplőjét Nádori Lídia fordító bújtatta a magyar név köntösébe. A jelenlegi harmincas-negyvenes korosztály még emlékezhet a jičíni suszterből lett igazságos zsiványra, Rumcájszra. Václav Čtvrtek mesefigurája a környékbeli erdőt és annak lakóit védelmezte a helyi földesúr és a főerdész túlkapásaitól. Torzonborz kiköpött mása Rumcájsznak. Hatalmas körszakáll fedi az arcát, csak éppen az övé kócosabb és ritkásabb. Tollas, széles karimájú kalapja is hajaz a cseh mesehősére. Kétségtelenül muris figura, de sunyi tekintete és karvalyorra miatt egyetlen rokonszenves vonást sem találunk az ábrázatán. És persze a döntő eltérés közöttük, hogy Torzonborz végtelenül gonosz.
Mint azt Preuβler könyvének címe elárulja, Torzonborz törvénytelen úton szerzi be a dolgait. De nem elég ez, »úgy veszi el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz« (Btk. 365. §). Senkit sem szeretnék untatni azonban a vagyon elleni két leggyakoribb bűncselekmény (lopás, rablás) törvényi tényállásainak taglalásával. Legyen elég annyi, hogy Torzonborz fegyvert fog az áldozata fejéhez, miközben értékeit követeli tőle. Most éppen Paprika Jancsi nagymamáját szabadítja meg a születésnapjára kapott különleges, kurblis kávédarálójától.
Ennek pedig a fele sem tréfa, gyorsan a héttőrös gazember nyomába kell eredni! „Igen ám! De egy rablót nem lehet csak úgy, ukmukfukk elkapni…” – figyelmeztet Preuβler. A helyi rendőrség szorgos, morcos elöljárójának, Üstöllési őrmesternek elkél a segítség. Jancsi és barátja, Vitéz Lackó úgy dönt, önként vállalkozik a gazember becserkészésére. „…a rablók rendszerint nem olyan buták ám, mint amilyennek látszanak!” – emlékeztet Preuβler. A meghiúsult elfogás végén Jancsi és Lackó nyakig ül a slamasztikában. Lackó láncra verve a rablótanya sötét zugában, Jancsi pedig a hatalmas és gonosz varázsló, Petróniusz Pókuszhókusz (a névhasonlóság ellenére nem hupikékek röhejes mágusáról van szó) vendégszeretetét kénytelen elviselni. Krumplihámozással tetézve!
A mesébe merülve hamar megfeledkezünk az elrabolt kávédarálóról, inkább azért aggódunk, kiszabadul-e Lackó és Jancsi. Preuβler a gyerekkönyvektől szokatlan módon, különösen veszélyes figurák kezébe teszi a főhősök sorsát. Mert bármennyire is nevetségesek a főgonoszok, Torzonborztól és Pókuszhókusztól minden kitelik.
A megszokott mesei elemek – a jóságos tündér, a három kívánság – most sem hiányoznak a kelléktárból, viszont megismerkedünk a három titkos ajtó mögé zárt unka tanulságos történetével.
A dolgok szerencsésen alakulnak, de újszerű megoldásokat azért ne várjunk a Torzonborz sztoritól. A fejezeteket lezáró, a szövegtörzsből kiemelt mondat szellemes összekötő szerkezeti elem a műben: a mesélő humoros-frappáns megállapításaival komolynak álcázott konklúziót pöttyent oda, egyben átvezet a következő fejezetre.
Bőven van játékos humor a könyvben, ami tompítja a bandita meg a varázspálcás rosszfickó fondorlatai okozta feszültséget. Nádori Lídia szellemes fordítása az egyszerű nyelvezetű mesét mókás nyelvi leleményekkel, nevekkel, megfogalmazásokkal fűszerezte meg. (Példa: a két kópé a bizonyci császár címére pályázott, de a sürgősebb rablókergetés miatt ezt elhalasztották.)
A mű magyar kiadását F. J. Tripp eredeti rajzai illusztrálják. Karakteres figurái eltúlzott orrformáikról ismerhetők fel. Van kampós, tűhegyes, kicsit pisze, közepesen hosszú és igen méretes. A rajzok játékosan illusztrálják az egyes fejezetcímeket, a legkisebbeket pedig még segítik is a szöveg értelmezésében. Olykor egy vagy két teljes oldalt is elfoglalnak, részletekben gazdagon mutatják be a mese helyszíneit.
A Torzonborz, a rabló bármennyire is gyerekeknek szóló történet, Preuβler meglepően durva módon számol le az egyik fő gonosszal. Egy apróknak szóló könyvben valóban ez a negatív hősöknek kijáró arányos büntetés? De inkább most sem mennék bele büntetőjogi kérdésekbe. Mégse tartsunk attól, hogy gyermekünk komoly lelki sérüléseket szerez, ha elolvassa Torzonborz megregulázásának történetét. Sőt: ahogyan Jancsi minden egyes alkalommal szándékosan eltéveszti Pókuszhókusz nevét, legalább annyira vicces, mint a beszédhibás Pilátus (Brian élete) esélytelen harca barátja nevének kimondásáért.
Van tehát min nevetni, és azért olyan veszettül izgulnunk sem kell. A végén mindenki elnyeri méltó jutalmát vagy megérdemelt büntetését, és Nagymama is újra használhatja a zenélő kávédarálót. A világ végül úgy lesz kerek, ha a frissen sült szilvás lepény mellé jut egy bögre forró kávé is. Mert – közhely ide vagy oda – minden úgy jó, ha a vége jó.
Jeges-Varga Ferenc
Forrás: olvassbele.com
|